Baj van a Hungária körúton: eltűntek a helyzetek, szaporodnak a vereségek

Hat forduló elteltével bizakodhattak az MTK Budapestnél. A kék-fehérek erős középcsapat benyomását keltették, akár előkelőbb helyen is állhatnának a tabellán, néhány mérkőzésükön a balszerencse is szerepet játszott az elhullajtott pontokban. Akkoriban úgy tűnt, Pinezits Máté vezetőedző irányításával jó úton jár a csapat, csakhogy azóta lejtmenetbe került: az előző hat bajnokijából ötöt elbukott, egyedül a Vasast győzte le Komáromi György bombagóljával – és az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy azon a találkozón az angyalföldiek futballoztak jobban, különösen a második félidőben.

Mi változott néhány hét alatt? 

Mindenekelőtt a támadójáték hatékonysága romlott látványosan: az MTK jóval kevesebb veszélyes helyzetet teremt, támadásai kiszámíthatóbbak és egyre nehezebben jut el az ellenfelek kapujáig. A visszaesést a várható gólok mutatója (xG) is érzékelteti: amíg az első hat fordulóban mérkőzésenként hozzávetőleg 1.65 volt az együttes átlagos xG-je, az utóbbi hat találkozón már az egyet sem érte el. A probléma túlmutat tehát a helyzetkihasználáson, hiszen a gólveszélyes szituációk kialakításával is egyre nagyobb gondok adódnak. 

Ennek egyik kifejező példája Jurek Gábor teljesítményének visszaesése. A góllövőlistát héttel vezető 22 éves támadó az idény elején remek játékával kiérdemelte a válogatott meghívót (az első hat bajnokiján szerezte a hét gólját), az utóbbi hetekben azonban egyre ritkábban kerül kedvező lövőhelyzetbe. Próbálkozásainak gyakorisága mérsékelten csökkent, kaput eltaláló lövéseinek aránya viszont drámaian visszaesett. A várható gólértéke is bezuhant, ráadásul egy-egy lövése is kisebb gólszerzési eséllyel kecsegtet a mutatók alapján. Ennek egyik oka, hogy átlagosan távolabbról próbálkozik, s kevesebbszer találkozik a labdával az ellenfél tizenhatosán belül. A büntetőterületen belül fogadott passzai száma még ennél is nagyobb arányban csökkent, ami már a társai felelősségét is felveti. A középpályások és a szélső védők kevéssé segítik a támadások építését, a kapu előterében sokszor hiányzik a ritmusváltás, a váratlan megoldás, márpedig ha az MTK legveszélyesebb támadóját, illetve az első fordulókban szintén jól teljesítő Kerezsi Zalánt ritkán hozzák játékba a tizenhatoson belül, nehéz tőlük gólokat várni…

A ZTE FC elleni, 3–0-ra elveszített hétvégi bajnokin is megmutatkoztak a problémák. Az MTK az első félidőben körülbelül húsz percig irányította a játékot, ám fokozatosan átengedte a kezdeményezést, a fordulás után pedig szinte teljesen elfogyott – a zalaegerszegiek kilenc lövéssel próbálkoztak a második félidőben, míg a kék-fehérek eggyel sem. A Ferencváros elleni 5–0-s vereségnél azzal lehetett magyarázni az összeomlást, hogy a második kapott gól után fejben szétesett a társaság, csakhogy a Vasas ellen is látványosan romlott a teljesítmény a szünet után, Pakson pedig ugyancsak alig jelentett veszélyt az ellenfél kapujára a második játékrészben. A visszatérő jelenség az erőnléti felkészítés kérdését is felveti, bár kívülről nehéz megítélni, fizikai vagy mentális okok állnak-e a háttérben.

„A felelősség csak az enyém. Ugyanazok a hibák jönnek elő hétről hétre, nekem pedig vállalnom kell ezért a felelősséget” – mondta Pinezits Máté a zalaegerszegi vereség után. Kérdés, meddig folytathatja a munkát, az MTK Budapest játékában az elmúlt hetekben ugyanis kevés előremutató jelet lehetett felfedezni, az eredmények pedig egyre inkább vészjóslók…

NB I
12. FORDULÓ
Október 31., szombat
Kispest-Honvéd FC–Kisvárda Master Good 1–0
Zalaegerszegi TE FC–MTK Budapest 3–0
ETO FC–Vasas FC 2–2
November 1., vasárnap
Puskás Akadémia FC–Debreceni VSC 1–3
Ferencvárosi TC–Paksi FC 2–0
Újpest FC–Nyíregyháza Spartacus FC 2–1