Asztalitenisz: kicsi a merítés, eltűntek a klasszikus nevelőklubok
A nem is olyan régen még elsőszámú, meghatározó nevelőműhelyként működő BVSC-Zugló fiú- és a Statisztika leányszakosztálya mostanra – különböző okok miatt – háttérbe szorult a hazai asztaliteniszsportban. Kínálja tehát magát a kérdés:
hol, milyen bázisokon zajlik a mostaninál összehasonlíthatatlanul szebb napokat is látott sportágban a minőségi utánpótlás-nevelő munka?
A helyzetértékelésre Lindner Ádámot, a férfiak és Pink Márkot, a nők szövetségi kapitányát kértük fel.
„A jelenlegi helyzetben az a célunk, hogy a legígéretesebb játékosaink a fejlődésük érdekében minél többet készüljenek a válogatott keretedzésein, a legjobb körülmények között – mondja Lindner az Utánpótlássportnak. – Rendre problémát okoz ugyanis, hogy a vidéki reménységek megfelelő edzőpartnerekkel gyakoroljanak, és egy idő után a minőségi és a mennyiségi edzésmunka hiánya egyszerűen a fejlődés gátját jelenti. Rendkívül komplex kérdés, hogy miként lehet a fiatalokat ideálisan menedzselni, mindenesetre szövetségi szinten nekünk az a feladatunk, hogy ahhoz minden szakmai támogatást megadjunk.
Öt-tíz évvel ezelőtt még a nevelőmunka java az olyan kiemelkedő budapesti egyesületekben zajlott, mint a BVSC és a KSI, most viszont már más idők járnak.
Egyébként nemzetközi viszonylatban is az látszik, hogy a pingpong elindult a teniszsport irányába, vagyis a játékosok a saját útjukat járják, vagyis újabban már egyénre szabott tehetséggondozásról beszélünk.
Ehhez a szemlélethez kell alkalmazkodnia a magyar asztaliteniszsportnak is.
Lindner szerint a fiúutánpótlásban továbbra is akadnak reményteli fiatalok: mások mellett kiemelte a hazai U19-es ranglistát vezető Szántosi Dávidot és a párosban serdülő-világbajnok Lei Balázst. Eközben Pink Márk női szövetségi kapitány elmondta, a leányszakágban kifejezetten szűkös a mezőny korosztályos szinten.
„Alapvető problémának tartom, hogy manapság nagyon kevés olyan klub működik idehaza, amelyben minőségi munka zajlik – összegez Pink. – Ami azért is kardinális kérdés, mert így a potenciális válogatott játékosaink kisebb merítésből kerülnek ki.
Pillanatnyilag főleg az egyéni projektek a jellemzők a leányutánpótlásban is.
Fel-felbukkan egy-egy ügyes játékos a különböző egyesületekben, de a klasszikus, nagycsoportos nevelőmunka hiányzik, különösen a fővárosban.”
Mindenképpen meg kell említeni, hogy néhány hónapja a Statisztika – amely a hazai leány utánpótlás-rangsort hosszú évtizedeken át vezette – anyagi nehézségek miatt elveszítette legtehetségesebb fiataljait, ráadásul a klub elhagyni kényszerült korábbi otthonát, az egyesület legendás alapítójáról, Ormai Lászlóról elnevezett csarnokot.
Pink hozzáteszi, a mostani fiatalok közül Molnár Kendra (16 éves), Balogh Kira (19) és Szosznyák Emma (17) is rendszeresen a nagyválogatottal készül, míg az U15-ös és U13-as korosztályból Barcsai Sophie-t, Dohóczki Nórát, FazekasLizettet és Fegyver Zsófiát tartja igazán sokra hivatottnak, ők a korosztályos Európa-ranglisták élmezőnyébe tartoznak.
(Kiemelt kép forrása: a legígéretesebb hazai fiatalok többnyire az Ormai László Csarnokban, a válogatott edzésein készülnek Forrás: MOATSZ)
