Magyarul moroghat – Deák Zsigmond jegyzete

Varga Barnabás a feleségem kedvenc labdarúgója, s nem feltétlenül, nem kizárólag a játéktudása, esetleg a „külalakja”, hanem inkább kérlelhetetlen elhivatottsága, manírmentes viselkedése miatt. Bizonyára a csapattársai is nyerni akarnak, de hogy rajta látszik a legjobban a pályán, az egészen bizonyos, s kevesen tesznek érte többet, akár a vérüket adják, lásd például a skótok elleni Eb-csoportmeccset. Az utóbbi évek során öröm volt követni „cseperedését” későn érő helyi menőből Európa-klasszis gólvágóvá, érezni lehetett, hogy bizony kinőtte a legjobb, legnépszerűbb magyar klubot, a Ferencvárost is. Ám a futballpiac rideg szabályai alapján sehol sem kapkodnak a harminc feletti centerekért, akkor sem, ha szórják a gólokat, mint bolond pék a lisztet, úgyhogy minden érintettnek illett értékén kezelni az AEK Athén jelentkezését.

Így történt, a korrekten hozzáálló Fradi és a játékos is jól járt, már csak a görögök vannak hátra. Varga mindenesetre elkezdte a vételára törlesztését, hiszen miután érkezését követően néhány mérkőzéssel felvette az ottani „utazósebességet”, a védjegyének számító módon fejelt remek gólt a vasárnapi bajnoki rangadón az Olympiakosz hálójába. Szerencsére a gyep mellett a Nemzeti Sportnak adott exkluzív interjúban sem hazudtolta meg önmagát, keresetlen őszinteséggel árulta el, hogy igen vonzó anyagi feltételekkel írt alá, s azt is, hogy a szokásos „morgását” (reklamálás a bírónál) legalább magyarul teheti, mert így nem szankcionálják…

Szentpéterfáról Athénig jutni azért nem kis távolság, közúton több mint 1600 kilométer, de persze nem erre gondolok elsősorban. Varga Barnabás több stáción át került ide, a saját erejéből, sokak szerint kissé későn, szerintem éppen jókor, ereje teljében. Szívből kívánom neki, hogy megtalálja a számítását a görög fővárosban, mert akkor az AEK is megtalálja a magáét, nem beszélve a magyar válogatottról. Az FTC-nél pedig az érte kapott összeg egy részéből, vagy/és a meglévő keretből hátha rálelnek a méltó utódjára. Megmondom őszintén, szerintem ez utóbbi a legkeményebb dió, a legnehezebb szakmai feladat, mert ilyen mentalitású és tudású futballista nem terem minden bokorban, mint a mi Vargánk. Legyen a görögöké is!

A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!