Czuczi Mátyás: Bernd Storck szerint készen állok a vezetőedzői feladatra

Három éven át asszisztensedzőként figyelte és segítette Bernd Storck munkáját, nemrég azonban kilépett a háttérből: a 35 éves Czuczi Mátyás az NB II-ben tizedik helyen álló Kozármisleny vezetőedzőjeként vág neki pályafutása eddigi legnagyobb kihívásának.

„Egy ideje érlelődött bennem a gondolat, hogy vezetőedzőként folytassam” – mondta lapunknak az új szakvezető. – „Sokat gondolkodtam azon, mikor lenne érdemes kilépni az árnyékból. Bernd Storck nemrégiben azt mondta nekem, bár szeretné, ha vele folytatnám a munkát, úgy érzi, készen állok rá, hogy vezetőedzőként tegyem meg a következő lépést pályafutásomban. Szerettem vele együtt dolgozni, baráti a kapcsolatunk, ezért nehéz volt meghoznom a döntést, ám úgy voltam vele, jelzésértékű, ha szerinte is megértem a feladatra. Régóta kapcsolatban álltam a Kozármisleny vezetőségével, ha időm engedte, kijártam a csapat meccseire, majd miután Magyar Márk klubigazgató megkeresett és előremutató tárgyalásokat folytattunk, egymás tenyerébe csaptunk. Futballszerető, türelmes környezetbe érkeztem, kezdő vezetőedzőként ideális terep lehet nekem. Az elmúlt kilenc évben jellemzően külföldön dolgozva összeszedtem annyi tudást, hogy úgy érzem, segíteni tudok egy NB II-es klubnak.”

Tapasztalatból valóban nincs hiány, az elmúlt években különböző pozíciókban dolgozott a Hajduk Split (2016–2017), a Wisla Kraków (2018), a magyar válogatott (2018–2020), az AEK Larnaca (2020), a DAC (2021), a DVSC (2021–2022), az Eupen (2022), a Kortrijk (2022–2023 és 2025), a Sepsi (2023–2024), valamint a Cercle Bruges (2025) sikereiért. A legtöbb időt a Fehérvár FC-vel bajnoki címet ünneplő Joan Carrillo, valamint a magyar válogatottat a 2016-os Európa-bajnokságon a 16 közé vezető Bernd Storck mellett töltötte, elmondása szerint rengeteget tanult tőlük.

„Sok országban dolgoztam, sok mindent átéltem: stábtagként nyertem bajnokságot, estem ki csapattal, sok sportvezetővel és labdarúgóval találkoztam. Az említett edzők egyike a legapróbb részletekig elemezte a játékot, próbálta szabályozni a futballistákat, alaposan megszervezte a taktikát, a másik pedig a játékosok kreatív énjét akarta látni a pályán, arra törekedett, hogy magabiztosságot kölcsönözzön nekik – én ezt a két szemléletet szeretném ötvözni. A belga futballkultúra áll hozzám a legközelebb, ami szerintem átültethető a magyar közegbe, hiszen az ottani játék az egy egyezésekre, a párharcok felvállalására épül. Sok tehetséget látok Kozármislenyben, bízom benne, hogy elő tudom segíteni a fejlődésüket, ha intenzív, agresszív futballt ötvözünk a technikás játékkal.”

Sok ideje nem lesz átadni a gondolatait, hiszen a Kozármisleny február 1-jén NB II-es mérkőzésen lép pályára a Tiszakécske otthonában.

„Vezetőedzőként enyém a felelősség, ezt tartom a legnagyobb kihívásnak, de úgy érzem, tudom kezelni az öltözőt, nyugodtan várom a tavaszi szezont. Nagyon jó véleménnyel vagyok a stábomról, mindenki próbál nekem segíteni. Örülök, hogy jó állapotban kaptam meg a csapatot, nem a nulláról kell kezdenem az építkezést. Aligha leszek az a vezetőedző, aki a kispad előtt rohangál és nem bír magával. Az a feladatom, hogy annyi információt adjak át hét közben a srácoknak, hogy a mérkőzésen már csak finomhangolnom kelljen a játékunkon.”

A fél plusz egy évre aláíró szakember elmondta, milyen célokért dolgozik Kozármislenyben, mi jelentené számára a sikert.

„Nyilvánvalóan az eredmény a legfontosabb, úgyhogy minimumelvárásként szeretnénk megőrizni jelenlegi helyezésünket a tabellán. Legalább ennyire motivál a játékosok képzése: arra törekszem, hogy aki itt megfordul, készen álljon arra, hogy magasabb szinten is boldoguljon. Örülök annak, hogy fiatal átlagéletkorú kerettel dolgozom, a vezéregyéniségek mellett sok a tehetség a csapatban. Első vezetőedzői munkámat elkezdve nem szeretnék dobálózni az ígéretekkel, de a szemléletformálásra, az egyéni fejlesztésre nagy hangsúlyt akarok fektetni.”