A Michigan és a Rice Universityn nyújtott teljesítménye alapján a szakemberek jelentős amerikaifutball-karriert jósoltak Sam McGuffie-nak, de hiába fordult meg 2013-ban az Oakland Raiders, az Arizona Cardinals, majd a New England Patriots csapatánál, mindenhonnan elküldték, végül 2014-ben már a Winnipeg Blue Bombersnél sem tartottak rá igényt.
A kiváló atlétikai adottságokkal megáldott (60 méteren 6.82, 100-on 10.7 másodpercet futó, 752 centis távol- és 200 centis magasugró egyéni csúccsal büszkélkedő) sportoló így végül sportágat váltott, és a bobosok között talált otthonra.
Három éve próbálta ki először a bobversenyzést, azóta öt világkupaversenyen is érmet szerzett, sőt tavaly november elején Codie Bascue társaként megnyerte a Lake Placid-i viadalt. Pjongcsangban nem csupán kettesben, de Steven Langtonnal és Evan Weinstockkal kiegészülve négyesben is éremesélyes lesz.
„Sam hihetetlen sportoló, egyedülálló ember” – méltatta a kétszeres világbajnok Langton, de azért McGuffie-nak nem volt ennyire könnyű dolga eleinte.
„A bobversenyzés teljesen más, mint ahogy az ember gondolná. Nem olyan sima, mint a televízión át, nem egy elegáns szán csúszik a jégen nagy sebességgel. Inkább olyan, mintha egy szemeteskosárban lelöktek volna a lépcsőn” – mesélte.
Hozzátette, hogy első alkalommal émelygést érzett a célba érkezés után, erre mentora, Steve Holcomb nem figyelmeztette. Vancouver olimpiai bajnoka pályafutása során ötször nyert vb-aranyat, a legutóbbi, szocsi játékokon pedig még két bronzéremmel bővítette a gyűjteményét – ő fedezte fel a McGuffie-ban rejlő tehetséget, és vette a szárnyai alá. Holcomb tavaly májusban halt meg, és McGuffie szeretné megmutatni Dél-Koreában, hogy érdemes volt harcolnia érte.
„Az élet túl rövid. Ez nagy lehetőség, hogy az Egyesült Államokat és Houstont képviseljem. Megpróbálok megtenni mindent” – mondta.
