Küzdelmes idény végén lett meg az újabb arany a Ferencvárosnak

Nehézkesen ment, de a Ferencváros sorozatban hetedszer is bajnok lett… Azt az Üllői úton is elismerték, hogy az aranyérmek közül a mostanit volt a legnehezebb megszerezni, amíg az elmúlt években gyakran tíz–tizenöt ponttal végzett az élen, fordulókkal a bajnokság befejezése előtt biztossá tette első helyét a csapat, addig idén az utolsó pillanatig kiélezett volt a harc. A 33. fordulóban azzal a tudattal lépett pályára Győrben az FTC, hogy ha nem kap ki, ismét bajnok, vereséggel azonban megszakadhat a sorozat, és a hatodik után a hetedik aranyérem nem biztos, hogy meglesz. Az ETO Stadionban az első negyvenöt percben akadtak izgalmas pillanatok Dibusz Dénes kapuja előtt, de a Ferencváros a szünet előtt szerzett Szalai Gábor-találattal, valamint Lenny Joseph második félidei góljával magabiztosan nyert a hajrában szépítő Győr otthonában (2–1).

Pedig az idénykezdet nem vetítette előre, hogy izzadságszagú lehet a hajrá.

Ez volt az az idény, amelyben nem az Újpest elleni derbik egyike volt a legfontosabb a csapatnak. Az újabb aranyérem begyűjtéséhez a Győr elleni sikerre volt szükség – ha az utolsó fordulóban nem játszik minimum döntetlent a csapat, lecsúszhatott volna a bajnoki címről. Az ETO Stadionba már napokkal a mérkőzés kezdete előtt elfogytak a jegyek, a hazai és a vendégszektorokba sem lehetett belépőt kapni, és akkora volt az érdeklődés a találkozó iránt, hogy még a kapu mögötti szállodára is ki lehetett tenni a megtelt táblát, az ablakokból is drukkerek lógtak. A Fradi nehezen lendült bele a mérkőzésbe, a győriek közelebb álltak a vezetés megszerzéséhez, ám Szalai Gábor lélektanilag a legjobbkor talált be, a szünet előtti pillanatokban szerzett gólt követően megnyugodott a bajnok.

PASCAL JANSEN FÉL ÉVET TÖLTÖTT A FRADI KISPADJÁN

A zöld-fehérek három győzelemmel indították az NB I-es idényt (amelyben az Újpest elleni 1–0-s derbi is benne volt), az első fordulóból a Debrecen elleni találkozót csupán decemberben pótolták. A holland vezetőedző, Pascal Jansen székfoglalójában ellentmondást nem tűrő támadófutballt, totális lerohanást ígért, és ez talán leginkább a tréner bemutatkozó mérkőzésén valósult meg, a csapat a Bajnokok Ligája selejtezőjében 5–0-ra ütötte ki a Groupama Arénában a walesi The New Saints együttesét. A bajnokságban azonban be-becsúszott néhány nem várt eredmény. Zalaegerszegen 2–2-t játszott a Fradi, a Paks otthonában 3–1-re kapott ki, október végétől december elejéig pedig mindössze a KTE otthonában győzött kínkeservesen (Tosin Kehinde 85. percben szerzett góljával), a Győr, a Debrecen, a Diósgyőr és az Újpest ellen is mindössze döntetlenre futott az erejéből. A téli pihenő előtt két egygólos győzelemmel sikerült kozmetikázni a mutatón, s ki tudja, miként alakul Pascal Jansen jövője, ha a Zalaegerszeg és a Nyíregyháza ellen nem nyer a csapat 1–0-ra.

De az élet megoldotta ezt a kérdést.

A télen a Ferencváros váratlanul bejelentette, hogy a New York City FC kivásárolta szerződéséből az Angliában született vezetőedzőt, így a zöld-fehéreknek (ismét) új tréner után kellett nézniük. Hajnal Tamás sportigazgató és a klub elöljárói végül Robbie Keane-ben találták meg az ideális jelöltet, az ír vezetőedző hatalmas elánnal vágott bele a munkába. Azt azonban nem lehetett mondani, hogy pillanatok alatt egymásra hangolódott volna új csapatával: az NB I-ben az MTK elleni 0–0-val és az azt követő, Puskás Akadémia elleni 1–0-s vereséggel mutatkozott be, majd jött a Paks és Böde Dániel, a vidéki csapat a korábbi ferencvárosi csatár duplájával győzött az Üllői úton.

Évek óta visszatérő probléma, hogy miközben az ősszel a nemzetközi kupaporondon is helyt kell állnia az együttesnek, a bajnoki mérkőzések olykor motivációs szinten háttérbe szorulnak. Erre szokták példaként említeni, hogy egy Bayer Leverkusen elleni összecsapás után három-négy nappal nehéz ráhangolódni egy Kecskemét elleni idegenbeli bajnokira… Ez a nemrégen véget érő idényben is látszott a csapaton, az NB I-ben akadtak olyan kilencven percek, amikor a csapat saját szurkolói is a megfelelő akarást, küzdőszellemet kérték számon a futballistákon. A csapat védekezése hazai fronton rendben volt, a legkevesebb, 31 gólt a Ferencváros kapta, és bár lőtt gólok számában is csupán a Paks előzte meg (a paksiak 65-öt, a Fradi 64-et szerzett), a támadójátékból mégis hiányzott valami. Varga Barnabástól a következő idényben több gól kell.

ROBBIE KEANE-NEK IDŐRE VOLT SZÜKSÉGE

Az idő azonban a Fradinak dolgozott.

Ahogy teltek a napok-hetek, Robbie Keane egyre inkább rátalált arra az együttesre, amely a lehető leghatékonyabban tudta a bajnokságban az eredményeket hozni. Az ír vezetőedző megadta néhány olyan játékosnak is a bizalmat, aki addig körön kívüli volt, elég csupán az NB I-be berobbanó Tóth Alexre, a hajrában fontos gólokat szerző, reaktivált Szalai Gáborra, vagy éppen az eredetileg szélsőként induló, ám a gyorsasága miatt előrevezényelt Lenny Josephre gondolni. De említhetnénk talán Alek­szandar Pesicset is, akiről sok Fradi-szurkoló már lemondott, a szerb csatár azonban az idény második felében fontos gólokkal tartotta életben a csapat aranyérmes álmait. Robbie Keane jó hangulatú edzéseket tartott a Népligetben, miközben a munkában nem ismert pardont, és nagyon úgy tűnt, erre egyre inkább ráéreztek a keret tagjai.

Több olyan mérkőzés is volt, amelyen a játékosoknak küzdeniük, harcolniuk kellett a labdáért, miközben a lábuk nem remeghetett meg, hiszen a fő riválissá előlépő Puskás Akadémia sorra nyerte meg a mérkőzéseit. Akadt olyan meccs, amelynek – mivel a Puskás korábban játszott – nyolcpontos hátránnyal futott neki a zöld-fehér együttes, és azért kellett hoznia a győzelmet, nehogy leszakadjon az élen álló felcsúti együttestől. De a Ferencváros nem remegett meg. Ebben talán az elmúlt években a nemzetközi színtéren összeszedett rutinja is jól jött, a kapuban Dibusz Dénes ezúttal is hozta remek formáját, miközben Robbie Keane három belső védős szisztémában játszatta a csapatot, ami megteremtette a várt stabilitást. Május elején aztán egyfajta előrehozott bajnoki döntőnek harangozta be mindenki a Puskás Akadémia elleni találkozót, hiszen ha azon kikap a Fradi, nagy nyomás alá kerülhetett volna. A hazai pályán elért 1–1 és a következő fordulóban Pakson bravúrosan 3–2-re megnyert kilencven perc előrevetítette, a Ferencváros foggal-körömmel ragaszkodik a trónjához. A paksi siker több volt egyszerű győzelemnél – a gólt ismét Lenny Joseph szerezte a 95. percben –, hiszen a zöld-fehérek fellélegezhettek: ha hozzák hátralévő meccseket, idén is ők végeznek az élen.

A Népligetben kezdte, Mezőkövesden folytatja, majd Ausztriában zárja a felkészülést a Ferencváros. Robbie Keane vezetőedző június 16-án találkozott a keret tagjaival az edzőközpontban, az egyhetes ráhangolódást követően pedig Mezőkövesdre utazott az együttes. Az elmúlt években többször is ott készült a bajnok az előtte álló kihívásra, július 6-tól pedig az ugyancsak jól megszokott ausztriai edzőtáborba utazik. A kilencnapos edzőtáborozás alatt több felkészülési mérkőzés vár az együttesre, a Budapestre való visszatérést követően pedig máris meccsritmusba kell kerülnie, hiszen hét nappal később elkezdi szereplését a Bajnokok Ligája selejtezőjében.

HAJNALIG TARTÓ FIESZTA A GROUPAMA ARÉNÁNÁL

És a Fradi hozta is a hátralévő két találkozóját.

Előbb könnyedén, 3–0-ra győzte le a kiesés elől menekülő (végül az NB I-től búcsúzó) fehérváriakat, a Győr elleni utolsó felvonásról pedig már írtunk. A keretben akadt, akinek ez volt sorozatban a hetedik aranyérme, más az első bajnoki címét ünnepelte, egy azonban biztos, ennyire örülni régen lehetett látni a ferencvárosiakat. Hetekig futballoztak nyomás alatt, ám végül idén is övék lett az elsőség.

Zaklatott, edzőváltással fűszerezett idényen van túl a Ferencváros, amely a nemzetközi kupa terhelése miatt hullámvölgybe került a bajnokságban, de Robbie Keane-nek köszönhetően végül visszatalált – mind mentálisan, mind fizikailag – a helyes útra, aminek újabb bajnoki cím lett az eredménye. A csapat Győrből hazafelé tartó buszán már a 36-os szám világított, jelezve a klubtörténet bajnoki címeinek számát, a Groupama Arénánál pedig hajnalig tartó mulatság kezdődött. A Ferencváros megszenvedett ezért a sikerért, sokan talán már le is mondtak az arany­éremről, ám a játékosok és a szakmai stáb tagjai bebizonyították, mégiscsak ők a legjobbak. Hogy a klubhoz télen érkező Robbie Keane a nyáron miképpen formálja át a zöld-fehérek keretét, az már más kérdés.

Dzurják József, a Ferencváros korábbi csatára: Varga Barnabás góljai hiányoztak a leginkább  

– Lerágta a körmeit a bajnoki hajrában?  
– Kétségtelen, láttunk már nyugodtabb idényvéget is… Semleges szemmel nézve nyilvánvalóan sokkal kiélezettebb volt a bajnokság, mint amikor a Ferencváros tizenöt ponttal nyert, de mi, Fradi-szurkolók nem éltük meg ilyen jól a mögöttünk hagyott hónapokat. Nagyobb fölénnyel kellett volna idén is megnyerni az NB I-et!

– Mi lehetett az oka a szorosabb bajnokságnak?  
– Az elmúlt években a csapat megszokhatta már, hogy a nemzetközi színtéren is helyt kell állnia. Az edzőváltások azonban nem tettek jót, menet közben érkezett Robbie Keane, akinek időre volt szüksége, hogy megismerje a játékosait és a mezőnyt. Sérülések is akadtak, ami viszont pozitívum, hogy volt olyan mérkőzés, amelyen öt magyar is a pályára lépett.

– Önnél is Tóth Alex az évad felfedezettje?  
– Egyértelműen. Meggyőző teljesítményt nyújtott, bátor volt, felvállalta a felelősséget, le a kalappal előtte.

– Mi nem tetszett a csapat játékában?  
– A védekezés egyben volt, kevés gólt kapott az együttes, nekem Varga Barnabás góljai hiányoztak a leginkább. Túl sokat pihentették, többet kellett volna pályán lennie. Bár kétségtelen, a sérülése után nehezen kapta el a fonalat… Sok volt a kísérletezgetés is, amelyek nemigen váltak be.

– Meglesz sorozatban a nyolcadik bajnoki cím is?  
– Elnézve az NB I mezőnyét, igen, meglesz. Kérdés, hogy az új „magyarszabály” mennyire változtatja meg az erőviszonyokat. Sokan azt mondják, egyértelműen a Paksnak kedvez, ők eddig is csak magyarokkal futballoztak. De a Fradiban is megvan az erős magyar tengely Dibusz Dénessel, Szalai Gáborral, Tóth Alexszel, Varga Barnabással vagy éppen a frissen igazolt fiúkkal. Nem lesz vetélytársa a következő évben sem a Fradinak.