Téli olimpia: a jó dolgokra várni kell – a finn hokisok rögös útja a történelmi aranyig
Az olimpiai hokitorna legidősebb keretével érkező Finnország már az első csoportmérkőzésén bejelentkezett az olimpiai aranyért: egyenesen átgázolt a később bronzéremig jutó Szlovákián – nem véletlenül tartották már a lehengerlő, 6–2-es nyitány előtt is a torna egyik favoritjának az északiakat.
Noha a lettekkel és a svédekkel vívott csoportmeccs nem volt sétagalopp – előbbin 3–1-es, utóbbin háromgólos hátrányból felállva, a ráadásban elért 4–3-as siker –, a svájciak kárára újfent magabiztos győzelmet (5–1) arattak a finnek a negyeddöntőben.
Az elődöntőben ismét Szlovákiát sodorta Finnország útjába a sors, s ugyan a kiütést nem ismételte meg a későbbi győztes, de 2–0-val történetének harmadik olimpiai döntőjébe jutott.
A fináléban a címvédő orosz csapat volt az ellenfél, amely a szovjet (illetve FÁK-) időszakkal együtt összesen kilenc alkalommal állhatott az ötkarikás dobogó legfelső fokán, ez pedig holtversenyben rekord, hiszen ugyanennyiszer csak a sportágalapító kanadaiaknak sikerült – fel volt adva a lecke tehát a finneknek.
Ám a múlttal nem igazán foglalkozott az összecsapást végig irányító, majdnem kétszer annyit tüzelő finn gárda, 2–1-es sikert aratva megszerezte története első olimpiai bajnoki címét.
Finnország döntőbeli dominanciáját jól mutatja, hogy az oroszok a záró harmadban mindössze háromszor, az egész meccsen is csak 17-szer lőttek kapura.
| Sakari Manninen, a finnek pontkirálya: – Ez valami hihetetlen! Annyi érzés és jelző kavarog ilyenkor az ember fejében, egyszerűen lehetetlenség mindet leírni, de az első, ami eszembe jut, az az elképesztő! Keményen megdolgoztunk a sikerért, és most itt a nyakunkban az aranyérem! |
| Marko Anttila, a finnek csapatkapitány-helyettese: – A második harmad után megbeszéltük, hogy többet kell lőnünk és nagyobb forgalmat kell generálnunk az oroszok kapusa előtt – és ez a srác, Hannes Björninen éppen ott volt, így nagyszerű góllal sikerült nyernünk! |
| Sami Vatanen, a finnek korábbi NHL-védője: – Nehéz ilyenkor szavakat találni, de a lényeg, hogy megszereztük, amiért jöttünk! Kőkeményen küzdöttünk, és megnyertük Finnország történetének első jégkorongos olimpiai aranyérmét. Ez különleges fegyvertény, ezt már soha senki sem fogja tudni elvenni tőlünk! |
| Vagyim Sipacsjov, az oroszok csapatkapitánya: – Nem úgy alakult a meccs, ahogy szerettünk volna. A harmadik harmadban az első támadásból gólt kaptunk, utána pedig már nagyon nehéz volt áttörni a finn védelmet. Harcoltunk, próbáltunk válaszolni, ott voltunk a koronggal a harmadukban. Vártunk, hogy elkövessenek egy hibát, de roppant fegyelmezetten játszottak végig. |
| Mihail Grigorenko, az oroszok gólszerzője Fedotov kapusról: – Elképesztő volt az egész tornán, vitán felül a legjobb játékosunk – valószínűleg senki sem érdemelte volna meg közülünk jobban az aranyat nála. De ez csapatsport, e szerint mi nem játszottunk elég jól előtte. |
| Jegor Jakovlev, az oroszok All Star-védője: – Eljutottunk egészen a döntőig, és egy olimpiai fináléban játszani már önmagában elismerés. Viszont egyetlen lőtt góllal borzasztóan nehéz nyerni, ez a szomorú tény... |
KÉT FINN JÁTÉKOS IS AZ ALL STAR-CSAPATBAN!
