Szijjártó Péter: Az a célom, hogy a Honvéd visszajusson az NB I-be, a Magyar Futball Akadémia pedig Magyarország legjobb akadémiája legyen

A beszélgetés elején Szijjártó Péter a Puskás név jelentőségéről és az országra gyakorolt hatásáról beszélt: „Találkoztam mindenféle emberrel; fiatallal, időssel, férfivel, nővel, sportot kedvelővel, sporttal nem foglalkozóval, mindenkivel, és a Hungary névre leginkább a Puszkasz rezonál a világon. Mind a mai napig ez így van. Tehát minket a futballunkról, a valaha élt egyik legnagyobb futballistáról, legendáról ismernek. Magyarország futball-, sportösszekötődése nem is kérdés. És ez nekünk nagyon jó.”

A külgazdasági és külügyminiszter a labdarúgó-világbajnoki selejtezősorozat eredményeiről, és a 85. perc után kapott gólokról beszélt a folytatásban: „Egy egyszerű szurkolóként van meglátásom; nagyon szeretem a futballt, szeretem a válogatottat, szeretem a magyar focit, Marco Rossit is tisztelem az eredményeiért. Valami oka kell annak lenni, hogy a hat meccsből álló selejtezősorozatban három meccsen a 85. perc után megy el a dolog, nem? Ennek nyilván majd megtalálják a szakemberek az okát, de csak így kívülről szurkolóként, ez tűnik föl.”

Arról, hogy immáron a Budapest Honvéd elnökeként is tevékenykedik, Szijjártó Péter azt mondta: „Nem vállaltam volna el, hogyha ne lenne a tulajdonossal az a közös célkitűzésünk, hogy a Honvéd kerüljön vissza oda, ahová való. (...) Nálam még mindig nem ment át, hogy NB II, mert annyira természetes, hogy a Honvéd az NB I-es. Az én célom az, és ezért is vállaltam el, hogy a Honvéd visszajusson az NB I-be, a Magyar Futball Akadémia pedig Magyarország legjobb akadémiája legyen abból a szempontból is, hogy itt nemcsak képzés zajlik, hanem nevelés is. Hogy a jó futballisták azok legyenek jó gyerekek, jó emberek, a szó szoros értelmében” – tette hozzá.

„Engem sohasem érdekelt a futballpályán, hogy ki kinek szurkol, mert a »csak a Kispest« az ugyanolyan hangosan hangzik egy jobboldali torokból, mint egy baloldaliból – folytatta a beszélgetést a sport politikai oldalára áttérve Szijjártó Péter. – Tehát én teszek rá, őszintén szólva, és ha megnézed az elnökség összetételét, akkor ezt láthatod. Mert a szocialista polgármester is ott van, ott vagyok én, sohasem kérdeztem senkitől a klubban, hogy ki milyen érzelmű. Ki van rakva az akadémián egy Orbán Viktor-idézet, amit a legutóbbi Puskás–Suzuki-kupán mondott, hogy »a Budapest Honvéd megmentette a magyar futball becsületét«. A miniszterelnököt nyilván nagyra becsüli mindenki azért, amit a futballért tesz, aztán hogy majd áprilisban ki hová húzza az ikszet, arról fogalmam sincs, és nem is érdekel. Ebből a szempontból...”

Az ellenszurkolók lélektana is szóba került az interjúban: „A nemzeti válogatott ellen szurkolni csak azért, mert éppen ellenzékben vagy, vagy nem akarod, hogy örüljön az éppen kormányon lévő politikus, szerintem nagyobb probléma annál, mint hogy azt mondjuk, hogy ez most egy betegség, vagy magyar viszony, vagy nem tudom, micsoda. Ez egy olyan emberi deformáltság, ami szerintem kezelést igényel. Nekem sohasem fordult meg a fejemben, amikor nem voltunk kormányon, hogy ne a magyar csapatnak szurkoljak.”

„Én Honvéd-szurkolóként is izgultam, hogy a Fradi verje meg a Rangerst. Meg dolgoztam azon, hogy Salzburgba kijussanak a szurkolóink. Minden egyes Fradi-meccs előtt, amikor a Fradi külföldön játszik, odarendelem a konzulokat, forró drót van telefonon, ha bajba kerül valaki, akkor ott tud jelentkezni. Aztán Honvéd-szurkoló vagyok... Tehát szerintem először vagyunk magyarok, aztán meg Honvéd- és Fradi-szurkolók” – mutatott rá.

A ferencvárosi szurkolóknál maradva az emlékezetes októberi salzburgi vonatüggyel folytatódott a beszélgetés: „A Fradi-szurkolók nagyobbik része vonattal ment, ami tök jó. Éppen a Honvéd U15-ös csapata, a fiamék játszottak Salzburgban múlt hétvégén, nyertek három nullra a Red Bull ellen; ők is vonattal mentek. Mert biztonságosabb, kényelmesebb, gyorsabb, mint busszal menni. És a Fradi-szurkolók is helyesen úgy döntöttek, hogy vonattal mennek. És volt is megállapodás a MÁV és egy osztrák vasúttársaság között abban, hogy megérkezik a MÁV által szolgáltatott vonat Magyarország határára, ott a magyar mozdony lejön, az osztrák elé megy, és a vasúttársaság mozdonya elhúzza a vonatot Salzburg-Hauptbahnhofig. És amikor megérkezett a vonat Hegyeshalomba, akkor az osztrák rendőrök, tehát az osztrák állam képviseletében eljáró rendőrök nem akarták továbbengedni a vonatot, hiába nekem írt az osztrák belügyminiszter, hogy ez nem így volt.. De.”

Az akkor történtekről aztán további részleteket is elárult Szijjártó Ballai Attilának: „Mindenkit megmotoztak a magyar rendőrök. Mondták, rendben van, mindenki visszaszállhat a vonatra. Akkor kitalálták, hogy de most akkor legyen ez. Oké. Most várnak egy engedélyre. Majd elmentek. Elment az osztrák mozdony, elmentek a masiniszták, elmentek a rendőrök. És aztán kellett keríteni egy osztrák mozdonyt, amely visszatolta a határig a vonatot, a magyar mozdony meg visszahúzza, hogy legalább szegények a második félidőt itthon tévén megnézzék.”

Majd szóba került a sport nemzetegyesítő ereje: „Hogy a sportnak nemzetegyesítő ereje van, az nem is kérdés. Ezért aztán minket sok bírálat ér itthon az ellenzék és a liberális oldal részéről, hogy miért kell a határon túli sportot támogatni. Azért kell, mert túl azon, hogy a sport nemzetet összekovácsoló erő, a nemzeti identitás megtartásának is nagyon fontos eszköze. Mert hol van kinn a zászló? A rendezvényeken. És hol van kinn a legtöbb zászló? A sportrendezvényeken. Tehát a nemzeti identitás megőrzése, fenntartása, a sport által talán a legkönnyebben megélhető. És a határon túl élő közösségek számára az identitás megőrzése az első számú kihívás, a napi küldetés.”

„Én azt mondom neked, hogy minden egyes nagy sportesemény után mindenki a felsőfok felsőfokán beszél rólunk – tért át Szijjártó Péter arra, hogy a jövőben Magyarországon akár futball-világbajnokságot vagy olimpiát is rendezhetnének. – Legyen az úszó-világbajnokság, atlétikai vb, Formula–1, labdarúgó Eb, öttusa-vb, pingpong-világbajnokság. Mindenki a felsőfok felső fokán beszél arról, hogy Magyarországon hogyan rendezünk sporteseményeket.”

„Magyarország megérdemli, hogy olimpiát rendezzen, hiszen a Nemzetközi Olimpiai Bizottság alapítói között voltunk – emelte ki a külgazdasági és külügyminiszter. – Nem tudom, van-e más alapító, aki nem kapta még meg a lehetőséget, de mi mindenképpen ez a kategória vagyunk. Egyszer-kétszer már majdnem volt, a 20. században is a világtörténelmi események söpörték el az esetleges magyar olimpiarendezést. Néhány éve itt Magyarországon meg egy olyan politikai percszervezet, amelyik abban az évben ment a politika szemétdombjára, amelyik évben meg kellett volna rendeznünk az olimpiát. Hiszen tavaly rendezhettük volna, és abban az évben ez a bizonyos párt, az Európai Parlamenti-választáson nulla körüli százalékot szerzett. Ha nekik majd valaki megírja a történelmüket, akkor az fog fűződni a nevükhöz, hogy elvették egy nemzedék álmát Magyarországtól.”

A témát kibontva Szijjártó Péter így folytatta: „Kérdezték tőlem, hogy miért nem mentünk bele a népszavazásba. Azért nem mentünk bele a népszavazásba akkor, mert sohasem nyert olimpia ügye még népszavazáson sehol a világon. És arra gondoltunk, hogy ha elveszítjük, akkor nem mi veszítjük el, hanem az ország veszíti el az olimpiarendezést bármikor a jövőben. Mert onnantól kezdve, ha mondjuk majd lesz kandidálás, akkor az ellenfelek mind piros ászként tudnak arra mutogatni, hogy gyerekek, hát nálatok legutóbb is egy népszavazás leszavazta.”

A beszélgetés végén arról beszélt, hogy az olimpia megrendezése nemzeti ügy: „Egy olimpiai rendezés kérdése az igenis legyen nemzeti ügy. Kell, hogy legyenek nemzeti ügyek. Erről szólt az is, amikor 2010-ben elkezdtünk kormányozni, hogy legyenek bizonyos ügyek, amik mögé az egész nemzetet be lehessen állítani. És mondjuk a futballválogatott vagy az olimpia ügye pont ilyenek lennének szerintem.”

A beszélgetés teljes egészében itt tekinthető meg: