NB I: Fogalmam sincs, a játékvezetők mit néznek – Molnár Balázs

KISVÁRDA MASTER GOOD–DVSC 1–0

– Ilyen meccsre számított?
– Tudtuk, hogy szervezett csapatot fogadunk, s ezt igazolta is a Debrecen. Az első játékrészben sokszor pontatlanok voltunk, s bár kézben tartottuk az irányítást, benne volt a meccsben, hogy gólt kapunk – mondta Révész Attila, a Kisvárda sportigazgatója.

– Szünet után más felfogású Kisvárdát láthattunk.
– Szükség volt motivációs beszélgetésre, s valóban harcosabban játszottunk, hamar gólt is szereztünk. Kontrákból már korábban le kellett volna zárnunk a meccset, ez sajnos elmaradt. Annak viszont örülök, hogy olyan teljesítményt láttam a pályán, amire a hátralevő négy meccsen lehet építeni.

– Mennyire vannak közel az éremszerzéshez?
– Ennél közelebb még sohasem voltunk. A sorsunk a saját kezünkben van. Szeretném, ha merészebb céljaink lennének, és harcolnánk a második helyért.

– Ismét pont nélkül maradt a DVSC Kisvárdán. Mi ennek az oka?
– Az eredmény nem tükrözi a pályán mutatott játékot – válaszolta Joan Carrillo, a DVSC vezetőedzője. – Az első félidőben megvalósult, amit elterveztünk, sokszor állítottuk lesre a hazaiakat, uraltuk a meccset.

– A második félidő elején viszont hamar vezetést szerzett a Kisvárda.
– A gól előtti szituációról nem szeretnék beszélni, az viszont látszott, hogy hátrányban sem adtuk fel, ment előre a csapat, sajnos nem sikerült egyenlíteni.

– Mennyire volt nehéz helyzetben a sok hiányzó miatt?
– Nem a sérültek hiánya miatt veszítettük el a mérkőzést. Mindig lesznek hiányzók, azoknak kell bizonyítaniuk, akik a helyükön pályára lépnek. Most elégedett lehetek azokkal, akik lehetőséget kaptak.

ZTE FC–PAKSI FC 2–3

– Hogy látta, a hosszabbításban járt volna a tizenegyes csapatának?     
– Fogalmam sincs, a játékvezetők mit néznek, mindenesetre Mocsi Attila szája felrepedt akkor, amikor az ellenfél fejbe rúgta a tizenhatoson belül – reagált Molnár Balázs, a ZTE FC megbízott vezetőedzője. – Ettől függetlenül nem fognám erre a vereséget. A játék képe alapján fura lehet, de gyenge első félidőt produkáltunk, a második játékrész nekem jobban tetszett.

– Valóban fura, amit mond, hiszen az első félidőben fordítottak.     
– Az lehet, de olyan helyzeteket alakított ki a Paks, amelyre készültünk hét közben, vagyis a szélről beívelt labdák kifejelése megoldást jelentett volna.

– A lelátóról úgy tűnt, mintha az első félidőben ön jobban pörgött volna, mint a játékosok. Miért volt visszafogottabb a tempó?     
– Régen rossz, ha az edzőnek motiválni kell a játékosokat mérkőzés közben. Még egyszer mondom, az első félidő egyetlen pozitívuma, hogy megfordítottuk az eredményt. Csak a mérkőzés utolsó huszonöt percével voltam elégedett, akkor futballoztunk úgy, ahogy elképzeltem. A szélről beívelt labdáknál az egyéni felelősség mellett sem mehetünk el, nagyon bosszantó ez a vereség.

„Dicséretes, hogy a második félidőben néhány percen belül megfordítottuk az eredményt. Összességében azonban a játékunk nem tetszett. Különösen az első félidőben, ezért a szünet után leegyszerűsítettük a játékunkat és két centerre álltunk át. Ez bejött, ugyanis biztos voltam benne, hogy a Zalaegerszeg két belső védője nem tudja majd rendszeresen elfejelni a labdát Böde Dániel és Ádám Martin elől. Fizikait nem, ellenben mentális fáradtságot éreztem a játékosokon, ráadásul meglepő módon olyan labdarúgóknál, akik a hétközi Magyar Kupa-elődöntőben jól futballoztak” – értékelt Bognár György, a Paks vezetőedzője a mérkőzést követő sajtótájékoztatón.