Sárga itt, piros ott – a DVTK nem tudta kihasználni az emberelőnyt

LABDARÚGÓ NB I
17. FORDULÓ
DVTK–Kisvárda 1–1 (Juhar 14., ill. Sassá 31.)
Miskolc, DVTK-stadion, 2513 néző. Vezette: Berke

ÖSSZEFOGLALÓ

Dörmögő, mély hang törte meg a csendet a liftben, amely az impozáns diósgyőri stadionban emelkedett a VIP-részleg felé negyedórával a Diósgyőr–Kisvárda bajnoki előtt. A megtermett úriember a közelmúltban lényegesen nagyobb részt foglalt volna el a szűk helyiségben, de megreformálta az étkezési szokásait, jelentős testsúlytól szabadult meg. Az öblös hang azonban maradt, miként a vidám életszemlélet is. Buday Péter séf kiszállt a VIP-teremnél, s pillanatok alatt megcsapta az orrát a friss, meleg fogások illata, amelytől még inkább jobb kedvre derült.

Kedvenc csapata mérkőzésén sem volt oka a panaszra, a hazaiak ugyanis Florent Hasani szabadrúgásával már a második percben veszélyeztettek, és bár a Kisvárda nem kezdett megilletődötten, a 14. percben mégis hátrányba került. A gólt követően sem változott a játék menete, kisvárdai támadásoknál öt diósgyőri védekezett egy vonalban, a középpályások pedig szűkítették a területet. Feltűnő volt, hogy amikor a labda a Várda térfelére került, a hazaiak feltolták a védelmüket a felezővonalig, megakadályozva az ellenfél hosszú indításait. Bár a labda a legritkább esetben jutott el a két kapuig, nem volt unalmas a meccs, amiben a szurkolóknak is szerepük volt, akik mintha el is felejtették volna, hogy csapatuk a héten szégyenteljes eredményt (3–5) ért el a Magyar Kupában a másodosztályban szereplő Budaörs ellen, s kiesett.

Közben a Kisvárda a két szélen próbálta átjátszani a hazaiak védelmét, Brana Ilics és Sassá sok helyváltoztatással tartotta a Diósgyőr térfelén a labdát, s egy ilyen akció végén egyenlített is.
A hazaiak vezetőedzője, Fernando Fernández a mérkőzés előtt – egyebek mellett – kiemelte, hogy az előző három bajnokin mutatott energikus játék vezethet eredményre a közvetlen vetélytárs ellen is. A lendületet azonban nyomokban sem lehetett felfedezni az első félidőben a hazaiaknál, sőt a második játékrész elején Bukrán Erik védésére volt szükség, hogy a Kisvárda ne szerezze meg a vezetést. Hasonló apróság jelenthetett volna fordulópontot néhány perccel később, Vernes Richárd ugyanis egy szót sem szólhatott volna, ha a játékvezető sárga lap helyett kiállítja a Pavlo Lukjancsuk elleni szabálytalanságért.

A kiállítás elmaradt – de csak a hazaiaknál. Két perccel a történtek után ugyanis az ukrán hátvéd labdával együtt terítette földre a diósgyőri támadót. A játék ment tovább, Vernes Richárd pedig kiprovokálta a légiós újabb szabálytalanságát, amely egy utánrúgásban nyilvánult meg. Az esetnek háttal álló játékvezető Berettyán Péter tartalék játékvezetőt hívta segítségül, majd kiállította az ukrán légióst. Innentől kezdve a Kisvárda korántsem támadott olyan intenzíven, mint a szünet előtt, Fernando Fernández pedig pályára küldte Branko Mihajlovicsot, jelezve, hogy az egy pont nem elfogadható. Csakhogy a távoli lövéseken kívül a Diósgyőr – a hosszabbítással együtt – negyvenhárom percig nem jelentett veszélyt a kapura, Martin Juhar bal oldalról érkező rendszeres beadásait követően pedig a labdát többnyire kifejelték a védők.

Idővel újabb csatár állt be a hazaiaknál, igaz, Bacsa Patrik poszttársát, Vernes Richárdot váltotta, ám lényegében így sem kerültek közelebb a vezetés megszerzéséhez. Szenvedett a DVTK, nem tudott mit kezdeni az emberelőnnyel, a hajrában pedig kis híján hátrányba került, a Kisvárda ugyanis gyors ellentámadásból csaknem betalált. Aztán Felipe megmutatta, miért szerződtették, ugyanis góltól, s vereségtől mentette meg csapatát.

Bármennyire hihetetlen, a döntetlennel a négygólos vereséget szenvedő Haladás járt a legjobban, mivel így a bennmaradásért folytatott harcban a Diósgyőr, valamint a Kisvárda sem lépett meg a szombathelyiektől.