Felcsúti futballparadicsom a tehenek és a terményraktár között

Vágólapra másolva!
2014.07.20. 10:34
A Nemzeti Sport Online a 2014–2015-ös futballszezonban új sorozatot indít. A labdarúgó NB I-ben szereplő csapatok hátterét, üzletpolitikáját szeretnénk feltérképezni. Az első részben az MVM-Pakssal foglalkoztunk, ezúttal pedig Felcsútra látogattunk a második élvonalbeli szezonjára készülő Puskás Akadémiához. Mi a véleményük a helyieknek a faluban épülő futballparadicsomról? Kinek, kiknek épült a magyar mércével mérve ultramodern stadion? Milyen a felcsúti labdarúgás jövőképe?

Felcsúti edzőpályák (Fotók: NSO)
Felcsúti edzőpályák (Fotók: NSO)
Felcsúti edzőpályák (Fotók: NSO)
Felcsúti edzőpályák (Fotók: NSO)
Felcsúti edzőpályák (Fotók: NSO)

A FELCSÚTI FUTBALL ALULNÉZETBŐL

A héten sajtótájékoztatóra utaztunk vonattal a labdarúgó NB I történetének legkisebb településére, az 1841 lakost számláló* Felcsútra, és már a szomszédos Bicskén meglepetés ért minket, amikor egy nyugdíjas házaspár teljesen ismeretlenül felajánlotta az alkalmi taxis szerepét, miután hallott úti célunkról.

Erzsike néninél és Józsi bácsinál jobb idegenvezetőt nem is találhattunk volna, ugyanis, mint kiderült, a helyi csapat korábbi lelkes szurkolóit tisztelhetjük személyükben. Miért csak korábbi?

„Tudja, ebben a gárdában már nincsenek helyi vagy környékbeli gyerekek. Na jó, egy-kettő talán még akad, de ez már nem ugyanaz, amikor évekkel ezelőtt még alacsonyabb osztályokban kimentünk szurkolni a mieinknek, akik valóban a mieink voltak. Megmondom őszintén, engem nem érdekel annyira a Fradi, az Újpest meg a többi NB I-es csapat, azért jártam meccsekre, mert jó volt a hangulat, összefutottunk az utcabeliekkel, a játékosokat pedig személyesen ismertem. Most minden megváltozott" – fogalmazott Józsi bácsi.

„Igen, igen, az új stadionban és az NB I-ben valahogy minden egész más, már nem olyan a hangulat, mint régen – vette át a szót és a beszélgetés irányítását a volán mögött ülő „családfő", Erzsike néni. – Tudja, fiatalember, ez a stadion csodálatos. Ott voltunk az avatóján, és tátva maradt a szánk. De hát mi pénzbe kerülhetett ez? És különben is, olyan érzésünk van, mintha egy templomot a tornyánál fogva kezdenének el építeni. Mert hát hol tart most a magyar foci? Megmondom én magának, sehol!"

„Annyi pálya megszűnt az elmúlt negyedszázadban, valahol muszáj elkezdeni" – vetem oda némi félsszel a hangomban, mire érkezik is a határozott kontra a szókimondó asszonyságtól.

„Na, de pont itt? Ne értsen félre, fiatalember, örülök én, mert tényleg nagyon szép, csak hát hol a futball? Hova tűntek az országban a terekről a futballozó gyerekek? Hol vannak a játszóterekről a focipályák? Nem ezt kéne inkább először rendbe tenni? Viszont tudja minek örülünk? A mindennapi testnevelésóráknak. Na látja, az egy jó gondolat, sok fiatal el van hízva, lassan fel sem tud állni a számítógép mellől" – fogalmazott Erzsike néni.

Innen pedig egy végeláthatatlan felsorolás kezdődött Lőrinc és Viktor urak gyakori emlegetése mellett (Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester, a Puskás Akadémia elnöke, Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke, az akadémia alapítója) arról, mik a jó és mik a kevésbé jó dolgok Felcsúton és széles e hazában.

A hátsó ülésen kuporgó Józsi bá' eközben nagy bólogatásokkal és egy-egy halk „igen" közbevetésével jelezte egyetértését a végig többes szám első személyben beszélő feleségével. (Elnézve a szereposztást, nem is nagyon volt más választása).

Egyszer aztán az öreg felkiált: „Itt vagyunk, a tehenek és a stadion." Balra egy legelésző tehéncsorda mellett haladtunk el, miközben a távolban már látszott a pusztába épült felcsúti Maracana. A környék mezőgazdasági jellegét a jószágok mellett a stadion melletti buszmegálló elnevezése is jelzi, mert aki busszal utazik az akadémiához, annak a Terményraktárnak nevezett megállónál kell leszállnia.

A Puskás Akadémia indulója

A Pancho Aréna belülről
A Pancho Aréna belülről

A PUSKÁS AKADÉMIA, AHOGY BELÜLRŐL LÁTJÁK

Elköszönve alkalmi szállítóinktól, kísérőinktől, a 3800 néző befogadására alkalmas Pancho Aréna kerítésén belülre érve a Puskás Akadémia alkalmazottjai persze már egész más szemmel nézik mindazt, ami Felcsúton épült, épül.

Puskás Ferenc mellszobra természetesen nem hiányozhat
a stadionból
Puskás Ferenc mellszobra természetesen nem hiányozhat a stadionból

„Azt értsd meg, hogy ez a stadion nem Felcsútnak, hanem az országnak készült. Az utánpótlás-válogatottak eddig például a legtöbbször Telkiben játszottak, ami alapvetően egy edzőközpont. Mostantól viszont ebben, a minden televíziós és egyéb technikai igényt kielégítő létesítményben futballozhatnak. Nézd meg ezt a gyepet, a kiszolgálóhelyiségeket, megfelelünk az UEFA szigorú előírásainak is, mintha nem is Magyarországon lennénk" – mondta egyikük.

És való igaz, még ha akarnánk, akkor sem találhatnánk kifogásolnivalót a Váli-völgyi katlanban (ahogy a PAFC hivatalos honlapja nevezte egy alkalommal a stadiont). Az persze már egy másik kérdés, hogyan alakul majd a falusi csapat hosszú távú jövője, hiszen a magyar labdarúgás élvonalában a Felcsúthoz hasonló kistelepülések (ilyen volt a példának okáért Akasztó vagy Agárd) nem tudtak sokáig megragadni az élvonalban.

A sajtótájékoztatón Benczés Mikós vezetőedzőtől nem sok konkrétumot tudtunk meg a további erősítési tervekről. Azt elmondta, hogy szeretnének még igazolni, és hogy az egyaránt 27 éves Gohér Gergő és Harsányi Zoltán érkezésével fiatalabb lett, de nem rutintalanabb a csapata, hiszen több harminc évnél idősebb labdarúgó távozott (többek között Francisco Gallardo, Tóth II Balázs és Vaskó Tamás). A tavasszal, a 32 éves Szélesi Zoltán érkezését követően a transfermarkt.de adatai alapján a Puskás Akadémiáé volt a hetedik legidősebb átlagéletkorú keret az NB I-ben (25.6 év).

A szakvezető arra nem vállalkozott, hogy megjósolja, hány saját nevelésű újonc debütálhat a következő szezonban, ugyanakkor hangsúlyozta: „Nem csak játékosokat, embereket is nevelünk."

A FŐIGAZGATÓ SZEMÉVEL

A Puskás Akadémia júniusban kinevezett új főigazgatója, Takács Mihály a sajtóbeszélgetésen még nem fogalmazott meg célként kitűzött helyezést, de írásban elküldött kérdéseinket igyekezett minél részletesebben megválaszolni, a célokra is kitért. A válaszokat változtatás nélkül közöljük.

– Korábban az volt a klub hosszú távú koncepciója, hogy minél több olyan fiatalt kinevelnek, akiket aztán NB I-es csapatokhoz, elsősorban a Videotonhoz adnak kölcsön, hogy ott tovább erősödjenek, nemzetközi kupában edződjenek. Most, hogy a PAFC is NB I-es, a fehérváriak pedig nem szerepelnek az európai kupában, mennyiben módosul ez a koncepció? Nagy Zsoltot például azért adták kölcsön, mert a Vidinél jobban tud fejlődni vagy azért mert Felcsúton nem számol vele a stáb?
Tehetséges gyerekeink játékos érettségének felépítésénél jobban akarunk koncentrálni a megfelelő időben történő, megalapozott, fejlődést elősegítő váltásra – válaszolta Takács Mihály a Nemzeti Sport Online kérdésére. – A Videoton a tabella elejére koncentráló csapat, s amikor igényt tart saját nevelésű akadémistáinkra, értelemszerűen nem gátolhatjuk meg, ha kell, ezzel is segítve növendékünk fejlődését. Mi igyekszünk mindenkinél a legjobb utat megtalálni a felemelkedéshez, éppen ezért itt az Akadémián afutballhoz igazított tantervvel, de emelt szintű nyelvtanulással, a sport jellemformáló erejét is használva fejlődhetnek a legtehetségesebb fiatalok. Mi itt elsősorban embereket nevelünk, akik ráadásul kitűnően futballoznak.

Edzőpálya, háttérben a stadionnal
Edzőpálya, háttérben a stadionnal

– A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy helyezésben megfogalmazható célok nem nehezednek a csapatra. Ez azt jelenti, hogy nincsenek is ilyen konkrét célok? Az előző szezonban kimondták, hogy a bennmaradás a cél, idén ezt így nem fogalmazzák meg?
Természetesen a bennmaradás a cél. De mint tudjuk, újonc csapatként bennmaradni nem egyszerű, sőt a második év mindig nehezebb. Erre is felkészültünk, mind a szakmai stáb, mind pedig a játékosok.

– Két-három éves távlatban mit tartanak elérhető célnak? Középmezőny esetleg nemzetközi kupás helyek? A PAFC-nál fontos kérdés a saját nevelésű fiatalok szerepe. Két-három éves távlatban mi lenne az ideális, a keret hány százalékát alkothatják saját nevelésű játékosok? Van-e e tekintetben cél, akár erre a szezonra, akár hosszabb távra vonatkozóan?
– Mi egy utánpótlással foglalkozó, és őket minden tekintetben nevelő akadémia vagyunk. Első számú feladatunk értelemszerűen a tehetséggondozás és a teljes ember képzése. Egyébként ez illeszkedik is a klub filozófiájához is, amely szerint csak embernek lenni, semmi egyébnek, de annak egésznek és épnek. Ezen filozófia mentén tán természetes, hogy a csúcs az NB I-es csapatunk, amely egyben serkentő hatású példa is az akadémián nevelkedők számára. Évente – és ez nagyon szerencsés is egyben, minimum egy vagy két játékos beépült és be is fog épülni a keretbe, ami köztudottan pozitív hatással van mind a rutinosabb játékosokra, mind a feljövőkre egyaránt. Értelemszerű tán, hogy eme körforgásra törekszünk, és számos visszajelzés és személyes beszélgetés utánaz akadémistákkal valamint a rutinosabb játékosokkal – elmondhatom, hogy kifejezett szinergia kezd kialakulni, ami minden korosztályra pozitív hatással van.

Takács Mihály: Nevelőakadémia vagyunk
Takács Mihály: Nevelőakadémia vagyunk

– Beszélgettem felcsúti emberekkel, akik hiányolták a csapatból a helyi, környékbeli kötődésű fiatalokat, mondván évekkel ezelőtt az NB III-as csapathoz a maguk részéről jobban tudtak kötődni.
–A helyi emberek megszólítása, a helyi tehetségek kiemelése illetve beemelése hozzánk folyamatos. Mondanom se kell, külön szervezünk nekik kiválasztást, külön szisztéma szerint foglalkozunk velük. Célunk, hogy az itteni talajon állva legyünk képesek összefogni és megszervezni azon fiatalok akadémiáját, ahol mindenki társa és segítője is a másiknak, érkezzen éppen határon innen, vagy túl. Jelzem, a megye I és a II is működik. Sőt, a helyi kötődésű Baracskai Roland a Puskás Akadémia első NB I-es szezonjában vált élvonalbeli labdarúgóvá, majd idén hogy elősegítsük és gondozzuk is pályafutását és a fejlődését egy NB II-es csapatnál folytathatja pályáját. Természetes tán, de nem vesszük le róla a szemünket, ő a mi saját nevelésünk. S még egy adalék, az NB II-ben meghatározó játékosoknak számító Móri Tamás és Fóris Róbert duó, utánpótlás edzőként dolgozik nálunk.

– Az új stadionban, az eddigi bérleteladások alapján mekkora átlag nézőszámra számítanak?
–Örülnénk, ha minden mérkőzésen telt ház előtt játszhatnánk.

– A keretben a nyár során mely posztokra terveznek még erősítéseket? Lehet-e már tudni, hogy a kölcsönből visszatérő tíz játékos közül hányan maradnak a csapatnál?
–Folyamatosan dolgozunk a teljes szakmai stábbal azon, hogy az Akadémia szellemében zajló képzés és a fiatalok kiemelése harmonikus legyen. Itt csapatmunka van, melyet persze egy-egy játékos neve, teljesítménye akár fémjelezhet is. Baracskai Roland, Barcsay Márk, Gajdos Zsolt, Károly Bálint,Molnár Tibor és Vachtler Csabajó teljesítményt nyújtottak az előző idény során, nem csoda, hogy biztos játéklehetőséget kaptak és a fejlődésüket más igényeknek is megfeleltetve számos megkeresés közül válogathatnak. Figyelemmel kísérjük őket, hiszen ezért van az itteni team-munka, amely a teljes képzési és fejlesztési rendszert lefedi, jelzem, világszínvonalon. Így bárhová is igazolnak, mindig számíthatnak ránk. Hudák Martin, Papp Máté és Tar Zsolt pedig három saját nevelésű akadémista növendékünk a Videoton első csapatától tér vissza idén a Puskás Akadémiához. Kapunk nyitott, hiszen képességük alapján helyük van ismét ebben a környezetben, mint ahogyan minden növendékünket, aki másutt is megméreti magát, nyitott ajtókkal várunk vissza.

Nyitott ajtók, fiatalok, remélt telt ház és még mázsás súlyok sem nehezednek a játékosokra (az NB I-be is úgy jutott fel a csapat, hogy hivatalosan nem is szerepelt a célkitűzések között a magasabb osztály). Hiszen aligha akadna még egy csapat az országban, amelyik négy korábbi válogatott játékossal (Czvitkovics Péter, Polonkai Attila, Szélesi Zoltán, Lubos Hajdúch) a soraiban csak a bennmaradást tűzi ki célul.

„Felcsút, Felcsút, kis hely, nagy játék. A Váli-völgy szíve teérted dobog, minden gól ajándék... Hit, erő, hagyomány. Egy új nemzedék talpra áll. Emelt fővel indul el a Száguldó őrnagy lábnyomán" – hirdeti a 2012-ben alapított Puskás Akadémia FC hivatalos indulója (a jogelőd Felcsút SE 1931-ben jött létre).

Egy biztos, a PAFC egy teljesen újszerű, a legtöbb hazai klubtól eltérő modell alapján működő csapat, kíváncsian várjuk a hosszú távú folytatást.

NYÁRI JÁTÉKOSMOZGÁS A PUSKÁS AKADÉMIA FC-NÉL
Érkezők:Baracskai Roland (Videoton II – kölcsönből vissza), Barcsay Márk (Videoton II – kölcsönből vissza, onnan Csákvár – kölcsönbe), Gajdos Zsolt (Békéscsaba – kölcsönből vissza, onnan Csákvár – kölcsönbe), Gohér Gergő(DVTK), Harsányi Zoltán (Mezőkövesd-Zsóry – kölcsönbe), Hudák Martin (Videoton – kölcsönből vissza), Károly Bálint (Békéscsaba – kölcsönből vissza), Lencse László (Videoton, kölcsön után végleg), Molnár Tibor (Videoton II – kölcsönből vissza, onnan Csákvár – kölcsönbe), Papp Máté (Videoton – kölcsönből vissza), Tar Zsolt (Videoton – kölcsönből vissza), Vachtler Csaba (Balmazújváros – kölcsönből vissza)
Távozott/távozhat:Vaszilisz Aposztolopulosz (görög, Videoton – kölcsönből vissza?), Baracskai Roland (Mezőkövesd?), Berki István (Siófok), Bertus Lajos (Paks), Farkas Norbert (ZTE), Francisco Gallardo (spanyol, visszavonul), Károly Bálint (Zalaegerszeg?), Nagy Zsolt (Videoton – kölcsönbe), Orbán Gáspár (visszavonult), Somodi Bence (Kaposvár?), Szekeres Adrián (Videoton – kölcsönből vissza), Tóth I Balázs (?), Tóth II Balázs (Videoton – kölcsönből vissza), Vaskó Tamás (?)
Kiszemeltek:Braniszlav Danilovics (szerb, Rad Beograd – Szerbia), Farkas András (Kecskeméti TE, próbajáték), Laczkó Zsolt (szabadon igazolható, legutóbb FTC)

* Forrás: wikipedia.hu

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik