Könnyek – Somogyi Zsolt jegyzete

Nem sokon múlt – valahogy mégis a régi, „klasszikus” módon elveszített mérkőzések jutnak az ember eszébe. A Puskás Akadémia fiataljai a nem hivatalosan ifi BL-nek nevezett sorozatban kitűnően szerepeltek, kiejtették az FCSB (a korábbi Steaua) együttesét, és az is szoros volt: idegenben nyertek a felcsútiak, s bár a Pancho Arénában kikaptak, tizenegyesekkel továbbmentek. A portugál Sporting egyértelmű favoritnak számított még akkor is, ha a sorsolásnak köszönhetően hazai pályán léphetett pályára a magyar együttes – mondjuk, a bukarestiek ellen sem volt ez olyan jelentős előny. A lefújás előtti pillanatokban elbukni persze szívfacsaró, érthető, hogy könny áztatta a Puskás öltözőjét, pedig talán a névadó is azt mondaná: ebből is lehet tanulni, például azt, hogy az utolsó sípszóig kötelező összpontosítani, és nem szabad hagyni, hogy a kapu előterében többször is próbálkozhasson gólszerzéssel az ellenfél (végül valahogy csak begyötörték a labdát a lisszaboniak). Ez persze a legfrissebb élmény, a Sporting technikás és gyors játékosaival felvették a versenyt az akadémisták, testközelből tapasztalhatták, milyen tempóban futballoznak a portugál kortársak.

Természetesen nem ez az a mérkőzés, amely a sokat vitatott magyarszabály, fiatalszabály (mindenki tudja, nem szabály, csak ajánlás, de ennyi bevételt önerőből kevesen képesek kitermelni, a legtöbb helyen kötelező) témakörét újranyissuk, de bizony szerdán is látni lehetett: vannak ügyes srácok, akiknek útját a felnőttfutballba minden eszközzel segíteni kell. Például Krupa Zsoltét: a kívülállók a vállukat vonogatták, amikor azt hallották, sérülése miatt hiányzik a románok ellen, de a Sporting ellen megmutatta, milyen különleges tehetség. A gólpassza mestermunka volt, és olyan érzékről tanúskodik, amely nem tanulható: izmot lehet építeni, a gyorsaság is fejleszthető, a konditeremben rengeteget lehet erősödni, a sportpszichológus segíthet a stressz elviselésében, de ilyen érzéket nem lehet senkibe injekciózni, ez a „finomság” vagy benne van valakiben (kevesekben), vagy nincs.

Nos, nincs messze az idő, amikor szívesebben nézné Krupa Zsoltot és a hozzá hasonló ígéreteket a magyar élvonalban az ember, mint akármelyik tucatlégióst.

A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!