Nehéz idényen van túl a Zalaegerszeg, de a legfontosabb: ismét sikerült kiharcolnia a bennmaradást. Amióta a gárda a 2018–2019-es idényben megnyerte az NB II-t, folyamatosan tagja az élvonalnak, így a nyáron sorozatban a hetedik évadát kezdheti a legjobbak között. Az elmúlt esztendőkben megszokhattuk már, hogy elsődleges célja a bennmaradás kiharcolása, de rendre tervben van az első hatba kerülés, ami az utóbbi időszakban nem jött össze, legutóbb a 2010–2011-es idényben sikerült elérni (4. hely). A bajnokságot Márton Gábor vezetőedzővel kezdte a csapat, ám az utóbbi évek tapasztalata alapján megszokhattuk, hogy a tavasszal az új lendület jegyében jön a „kötelező” edzőcsere. Nos, ez most sem volt másképpen, április végén a zalai szurkolók között kifejezetten népszerű Márton Gábor távozott (ahogyan két segítője, Pisont István és Vas László is), helyére Mihalecz István érkezett.
De hogyan is jutott el a Zalaegerszeg az áprilisi edzőváltásig?
A nyáron jelentős változások történtek a keretben, a legnagyobb veszteséget Antonio Mance távozása jelentette, aki kiváló teljesítményével és sok góljával rengeteget tett azért, hogy a 2023–2024-es idény végén bent maradjon az NB I-ben a ZTE FC. A horvát támadó Katarba szerződött, s ott folytatta, ahol Zalaegerszegen abbahagyta, első idényében tizennyolc gólt szerzett. Az érkezők közül többen is a másodosztályból jöttek, mint például a kapuba Gundel-Takács Bence, a védelembe Nyíri Vince, a középpályára Csonka András vagy a támadósorba Dénes Vilmos, továbbá sikerült megtartani olyan kulcsjátékosokat, mint Yohan Croizet, Várkonyi Bence és Sztefanosz Evangelu.
Az OTP Bank Liga 2024–2025-ös idényének július végi rajtján beragadt a ZTE FC, az első öt bajnokin csupán egy győzelmet aratott, egy döntetlen mellett háromszor is kikapott, ráadásul az MTK Budapest (0–1), a Puskás Akadémia (1–2) és a Fehérvár FC (1–1) ellen is a kilencvenedik perc után kapott góllal veszített értékes pontokat. Aztán a Hatvan elleni Mol Magyar Kupa-továbbjutást követően legyőzte a Kecskemétet, így okkal hitték a szurkolók, hogy elindul felfelé a csapat, csakhogy öt nyeretlen bajnoki következett, amelyek közül a legfájóbb az ETO FC Győr és a Nyíregyháza Spartacus elleni volt. Előbbi összecsapáson hiába vezetett a ZTE, 2–1-re az ETO nyert, majd Nyíregyházán került előnybe Mim Gergely révén, ám Nagy Dominik a 90. percben egyenlített. Az őszi hajrára aztán valamelyest megerősödött a ZTE, az utolsó hat 2024-es bajnokiból csak kettőn szenvedett vereséget, előbb odahaza kapott ki a későbbi kieső Fehérvártól (0–1), majd vállalható vereség következett a Groupama Arénában a Ferencvárostól (0–1). Pakson és a Hidegkuti Nándor Stadionban döntetlent ért el, míg odahaza kimagasló teljesítménnyel győzte le a Puskás Akadémiát (4–2), majd nagy odaadással játszva a Debreceni VSC-t (2–1).
A téli szünetet a tizedik helyen töltötte a Zalaegerszeg, négy ponttal megelőzve a már a vonal alatt lévő Debrecent, így nem csoda, hogy a vezetőség fél távnál az erősítés jegyében megszerezte Anderson Esitit a Ferencvárostól és Almási Lászlót a Baník Ostravától – utólag kijelenthetjük, egyikük sem volt igazi erősítés.
![]() A Zalaegerszeg két nagy sikert aratott az idényben, az egyik a Puskás Akadémia elleni 4–2-es, a másik az Újpest elleni 2–1-es győzelem. Novemberben listavezetőként érkezett a ZTE Arénába a PAFC, ehhez képest a 37. percben Mim Gergely, Kiss Bence és Yohan |
Nem sikerült jól az első tavaszi bajnoki, a hosszabbításban kapott tizenegyesgóllal 1–0-s vereség következett Kecskeméten, majd egy hét múlva hazai pályán megérdemelten szerzett pontot a Ferencváros ellen (2–2). Február elején aztán olyan történt az együttessel, ami addig az idényben még nem: két bajnokit nyert meg egymás után. Előbb a ZTE Arénában a Diósgyőrt, majd a Szusza Ferenc Stadionban az Újpestet verte meg 2–1-re, aztán Győrben maradt alul 2–0-ra. Ezt követően ismét sikertelenebb időszak köszöntött be, a következő hét bajnokin egy győzelem mellett három-három döntetlen és vereség úgy, hogy az MTK Budapest (1–1) és a Debrecen (3–4) ellen ismét a kilencvenedik perc után kapott góllal veszített pontokat. Sőt, az utóbbi összecsapáson a 88. percben még vezetett a Nagyerdei Stadionban, ám pont nélkül tért haza.
A debreceni mérkőzés után Pakson játszott Mol Magyar Kupa-elődöntőt a Zalaegerszeg, s bár végig pariban volt, 2–1-re kikapott, így búcsúzni kényszerült a sorozattól. A kiesés és a megelőző időszak gyengébb bajnoki eredményei miatt még Pakson megköszönte a vezetőség Márton Gábor vezetőedző, valamint Pisont István és Vas László pályaedző munkáját. Vélhetően nem telt jókedvűen a hazaút, ám másnap Mihalecz István személyében máris kinevezték az új szakvezetőt. A „szokásos” tavaszi edzőváltás után a klubhoz ezer szállal kötődő szakvezető feladata az volt, hogy tartsa bent az élvonalban a csapatot, amelyet a tizedik helyen vett át, kétpontos előnnyel a már kieső helyen lévő Nyíregyháza Spartacus előtt. Az új vezetőedző a hazai pályán elért, Kecskemét elleni gól nélküli döntetlennel mutatkozott be a kispadon, s ekkor talán még ő sem gondolta, hogy az utolsó öt bajnokiból négy is 0–0-val ér véget, az egy kakukktojás pedig a Diósgyőr elleni 1–1. Vele tehát öt meccsen öt döntetlent ért el a ZTE, egy gólt szerzett és egyet kapott (!), ami azt mutatja, egyrészt sikerült stabilizálni a védelmet, másrészt a támadójáték erősen akadozott. Végül az utolsó előtti fordulóban sikerült kiharcolni a bennmaradást, köszönhetően a Paks debreceni pontszerzésének, illetve a Ferencváros Fehérvár elleni győzelmének.
![]() Az egész idényt figyelve egyértelmű: a helyzetkihasználásban. Több mérkőzésen is jobban kezdett ellenfelénél, egymás után dolgozta ki a helyzeteket, de nem sikerült betalálnia, s rendre hátrányba került. Sőt az is többször előfordult, hogy a vezetés megszerzése után volt még számos lehetősége, de nem sikerült újabb gólt elérnie, az ellenfél pedig egyenlített. Tény, Mim Gergely nyolc góljával sokat segített az együttesnek, a befejező csatárként szerepeltetett Yohan Croizet kiválóan megoldotta a feladatát, hét gólt szerzett, de neki nem ez a posztja. Antonio Mance távozásával nem maradt gólerős csatár a keretben, nem is érkezett – ha érkezne ide megfelelő játékos, az sokat lendítene a csapat eredményességén és helyzetkihasználásán. |
A Zalaegerszeg idényét nézve feltűnő, hogy rengeteg gólt kapott a kilencvenedik perc után, így tíz pontot veszített, ami nagyon hiányzott a végelszámolásnál. De mindenképpen meg kell említeni, hogy a klub továbbra is megadta a lehetőséget a fiataloknak, közülük kiemelkedik két húszesztendős futballista, Bakti Balázs és Dénes Vilmos. Előbbi a középpályán végzett nagy munkát, támadásban jó meglátásai voltak, szabad- és szögletrúgásai meg rendre veszélyt teremtettek, míg utóbbi első NB I-es idényében egyenesen berobbant az élvonalba, egy az egy elleni párharcai, gyorsasága és cselezőkészsége révén kiemelkedett a mezőnyből. A csapat egyik, ha nem legfőbb vezére a házi gólkirály Mim Gergely volt, aki nyolc találatával legeredményesebb élvonalbeli idényét futotta. Nem véletlenül lehet olyan hangokat hallani, hogy figyeli a Ferencváros és külföldről is érdeklődnek iránta.
Mindent egybevetve: a játékkal sok esetben nem volt különösebb probléma a kék-fehéreknél, de a rossz helyzetkihasználás és a kilencvenedik perc után kapott sok gól majdnem kiesést vont maga után.
Időközben jelentős változások történtek Zalaegerszegen: Végh Gábor leköszönt a ZTE FC elnöki pozíciójáról, és a jövőben új szerepkörben támogatja tovább a klub munkáját és jövőjét, távozott Sallói István sportigazgató, s vannak kérdések a tulajdonosváltással kapcsolatban is. Új időszámítás kezdődik a ZTE FC-nél.
![]() Csupán annyit lehet tudni, hogy június 23-án kezdi el a nyári felkészülést a csapat az ilyenkor kötelező orvosi vizsgálatokkal és különböző felmérésekkel. Mivel a klub jelentős változások időszakát éli, pontos programot még nem is lehet tudni, sőt egyes hangok szerint a tulajdonosváltás miatt a szakmai stáb is átalakulhat. A Zalaegerszeg egyelőre annyit közölt, hogy a teljes nyári program szervezés alatt áll, amit első körben saját csatornáin tesz majd közzé. |
Nem lett volna igazságos, ha kiesünk ![]() – Nehéz idényen van túl a ZTE FC, de végül sikerült kiharcolnia a bennmaradást. – Volt olyan időszak, amikor valós félelmei voltak a kiesést illetően? – A Nemzeti Sport posztonkénti rangsorában második lett a jobbhátvédek között. Hogy érzi, egyénileg valóban kimagasló idényen van túl? |
Amíg a 2023–2024-es idényben öt emberrel mélyen védekező kontracsapatként jellemezhettük a ZTE-t, a legutóbbiban más arcát mutatta – szerintünk előnyére változott a játéka. A Cube adatelemző rendszer mérései is megerősítik, nagy átalakuláson ment át a futballja. Amíg korábban a legkevésbé agresszív együttesek egyikeként tarthattuk számon, immár közepes ebben a mutatóban. A blokkolt lövések és a magas letámadás tekintetében előrelépett, a földi párharcokban pedig hasonlóan erős maradt. Hogy mennyit javult a csapat védekezése, jól példázza, hogy a várható kapott gólok (xGA) mutatója 55.77-ről 40.92-re esett, kapott góljai száma pedig 60-ról 42-re. ![]() Játékosai sokkal több párharcot vívtak meg, az élen a támadók jártak: Dénes Vilmos, Yohan Croizet és Kiss Bence rengeteget dolgozott. Bojan Szankovicsról is érdemes szót ejteni, a védelem előtt szerepeltetett montenegrói-horvát középpályás távozása ugyanis nagy érvágás, mert ő szerzett legtöbbször labdát a csapatban (jobbra, a felső képen), és a labdabirtoklási rangsorban is másodikként végzett. ![]() A Zete immár az élmezőnyhöz tartozik a támadóharmadbeli labdabirtoklás tekintetében (jobbra, az alsó képen), sokkal többször használja a széleket támadásépítéskor, és a játékot is jóval gyakrabban forgatja. Noha nem birtokolja sokat a labdát, ebben is előrelépett az ezt megelőző idényhez képest. Ugrásszerűen előretört a támadóharmadbeli veszélyteremtésben, amiben nagy szerepe van Mim Gergely, Dénes Vilmos és Yohan Croizet játékának. Különösen a jobb szélen tudott nagy intenzitással a védelem mögé kerülni, ám beadásokban átlagon alul teljesített. A zalaiak a helyzetek minőségéből levezetett várhatógólok-mutató alapján 39.93 gólra voltak jók, ám csak 35-öt szereztek. Jócskán van fejlődési lehetőség az együttesben, sokat léphetne előre, ha játéka még direktebb lenne, ahogy pontrúgásai és a befejezései hatékonyságán is lehetne csiszolni. B. L. |
A VÉGEREDMÉNY | M | Gy | D | V | L–K | Gk | P |
1. Ferencvárosi TC | 33 | 20 | 9 | 4 | 64–31 | +33 | 69 |
2. Puskás Akadémia | 33 | 20 | 6 | 7 | 58–38 | +20 | 66 |
3. Paksi FC | 33 | 16 | 9 | 8 | 65–47 | +18 | 57 |
4. ETO FC Győr | 33 | 14 | 11 | 8 | 49–37 | +12 | 53 |
5. MTK Budapest | 33 | 13 | 7 | 13 | 53–47 | +6 | 46 |
6. Diósgyőri VTK | 33 | 11 | 11 | 11 | 43–51 | –8 | 44 |
7. Újpest FC | 33 | 9 | 14 | 10 | 38–44 | –6 | 41 |
8. Nyíregyháza Spartacus | 33 | 9 | 9 | 15 | 31–52 | –21 | 36 |
9. Debreceni VSC | 33 | 9 | 7 | 17 | 52–59 | –7 | 34 |
10. Zalaegerszegi TE | 33 | 7 | 13 | 13 | 35–42 | –7 | 34 |
11. Fehérvár FC | 33 | 8 | 7 | 18 | 34–52 | –18 | 31 |
12. Kecskeméti TE | 33 | 4 | 13 | 16 | 31–53 | –22 | 25 |