„Szoboszlai nem olyan, mint Gerrard vagy Xabi Alonso – mégis vezérré vált”

Mint ismeretes, a Crystal Palace elleni, vasárnapi szuperkupameccsre készülő Liverpool FC hétfőn két mérkőzést is játszott a spanyol Athletic Bilbaóval, és a második, 3–2-re megnyert találkozón (az első mérkőzést 4–1-re nyerte meg a Pécsi Ármint is bevető Liverpool) szerepelt az erősebb csapat, amely majd az idény első tétmeccsén is pályára léphet. Ebben Kerkez Milos és Szoboszlai Dominik is kezdőként kapott helyet. 

„A Liverpool Bilbao elleni 3–2-es győzelme kapcsán a címlapok alighanem inkább az új játékosokkal foglalkoznak, miközben Szoboszlai Dominik érett, tekintélyt parancsoló teljesítménye is figyelemre méltó volt új pozíciójában – kezdi a magyar válogatott csapatkapitányáról szóló elemzését az anfieldindex.com. – Már nem kergeti az árnyékokat a vonalak között, ő az építész.”

A szerző azt fejti ki, hogyan változott meg Szoboszlai pályán betöltött szerepe azzal, hogy Florian Wirtz érkezésével egy sorral hátrébb került Arne Slot játékrendszerében, ami azonban egyáltalán nem vált hátrányára. Akkor is irányítja a csapat mozgását, amikor az ellenfélnél van a labda.

„Szoboszlai alkalmazkodott – folytatja az elemzés. – Nemcsak a pozícióhoz, hanem azokhoz a tulajdonságokhoz is, amiket ez a poszt megkíván. Már a felkészülési meccseken is mélységből irányítja a támadásokat és pozicionálja a társakat, a mozgásukat. Kerkez Milos esetében különösen megfigyelhető volt ez, ahogy teret nyitott számára Szoboszlai, mint egy tábornok. Megmaradt a korábbi energiája, de formát öltött, irányt kapott.”

A cikk leszögezi, Arne Slot érkezése óta az egyik fő beszédtéma Liverpoolban a játékrendszer, a holland edző filozófiája, ami egyértelműen a mérkőzés irányítására, a labdabirtoklásra épít. 

„Szoboszlai rendszerben betöltött szerepe mindig egy nagy kérdés volt: túl támadó ahhoz, hogy mélyen játsszon, de nem az a tipikus játékmester a támadó harmadban. Ugyanakkor ott van, tekintélyt parancsolóan játszik, megbízhatóan tartja a labdát és indítja az akciókat. A Bilbao ellen viszont időnként már a védekező harmadba is visszahúzódott, és amolyan hatos pozícióból alakította a Liverpool játékát. Labdabirtoklásnál egyszerű, de határozott játékot mutatott, labda nélkül pedig sokat mozgott és irányította a többiek helyezkedését is.” 

A szerző kiemeli, Szoboszlai úgy játszik fontos szerepet, hogy közben nem irányítja annyira magára a figyelmet, mint ahogy azt a Liverpool korábbi, hasonló pozícióban játszó klasszisai tették. Arra utal, hogy a labda nélküli mozgásával, a pontos passzaival akkor is meghatározza a játék képét, ha nem jellemzik látványos megmozdulások és nem tartja sokáig magánál a labdát.

„Szoboszlai nem uralja úgy a meccseket, ahogy azt Steven Gerrard vagy Xabi Alonso tette, de nincs is erre szüksége, enélkül is befolyásolni tudja a játék alakulását. Csendesen, következetesen, egyre növekvő magabiztossággal. Wirtz érkezése tiszta helyzetet teremt, mert gólerőssége és gyorsasága révén kisajátíthatja magának a tízes pozíciót. Ez fenyegetést jelenthetett volna Szoboszlai játékperceire nézve, de vitathatatlanul az ellenkezője történt. A Liverpoolnak nem arra van szüksége, hogy Szoboszlai a középpálya és a támadósor között játsszon, hanem arra, hogy összekösse a két sort. A magyar játékos nem szorul ki a csapatból, hanem megkapja a lehetőséget, hogy mélyebbről vezesse, alakítsa a játékot. Egy olyan állóképességgel, technikai képzettséggel és térérzékeléssel rendelkező játékos számára, mint Szoboszlai, ez tökéletes szerepnek tűnik. A felkészülési időszak tapasztalatai már utalnak a hosszú távú tervekre. Szoboszlainak nem a kezdőcsapatba kerülésért kell küzdenie, hanem a csapat gerincének a része. A Bilbao ellen a Liverpool középpályája kiegyensúlyozott volt, amiben Szoboszlai központi szerepet játszott. Egy olyan nyáron, amikor a címlapok az új igazolásokról szólnak, megnyugtató látni, hogy a korábbi átigazolási időszak egyik legjobb képességű érkezője még mindig fejlődik és továbbra is kulcsfontosságú szerepet játszik. Olyan szerepkörben fejlődhet, amit mintha rá szabtak volna. Szoboszlait egykor a Liverpool következő tízesének tartották, most pedig a középpálya melyéről adhat ritmust a játéknak, és nehéz lenne panaszkodni a teljesítményére.”

Az elemzés arra mutat rá a gyakorlat során, amivel korábban már foglalkoztunk a Nemzeti Sporton, vagyis új szerepéről, amiben egyfajta mélységi irányító lehet Wirtz mögött, és ebben is tökéletesen tudja kamatoztatni fő erényét, a taktikához, a társakhoz, az edzői elképzelésekhez való alkalmazkodó képességét. Ez az egész pályafutását végigkíséri, hiszen korábban Lipcsében is számos pozícióból indult már a középpályáról (játszott a bal és a jobb szélen is), és a válogatottban is más a szerepe, mint Liverpoolban, de mindegyik pozícióban képes megfelelni az elvárásoknak.

Amit az idézett cikk nem boncolgat, hogy Szoboszlai posztváltásával ki szorulhat ki a Liverpool középpályájáról. Az előző idényben Ryan Gravenberch és Alexis Mac Allister szerepelt belső középpályásként. Előbbi Arne Slotnál lett alapember, ő egy kimondott „box to box” középpályás, aki rengeteget fut, ütközik, szerel a két tizenhatos között, de mostanában egyre többször az ellenfél kapuja előtt is feltűnik, lövőhelyzetbe is tud kerülni. A Bilbao ellen a holland játszott Szoboszlai mellett (mind a ketten végig a pályán voltak) és kimondottan jól is teljesített. Az argentin Mac Allister viszont a Bilbao elleni első meccsen szerepelt. Eddig ő számított az összekötő kapocsnak a középpálya és a támadósor között, ő is Szoboszlaival egyszerre érkezett a klubhoz, előbb Jürgen Kloppnál, majd Arne Slotnál is alapembernek számított. Érdekes verseny lesz, ha vele kell majd megküzdenie Szoboszlainak a kezdőcsapatba kerülésért (amit nyilván a mindenkori ellenfél és az adott meccsterv is meghatároz majd), de jelenleg úgy tűnik, és a fenti elemzés is ezt támasztja alá, Szoboszlai kedvező helyzetből indul…

EMLÉKEZTETŐ
FELKÉSZÜLÉSI MÉRKŐZÉSEK
Liverpool (angol)–Athletic Bilbao (spanyol) 3–2 
Liverpool: Mamardasvili – Frimpong (Nallo, 72.), Konaté, Van Dijk, Endo, Kerkez – Szoboszlai, Gravenberch – Szalah, Wirtz (Wright 74.), Gakpo – Ekitiké (Chiesa, 57.).
G.: Szalah 14., Gakpo 55., 70., ill. Sancet 29., Gakpo 64. – öngól)
Liverpool (angol)–Athletic Bilbao (spanyol) 4–1 (Ngumoha 2., D. Núnez 5., Padilla 42. – öngól, H. Elliott 58., ill. Guruzeta 76.)