Pascal Jansen kiváltságnak érzi, hogy New Yorkban élhet és edzősködhet

New Yorkról mindenki fejében él egy kép. Égig érő felhőkarcolók, dolgukra siető öltönyös üzletemberek, sarki hotdog-árusok. A valóság ennél sokkal durvább, csodálatos őskáosz fogad bennünket. A város egyszerre hangos, színes és szagos, minden utcasarkon valami újba botlunk, és miközben minden nagyon amerikai, egyszerre nemzetközi is. A helyiek szerint New Yorkban nem kevesebb mint 800 különböző nyelvet beszélnek az emberek, és ez már akkor is sokkoló, ha csupán a fele igaz…

A világ egyik leghíresebb városában landolva a belváros felé vesszük az irányt, a buszon azonban inkább nem nézünk senkire. A tömegközlekedésen utazó társaság nem éppen bizalomgerjesztő: szemben egy láthatóan kábítószer hatása alatt lévő csontsovány figura bóbiskol, mellettem háromtagú színes bőrű, baseball-sapkás csoport mutogat a mobilján egymásnak valamit. Brooklynból Manhattanbe átérve lepattanunk a buszról, a világhírű Central Park mellett sétálunk el, bejárni nincs idő, hiszen a fákkal, tavakkal, tisztásokkal teli terület nagyobb mint Monaco. A híres sárga taxik egymást előzgetik a hatsávos útakon, ami annak tükrében nem meglepő, hogy több mint 13 ezer fut belőlük New York utcáin.

A Honvédnál akadémiai igazgató lehetett volna  

Itt él december óta Pascal Jansen. A Ferencvárostól váratlanul távozó, a New York City FC által szerződéséből az év utolsó napján kivásárolt tréner január elején költözött Európából Amerikába, és a kontinens északi része felé tartva őt is meglátogattuk. A holland vezetőedző kifejezetten szereti New Yorkot, a belvárosba azonban ritkán megy be. Lakása a Hudson folyó túloldalán, a jóval szellősebb, zöldebb részen van, így a találkozót is oda beszéljük meg.

„Hogy tetszik eddig New York? Gyönyörű, nem?!” – fogad bennünket a szakember, amikor az étteremhez érünk. Az 52 esztendős Jansen büszke rá, hogy olyan „világbirodalomnak” dolgozhat, mint a City Group, és amint leülünk az asztalhoz, rögtön olyan kérdéssel kezdjük, ami leginkább izgatja a fantáziánkat: a télen egyik pillanatról a másikra távozott az NB I-ből – de valóban minden olyan gyorsan történt?

„A City Group képviselői tíz éve követik a pályafutásomat, figyelik a munkámat. Először akkor kerestek meg, amikor Eindhovenben dolgoztam, évekkel később vittek volna Franciaországba, és akkor is szóba került a nevem, amikor az AZ-t irányítottam. Amikor a Ferencvároshoz jöttem, akkor is öt-hat projekt közül választhattam, és utólag elmondhatom, amikor megérkeztem Budapestre, úgy voltam vele, biztosan nem ez lesz a befutó… De amit a Népligetben tapasztaltam, a stadionban láttam, minden várakozásomat felülmúlta. A Duna-parton szálltam meg egy hotelben, és a hazainduláskor egy hét gondolkodási időt kértem. Ha jól emlékszem, magamban már a második napon eldöntöttem, hogy a Ferencvárost választom.”  

Ami pedig a távozását illeti, Pascal Jansen úgy gondolja, olyan rosszul csak nem járt vele a magyar bajnok, hiszen a New York City FC jelentős összeget fizetett érte. Az asztalnál aztán egy még váratlanabb történet is előkerül.

A holland tréner senkinek sem beszélt még róla, de mielőtt Budapestre érkezett, hogy meghallgassa az FTC ajánlatát, egyszer már járt a magyar fővárosban. Ki nem találnák, de a Honvéd akkori tulajdonosa, George F. Hemingway csábította Kispestre.

„Régen volt, nem is emlékszem pontosan, melyik évben… – gondolkodik el Jansen. – A Honvéd tulajdonosa tárgyalni hívott a klub székházába, George F. Hemingway emeleti irodájában ültünk le. Az akadémia igazgatói pozíciójára keresett szakembert, a beszélgetés végén úgy éreztem, nem ez a nekem leginkább megfelelő feladat.”  

A tréner fiatalon kezdte edzői pályafutását, hiszen sérülés miatt hamar fel kellett hagynia a labdarúgással. Az elmúlt években többször is hangsúlyozta, az az álma, hogy egyszer Angliában dolgozzon, a csúcs egy Premier League-csapat irányítása lenne. Az oda vezető úton az izgalmas projektek – mint a ferencvárosi, a New York-i – vonzzák leginkább. Az 52 éves tréner igazi munkamániás, erről korábban már beszélt lapunknak.

Felesége és kislánya hiányzik neki a legjobban Amerikában  

A Ferencváros vezetőedzőjeként a belvárosban, a Szabadság térnél lakott, esténként imádott nagyokat sétálni a környéken. Természetesen követi korábbi klubja eredményeit, néhány játékossal a mai napig tartja a kapcsolatot, és örül neki, hogy Varga Barnabás újra kitűnő formában van, Tóth Alex pedig immár magyar válogatott futballista.

„Sokan alulértékelték Varga Barni Európa-bajnokságon elszenvedett sérülését. Nagy trauma volt neki, érthető, hogy idő kellett a formába lendüléséhez, de elképesztő befejező csatár. Tóth Alex futballja viszont egyáltalán nem lepett meg, roppant tehetséges srác. Amikor én irányítottam a Ferencvárost, a középpályán óriási volt a harc a csapatba kerülésért, de elvittük az ausztriai edzőtáborba, és láttam rajta, fejben is rendben van, a hozzáállása is példaértékű. Örülök, hogy Marco Rossi máris betette a válogatottba.”  

Jansen nagyon szeretett Budapesten élni, családja is jóval közelebb volt hozzá, New Yorkban sokkal bonyolultabb a magánélete. Felesége és kislánya odahaza maradt Hollandiában, havonta, kéthavonta jönnek Amerikába, hogy néhány napot együtt töltsenek. Ilyenkor nyakukba veszik a várost, rengeteg a látnivaló, próbálják felfedezni a szebbnél szebb helyeket.

Van olyan dolog is, amihez még nagyon nem tudott hozzászokni: az Egyesült Államokon belüli óriási távolságokhoz.

„Volt olyan két hét, hogy több mint tizenháromezer kilométert utaztunk. Mérkőzés Miamiban, hazarepülni New Yorkba, három nap múlva irány Los Angeles. De imádom a munkát a klubnál. Máris sok fiatalt építettem be a csapatba, van olyan tizenhét éves srác, akit a második együttestől hoztam fel. Jamaicaiak a szülei, de ő itt született már New Yorkban, jegyezzék meg a nevét, Seymour Garfield-Reidnek hívják. Három-négy éven belül Premier League-játékos lesz.”  

Az amerikai labdarúgásnak nagy lehetőség, hogy a 2026-os világbajnokságot Mexikóval és Kanadával közösen rendezi, az egész világ erre a három országra figyel majd. A tréner a közelmúltban a klubvilágbajnokság mérkőzésein is kint volt, kíváncsi volt többek között a Real Madrid játékára, de a jövő nyári vb egészen más dimenzió lesz.

„Csak ebben a városban nyolcmillió ember él, és akkor a külvárosokat még nem is számítottuk bele. Elképesztő hangulat várható a tornán. A helyiek különösen lokálpatrióták, úgy gondolják, a bolygón semmi más nem létezik, csak Amerika. El tudom képzelni, mennyire drukkolnak majd a válogatottnak. A torna a mi programunkat is befolyásolja, hat hétre leáll a bajnokság. A vezetők három-négy éven belül egyébként is szeretnének igazodni az európai klubfutball naptárához, hiszen az itteni tulajdonosok is rájöttek, mekkora üzlet van a futballisták eladásában. Márpedig amikor Európában átigazolási időszak van, nálunk javában zajlik a bajnokság.”  

Kerkez Miloshoz különleges kapcsolat fűzi  

A több mint két órán át tartó beszélgetés alatt Kerkez Milos is szóba kerül, hiszen a tréner Hollandiában, az AZ-nél két éven át dolgozott a magyar hátvéddel. Pascal Jansen a tengeri herkentyűk falatozása közben néhány kulisszatitkot is elárul.

„Mielőtt tőlünk a Bournemouth-ba szerződött volna, odajött hozzám, hogy a tanácsomat kérje. Az angol klub mellett a Lazio is kész volt érte fizetni. Emlékszem, edzőtáborban voltunk, amikor egyik este bekopogott hozzám, és hosszasan beszélgettünk. Arra kért, segítsek a döntésben… A Premier League és a Serie A között kellett választania. Azt tanácsoltam neki, hogy Angliába szerződjön, az ő energiájával ott érvényesülhet a leginkább. Amikor elfogadta a Bournemouth ajánlatát és az első mérkőzésére készült, írt, hogy mester, a kezdőben leszek! Én pedig annyit válaszoltam neki, ott leszek a lelátón. Elutaztam az első meccsére, Londonba repültem, onnan elvonatoztam Bournemouthba. A találkozó előtti este együtt vacsoráztunk. Büszke vagyok rá, nála nincsen lehetetlen. Emlékszem, Hollandiában néha vissza kellett fognom az edzéseken, méterekről csúszott be a társainak. Tartjuk a kapcsolatot, gyakran váltunk üzenetet, ha úgy látom a meccsein, le kellene higgadnia, ráírok.”  

Ami a másik liverpooli magyart, Szoboszlai Dominikot illeti, Pascal Jansen róla is tud egy s mást. A Liverpoolt irányító Arne Slot honfitársa, együtt végezték el az edzőképzés egyik kurzusát.

„Néhány hete beszéltünk, Szoboszlai Dominik is szóba került. Annyit elárulhatok, imádja a játékát. Igazi modern harcos, gólokat szerez, mindenhol ott van, ráadásul alázatos.”  

Pascal Jansen az amerikai ételektől azonban nincs ennyire elragadtatva, ha nem figyelne oda az étkezésére, két hét alatt öt kilót hízna. Sokszor nem érti, miért ilyen ételeket esznek a helyiek, és ha már megeszik, miért csodálkoznak rajta, hogy túlsúlyosak lesznek…

„Az amerikai reggeli nekem teljesen felfoghatatlan. Olyan nehéz ételeket esznek, hogy csak nézek. Szirupos palacsinta, kenyér kenyérrel és még sorolhatnám. Ráadásul nagyjából minden mélyfagyasztott. Az edzőbázison természetesen nekünk saját konyhánk van, a futballisták ott eszik a reggelit és az ebédet, én is egészségesen táplálkozom. Rizs, hal, csirke. Ezek a kedvenceim.”  

A trénerrel sétálunk még egyet a Hudson folyó partján, a háttérben már a kivilágított New Yorkkal. A város zaja a túlpartig hallatszik, a levegőben egy helikopter húz el, Pascal Jansen pedig megáll.

„Budapest is gyönyörű város, de ha ide kiülök, és nézem a felhőkarcolókat, ahogy kigyúlnak a város fényei, különleges érzés fog el.”  

Majd rám néz, úgy mondja: „Bence! Szerintem nekem van a legjobb életem! Azt csinálom, amit a legjobban szeretek. Edzőként most itt dolgozom, de ha két év múlva Ázsiában szeretnék munkát vállalni, arra is lenne lehetőségem. Kell ennél jobb?! A nekem oly fontos szabadságérzés is megvan, a magam ura vagyok.”  

Pedig a Szabadság-szoborig nem is látunk el.

A New York City FC-nél nemcsak a vezetőedzőnek, Pascal Jansennek van ferencvárosi múltja, Raul Gustavo is a magyar rekordbajnoktól szerződött a csapathoz. „Valójában én akartam, hogy csatlakozzon hozzánk. A profilja tökéletesen illik az MLS-be. Magas, erős, gyors, ballábas, hatékony a levegőben. Sok dél-amerikai játékosunk van, a csapatkapitányunk is brazil, vannak argentin futballistáink is. Tökéletesen passzol a csapatunkba. Egyébként itt lakik ő is a közelben. Egyedül költözött, tudom, nagyon jól érzi magát most itt.”

(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2025. október 11-i lapszámában jelent meg.)