Alexander Zverev a legjobb játékos GS-cím nélkül? Többé már nem!
„Abban a sarokban terültem el négy évvel ezelőtt, hét szalagom elszakadt és két csontom is eltört. Két éve ugyanitt elbuktam a döntőt. De most, végre, minden boldogan végződött.”
A 2026-os Roland Garros-győztes Alexander Zverev jobb bokája súlyosan megsérült a Rafael Nadal elleni 2022-es elődöntőben. A 2024-es finálét 2:1-ről veszítette el Carlos Alcaraz ellen. A 2020-as US Open-döntőt kettős szettelőnyről, tie-breakben bukta el Dominic Thiemmel szemben. A 2025-ös Australian Open-fináléban sima három szettben kapott ki Jannik Sinnertől – majd Wimbledonban a francia Arthur Rinderknech az első körben búcsúztatta. Kevesebb mint egy évvel ezelőtt azt mondta:
„Sohasem éreztem magam ilyen üresnek. Semmiben sem lelem örömöm. A probléma nem kizárólag a teniszhez kötődik, de valamin változtatnom kell. Azt hiszem, életemben először szükségem van mentáltrénerre.”
Újra felépítette önmagát. Bár idén Melbourne-ben megint 2:1-ről bukott el Alcaraz ellen az elődöntőben, ám a múlt vasárnap véget érő Roland Garroson – bár voltak nehéz pillanatai – öt szettben legyőzte az olasz Flavio Cobollit a döntőben és a csúcsra ért. A Grand Slam-tornán megnyert 125. mérkőzése után emelte magasba először a trófeát. Az open erában korábban senki másnak sem kellett ennyi meccset megnyernie az első GS-serlegéhez.
Alexander Zverev 2011-ben, 13 évesen kezdett el ITF-tornákon játszani, 2013-ban junior-világelső lett, profivá vált, 2014-ben pedig megnyerte az Australian Opent az ifiknél. Ebben az évben, 17 évesen az egyik legfiatalabbként challengertornát is nyert, majd júliusban Hamburgban úgy menetelt szabadkártyásként az elődöntőig, hogy korábban nem is volt győztes meccse ATP-főtáblán. 2016-ban 19 évesen megnyerte az első ATP-tornáját, majd a hallei füves pályás viadal elődöntőjében legyőzte a 20 GS-címéből nyolcat a wimbledoni gyepen megszerző Roger Federert. Év végére már top 20-as volt, az addig eltelt tíz év legfiatalabbjaként, majd a következő esztendőben Rómában és Montrealban első két 1000-es tornáján is diadalmaskodott.
2017 végén már harmadik volt a világranglistán. 2018-ban megnyerte az első ATP-világbajnokságát (szintén az elmúlt tíz év legifjabbjaként), a döntőben Novak Djokovicsot felülmúlva – pályafutása során először győzött le világelsőt. 2021-ben Tokióban olimpiai bajnok lett, az idény végén pedig másodszor lett ATP-vb-győztes. 2022-ben a már említett párizsi sérülése ellenére világranglista-második lett, ami a karriercsúcsa. A sérülése előtti öt évig folyamatosan top tízes volt, 2023 szeptembere óta pedig szintén az. A Roland Garroson megszerzett első Grand Slam-címe volt egyben a 25. ATP-tornagyőzelme, amelyből hét mestertornán született. Arra a Tennis Channel hívta fel a figyelmet, hogy a 29 éves német az open erában mindössze a negyedik játékos, aki pályafutása során egyesben minden kategóriában nyert legalább egy tornát Andre Agassi, Novak Djokovics és Andy Murray után. (Rafael Nadalnak ATP-vb-, Roger Federernek egyesben olimpiai győzelme nincs.)
Bizonyára nem mindenki drukkolt Zverev sikerének. Az ellene felvetődött, nőkkel szembeni bántalmazási vádak miatt megosztó személyiség (a két ügy közül a másodikban bírósági tárgyalás is volt, amely peren kívüli megegyezéssel zárult), mások viszont úgy gondolják, túl régóta várt már erre a sikerre, és tehetsége alapján is megérdemelte a GS-címet. Akárhogy is, Zverevnek már nem úgy kell folytatnia a karrierjét, hogy azt mondják róla, ő az egyik legjobb teniszező Grand Slam-serleg nélkül.
Alexander Zverev az első német GS-győztes Boris Becker 1996-os Australian Open-sikere óta, és az első német Garros-bajnok Henner Henkel 1937-es győzelme után. A női egyes győztese, Mirra Andrejeva 19 évesen szerezte meg első Grand Slam-győzelmét, ezzel Szeles Mónika 1992-es sikere után a legfiatalabb párizsi GS-bajnok lett, és a következő tinédzser nyertes Coco Gauff 2023-as US Open-diadalát követően. Az orosz teniszező szombaton a lengyel Maja Chwalinskát győzte le két szettben, ő a második teniszező Emma Raducanu 2021-es US Open-győzelmét követően, aki selejtezősként jutott GS-döntőbe.
NS-szakértő: Köves Gábor szakkommentátor, korábbi Davis-kupa-kapitány
„A Roland Garroson megszokhattuk, hogy a körülmények befolyásolhatják az eredményeket, huszonöt-harminc fokban Nadalt lehetetlen volt megverni, úgy kipattantak a tenyeresei. A torna elején iszonyatos hőség tombolt, sok kiemelt kiesett, Sinner is összeesett másfél óra után, kettő-nulla, öt-egyről nem tudott mit kezdeni magával és az ellenféllel, ami elég furcsa volt. Ez megadta az alaphangot Zverevnek, hogy lehet esélye a végső győzelemre – ha játszania kellett volna Sinnerrel, talán már a folyosóról visszafordul, olyan sokszor megverte őt az olasz az elmúlt időszakban. De nem kellett, ahogyan Djokoviccsal sem, a szerb nem játszott rosszul Fonseca ellen, de fizikailag nem volt igazán jó erőben, a kevés salakos meccs rányomta a bélyegét a teljesítményére. Cobollinak nem volt tapasztalata, nem tudta, mire lehet képes a döntő ötödik szettjében, meglepő, hogy kért öt percet előtte, noha Zverevnek görcsölt a lába, a német végül kihasználta, hogy esélyesebb. A nőknél Andrejeva győzelme nem különösebben meglepő, az viszont elképesztő, hogy Chwalinska retró tenisszel, nagyon okos játékkal, a selejtezőből érkezve kilenc mérkőzést nyert meg, kár, hogy elfogyott a döntőre. Swiatek mentálisan mostanában nem elég erős, nincsen önbizalma, míg Szabalenka jó pozícióba került ugyan, de kibukott a nagy szél miatt, és saját magát verte meg. Wimbledonban a férfiaknál a tavalyi győztes Sinner, és ha rendesen fel tud készülni, Djokovics lehet esélyes, míg a női mezőnyben talán Szabalenka és Ribakina, Swiatek címvédését nehéz elképzelni.”
