P. K. 2021.06.20 16:21 Frissítve: 2021.06.20 16:41

Így fojtotta el Mbappéék legnagyobb fegyverét a magyar válogatott!

Általános vélemény, a magyar labdarúgó-válogatott elsősorban hihetetlen futásteljesítményének köszönhette, hogy szoros mérkőzést tudott játszani a világbajnok franciákkal.

Mbappé (10) nem tudott a magyar védelem mögé kerülni, így nem voltak olyan tiszta helyzetei, amikből gólt tudott volna szerezni (Fotó: Szabó Miklós)

 

HATÉKONYABB VOLT A MAGYAR CSAPAT, ÉS ELLENSÚLYOZTA A FRANCIÁK LABDABIRTOKLÁSI FÖLÉNYÉT

 FONTOSABB STATISZTIKÁK
Labdabirtoklás: 39–61 százalék
Kapura lövések: 5–16
Kaput eltaláló lövések: 3–4
Sikeres passzok száma: 280 (81%)–599 (89%)
Szerzett labdák: 41–39
Szerelések: 18–11
Megnyert párharcok: 62 (42%)–87 (58%)
Futásmennyiség: 113.9 km–104 km

A Magyarország–Franciaország (1–1) Eb-meccs UEFA-statisztikáit böngészve számos érdekességet, a mieinkre nézve abszolút hízelgő adatot találhatunk. Az egyik ilyen például, hogy a kaput eltaláló lövések számában csak eggyel maradtunk el a világbajnoktól (3–4), más kérdés, hogy a mieink ötször, a franciák 16-szor próbálkoztak lövéssel. Viszont az, hogy a több mint háromszor annyi kísérletből ugyanúgy egy gólt szerezett a francia válogatott, mint a magyar, azt mutatja, hatékonyságban sokkal jobbnak bizonyultak a mieink.

Labdabirtoklásban, ahogy az várható volt, jelentős francia fölény mutatkozott (39–61 százalék) és ezzel összefüggésben a pontos passzok számában is (280–599), de a passzpontosság százalékos mutatójában már nem volt nagy differencia (81–89 százalék), a szerzett labdák (41–39) és a szerelések magasabb számával (18–11) pedig sikerült némileg ellensúlyozni a franciák labdabirtoklási fölényét. Továbbá azt, hogy a jobb egyéni kvalitásokból is adódóan több párharcot nyertek meg a franciák (149-ből 87-t, 58 százalék).

A legfontosabb tényező azonban, aminek köszönhetően a magyar válogatott az alacsony labdabirtoklás mellett sem játszott teljesen alárendelt szerepet, mert képes volt ellentámadásra és gólra is, az a futómennyiség. Még az Arsenal korábbi menedzsere, Arsene Wenger is a magyar csapat futómennyiségét dicsérte a találkozó után és még a franciák szövetségi kapitánya, Didier Deschamps is elismerte, a mieink dinamikusabban futballoztak, jobban alkalmazkodtak a hőséghez.

„A magyar csapat dinamikusabb volt nálunk. Hiába futkostak föl-alá a játékosai, jobban alkalmazkodtak a körülményekhez. Az első félidőben gyönyörűen játszott a magyar csapat, amelynek a gólja számunkra felért egy hatalmas gyomrossal. Ezután nagyszerűen védekeztek a magyarok, és felbátorodtak, ahogy haladtunk előre az időben” – fogalmazott a szakember.

A MECCS KULCSA: A MAGYAR FUTÓMENNYISÉG

A magyar pontszerzés szempontjából döntő fontosságú volt a mieink futóteljesítménye. Az, hogy a labdát keveset birtokló, így az ellenfelet jobbára kergető csapat játékosainak többet kell futniuk, mint a meccset irányító, a labdát többet birtokló együttes labdarúgóinak, egyfajta törvényszerűségnek is nevezhető a labdarúgásban. Az viszont már nem törvényszerű, hogy csaknem tíz kilométerrel – a pontos adatokban ugyan van eltérés a különböző mérések között, de a különbség mindegyiknél hasonló – többet teljesített a magyar válogatott a franciánál. A portugálok ellen is a mieink futottak többet, de ott csak 4.8 kilométerrel, azon a mérkőzéseken nem sikerült a futómennyiséggel ellensúlyozni az ellenfél fölényét.

A Magyarország–Franciaország mérkőzésen látott futásteljesítmény kapcsán Kovács István, a francia válogatott futásmérését végző InStat Football magyarországi képviselője adott kisebb elemzést a Nemzeti Sport Online megkeresésére.  

„A francia válogatott több éve a partnerünk, ezen a mérkőzésen is élő futásmennyiség mérést végeztünk számukra. A csapatok ilyenkor az élő adatok alapján azonnal tudnak reagálni a saját és az ellenfél erőnléti változásaira. A méréseink szerint a francia csapat csaknem tíz kilométerrel kevesebbet futott, mint a magyar együttes, a különbséget pedig nem a kontrázásból fakadó sprintek száma adja, ami törvényszerűen a kontrázó csapatoknál jelenik meg, hanem az a nagyszerű taktikai mozgás, amivel a magyar csapat védekezésből támadásba lépett át, illetve vissza – beszélt a szombati mérkőzés tapasztalatairól az elemző. – A csapatok kompakt blokkrendszerekben gondolkodnak, a területszűkítés és a szélesség, illetve hosszúság változtatásával játsszák be a területeket. Ezt a kompakt rendszert lehet négyzetméterben mérni, a francia csapat mérései alapján a magyar válogatott védekezésben nyolcszáz négyzetmétert, támadásban körülbelül ezerkilencszáz négyzetmétert fogtak le, azaz védekezésben egy nagyon zárt egységes leszűkített területet, öt-három-kettes felállást hoztak létre, és ezt végig tartani is tudták a meccsen.”

A magyar védelmi vonalak a meccs 28. percében (Forrás: InStat)

 

Viszont ez a rendszer támadásban átalakult, és ezekhez az átalakulásokhoz és a labdavesztés utáni visszaalakulásokhoz rengeteget kellett futni. A portugálok ellen talán ebben fáradhatott el a magyar csapat, mert a 84. percben már nem sikerült megfelelően a visszarendeződés, pedig azon a mérkőzésen a csapat teljes futásteljesítménye mintegy 5 kilométerrel kevesebb volt a szombatinál. Ebben sikerült tehát előre lépnie a csapatnak az első mérkőzéshez képest.    

„Támadásban egy széles és hosszú területet alakított ki a magyar csapat és átrendeződött három-öt-kettes felállásba, ehhez gyors és dinamikus átrendeződés szükséges, a csapategységek és pozíciók tartásával – folytatta Kovács. A francia csapatnál gyakorlatilag egy húszszázalékos szélességi változás ment csak végbe a támadásoknál. Általában a védekezés és támadás közötti rendszer területi különbsége nagyjából harminc százalék körül van, ezért hihetetlen adat a magyar csapaté, hogy duplájára emelkedett a támadásban bejátszott terület a levédekezett területhez képest. Ez jelzi, hogy emberfeletti teljesítményt nyújtott a magyar csapat, és a koncentrációja, taktikai fegyelme hatékonyan működött, ezen a meccsen mindig sikerült visszarendeződni. A mély védekezés nem adott területet, lehetőséget a gyors francia támadószekciónak, hogy a védősorunk mögé be tudjanak indulni és ki tudják használni a gyorsaságukat.”

Magyar védelmi vonalak a 90. percben (Forrás: InStat)

 

Gyakorlatilag ezzel a mély védekezéssel és a támadások utáni gyors visszarendeződéssel sikerült elfojtania a magyar védelemnek a franciák talán legnagyobb fegyverét, Kylian Mbappé gyorsaságát. A PSG klasszisa mindössze egyszer találta el a magyar kaput, és bár ő próbálkozott a legtöbbször a franciák közül lövéssel, hatszor is, ezek nem voltak olyan tiszta lehetőségek, mint amilyenekhez a klubjában hozzászokott.

„A védősor előtt a magyar csapat jól szűkítette a területet, a szükséges váltásokat és tolódásokat megvalósította, ez az adatokból egyértelműen látszik, hiszen a játékosok egymáshoz mért távolsága egységes és állandó, figyeltek egymásra. Ehhez arra is szükség volt, hogy még Nikolics Nemanja is extra mennyiséget fusson. Érdekesség, hogy a francia csapatban N’Golo Kanté volt a legtöbbet futó játékos, de Nagy Ádám egy kilométerrel többet futott nála, amivel be tudta játszani a teljes pályát és hatalmas munkát végzett azzal, hogy a csapat középpontja volt, köré épült a teljes csapatmozgás és helyezkedés. Mellette Kleinheisler László aktivitása volt kiemelkedő, aki a legtöbb párharcot vívta meg, sokat ütközött és sikeres is volt a párharcokban. Összességében az egész csapat kiemelkedő teljesítménye, az a koncentráció és taktikai fegyelem, a védekezésből támadásba való dinamikus átrendeződés és visszarendeződés, az emberfeletti küzdelem volt az, amivel a világbajnokot sikerült megszorongatni és méltó, egyenrangú partnerként játszották le a mérkőzést a magyar válogatott játékosai” – vonta le a legfontosabb tanulságot a statisztikákból az elemző.

EURÓPA-BAJNOKSÁG
F-CSOPORT, 2. FORDULÓ
MAGYARORSZÁG–FRANCIAORSZÁG 1–1 (1–0)
Budapest, Puskás Aréna, 55 998 néző. Vezette: M. Oliver (angol)
Magyarország: Gulácsi – Nego, Botka, Orbán, Szalai A., Fiola – Kleinheisler (Lovrencsics G., 84.), Nagy Á., Schäfer (Cseri, 75.) – Szalai Á. (Nikolics, 26.), Sallai R. Szövetségi kapitány:    Marco Rossi
Franciaország:
 Lloris – Pavard, Varane, Kimpembe, Digne – Pogba (Tolisso, 76.), Kanté, Rabiot (O. Dembélé, 57.; Lemar, 87.) – Benzema (Giroud, 76.), Griezmann, Mbappé. Szövetségi kapitány: Didier Deschamps
Gólszerző: Fiola (45+2.), ill. Griezmann (66.) 

AZ F-CSOPORT ÁLLÁSA
  1. Franciaország 2 1 1 2–1 +1  4  
  2. Németország 2 1 1 4–3 +1  3  
  3. Portugália 2 1 1 5–4 +1  3  
  4. MAGYARORSZÁG 2 1 1 1–4 –3  1  

EURÓPA-BAJNOKSÁG
AZ F-CSOPORT (BUDAPEST, MÜNCHEN) PROGRAMJA
Június 15., kedd, 18.00
Budapest
Magyarország–Portugália 0–3
Június 15., kedd, 21.00
München
Franciaország–Németország 1–0
Június 19., szombat, 15.00
Budapest
Magyarország–Franciaország 1–1
Június 19., szombat, 18.00
München
Portugália–Németország 2–4
Június 23., szerda, 21.00
Budapest
Portugália–Franciaország  
Június 23., szerda, 21.00
München
Németország–Magyarország 
További csoportok, helyszínek, menetrend – EB-ADATBANK!

 

 

2021.07.19 08:23:19

Foci Eb 2020 SMAHULYA ÁDÁM

Hiába remek futballista, a válogatottal egyelőre nem tudott maradandót alkotni.

2021.07.18 09:36:00

Foci Eb 2020 S. TÓTH JÁNOS

A kormánybiztos szerint a futball hozzánk is hazatért, de igazán csak nálunk volt otthon.

2021.07.16 18:30:58

Foci Eb 2020 NAGY ZSOLT

A Juventus friss Eb-győztese túlszárnyalta apját, és az olasz futball új szupersztárjává válhat.

2021.07.16 21:34:52

Foci Eb 2020 VINCZE ANDRÁS

ALAPVONAL. Nehezen találtam meg a kifejezést arra, ami mostanság történik futballügyekben, de aztán beugrott: most már nagyon túlspilázzák! A labdarúgás sohasem volt annyira steril terep, mint amilyennek most szeretnék látni (vagy ami nagyobb baj: amilyenné szeretnék átváltoztatni).

2021.07.15 23:46:20

Foci Eb 2020 PÓR KÁROLY

Hibrid formációk, támadó védők, szögletvariációk – trendek, szakmai érdekességek.