– Óvatos fogalmazással is azt mondhatjuk, ez bizony nehezen kezdődött: halasztások a baktériumok miatt, nagyon meleg víz, kevésbé sikerült tíz kilométeres verseny.
– Feszültek is voltunk kellően – ismerte el Gellért Gábor szövetségi kapitány. – A rajt előtti történet miatt kevésbé, a meleg víz, a tíz kilométer után már jóval inkább. Aztán ugyanezt éreztük az öt kilométer után is, bár ott Betlehem Dávidnak majdnem összejött az érem, sajnos, nem tudott mit kezdeni a francia Marc-Antoine Olivier erőszakos úszásával. Nincs mese, ezt még jobban meg kell tanulni.
– Biztos, hogy ez a megoldás? Nem inkább az lenne, hogy a zsűri „kiszedi” a szabálytalankodókat? Nemcsak Betlehem Dávid panaszkodott a verekedésre, hanem sok más úszó is.
– Igen, ez lenne az egyik út, mert valóban nem így kellene bíráskodni, hiszen a sportág szabályai szerint ilyeneket nem lehetne engedni. Viszont ha engedik, nincs mese, fel kell venni a kesztyűt – muszáj alkalmazkodni. És van, akinek ez sikerül: nézze csak meg mindenki Fábián Bettinát! Őt aztán nem tudja senki sem arrébb tenni a vízben, hiába nádszálvékony lány. Sajnos vannak olyan versenyzők, akik a bírói engedékenység örve alatt ilyen eszközökkel is élnek.
– A feszült helyzetet mi okozta valójában? Az, hogy nincs érem, vagy az, hogy a mieink láthatóan kevésbé tudtak alkalmazkodni a körülményekhez az első napokban?
– Szögezzük le: rossz döntést hoztunk azzal, hogy a Fülöp-szigeteken akklimatizálódtunk, és huszonhat-huszonhét fokos nyitott medencében készültünk a rajtra. Ide kellett volna jönni Szingapúrba, és itt hozzászokni a meleg vízhez, nincs mit szépíteni rajta, Rasovszky Kristóf, Betlehem Dávid és Mihályvári-Farkas Viktória is „megfőtt” tíz kilométeren. És még valami: ez nem a versenyzők hibája! Nem azért nem értek el jobb helyezést, mert nem dolgoztak eleget, sőt. Aztán ahogy rövidültek a távok, ahogy egyre jobban megszokták a mieink a meleg vizet, egyre jobban is úsztak. Viszont nem lehet szó nélkül elmenni a rendezők felelőtlensége mellett: sokan feladták, ájulás miatt tucatnyi úszót húztak ki a vízből – óriási szerencse, hogy nem történt tragédia. Ilyen meleg vízben egyszerűen nem lehet versenyt rendezni.
– E véleményüknek hangot is adtak az edzők a helyszínen?
– Edzők és versenyzők egyaránt, meglátjuk, mennyire találnak ezek a vélemények, érvek nyitott fülekre.
– Jól sejtem, hogy a záró napra eltűnt a feszültség?
– Ó, már szombaton kisimultak a ráncaink, a két érem a kieséses versenyen jótékony hatással volt a csapat hangulatára. Azért a végére érkezett egy kis meglepetés, mégpedig az, hogy az ausztrál, a német és a francia csapat tizenkilencre lapot húzott.
– Mit szólt ahhoz, hogy ez a három csapat a klasszikusnak számító lány, lány, fiú, fiú sorrend helyett a lány, fiú, lány, fiú összetételt választotta?
– Nem aggódtam. Számtalan juniorversenyen láttunk már hasonló próbálkozást, de a legtöbb megbukott, a táv végére szinte mindig kiegyenesedett minden.
– Az, hogy a május végi Európa-bajnoksághoz képest nálunk a lányoknál és a fiúknál is megfordult a sorrend, mikor dőlt el?
– Szombaton. Úgy véltük, Betti jobb lesz ezúttal első emberként, Dávid pedig befejezőként – utóbbi hajráját láttuk a kieséses versenyen, de a döntés közös volt, megbeszéltük a versenyzőkkel és az edzőkkel.
– A világbajnokság előtt arról beszéltünk, hogy a nyílt vízi úszás az utóbbi évek egyik magyar sikersportága – egyetért azzal, hogy maradt is?
– Mindenképpen. De azt nem tagadom, éremre számítottunk tíz és öt kilométeren is, ez az elmúlt évek alapján nem volt földtől elrugaszkodott gondolat. Csak hát elkövettük azt a hibát…
– Ugye azért elégedett is tud lenni?
– Nagyon is! Amekkora feszültség uralkodott a csapatban napokig, amennyire értetlenül álltak a történések előtt, annyira örülünk így, a nyílt vízi versenyek végén. Ez egy ilyen sportág, itt nem mindig ugyanaz nyer, itt mindig mások a körülmények, sokat számít, ki hogyan alkalmazkodik a helyzethez. A világbajnokság előtt azt mondtam, a négy legjobbunk mindegyike szerez érmet Szingapúrban – ebben a kijelentésben természetes benne volt az is, hogy a váltónk odaér a dobogóra, mert abban, hogy a csapatunk érmes lesz, biztos voltam.
VIZES VILÁGBAJNOKSÁG, SZINGAPÚR
Nyílt vízi úszás, csapatverseny (4x1500 m)
Világbajnok: Németország (Celine Rieder, Oliver Klemet, Isabel Gose, Florian Wellbrock) 1:09:13.3 óra
2. Olaszország (Barbara Pozzobon, Ginevra Taddeucci, Marcello Guidi, Gregorio Paltrinieri) 1:09:15.4
3. MAGYARORSZÁG (FÁBIÁN BETTINA, MIHÁLYVÁRI-FARKAS VIKTÓRIA, RASOVSZKY KRISTÓF, BETLEHEM DÁVID) 1:09:16.7