Szakadt cipős gyerekből klubcsúcstartó: Nagy Zsolt 200. élvonalbeli meccse következik

– Igazán szép jubileumhoz érkezett: vasárnap a kétszázadik meccsét játszhatja az élvonalban, ráadásul éppen az ország legnépszerűbb csapata, a Ferencváros ellen.
– A Fradi ellen mindig jó futballozni, különleges, hogy most jubileumi mérkőzésen lesz erre lehetőségem – válaszolta lapunknak Nagy Zsolt, a Puskás Akadémia 32 éves, 35-szörös válogatott labdarúgója. – Remélem, ha egyszer majd visszagondolok a kétszázadik meccsemre, az ugrik be, hogy legyőztük a címvédőt.

– Eszébe jut ilyenkor, milyen út vezetett idáig?
– Most, hogy megkérdezi, azonnal előtörnek az emlékek. Nagyon sok mindenen mentem keresztül, kezdve azzal, hogy a Lovasberénnyel elkezdtünk járni a Bozsik-tornákra, amelyeken sok különdíjat kaptam, és a miniszterelnök úr, Orbán Viktor azt javasolta, menjek Székesfehérvárra futballozni. Talán tizenöt éves lehettem, amikor éppen a Puskás Akadémiával játszottunk, kikaptunk három kettőre, de két gólt szereztem, majd szóltak, szeretnék, ha Felcsúton folytatnám. Nagyon sokat köszönhetek a klubnak, van százkilencvenkilenc bajnokim, ezzel, valamint a harmincnégy szerzett góllal is csúcstartó vagyok – tényleg sok minden történt velem.

– Még maradjunk kicsit a múltnál: nem vagyok biztos benne, hogy a kilencvenes években mindegyik gyerek ugyanúgy futballista akart lenni, mint, mondjuk, tíz-húsz évvel korábban.
– De, szerintem igen. Talán hétéves lehettem, amikor kaptam egy fekete-fehér Winner bőrlabdát, már az első este azzal aludtam. Ha volt kis szabad­idő, azonnal előkerült, és bár a szembeszomszéd kérte, vigyázzunk a háza falára, két szilvafa is megtette kapunak: beállítottam az egyik barátomat, napestig rugdostam neki. A nagybátyámnak volt autója, vele jártunk a különböző tornákra, Velencére, Csákvárra, Kápolnásnyékre, később Gécs Gergő barátom apukája vitt bennünket edzésre Fehérvárra, szóval a futballnál nem volt fontosabb.

– Otthon a családtól minden támogatást megkapott, vagy arról győzködték, hogy a tanulásnál nincs lényegesebb?
– Mindent megkaptam, amit a lehetőségek engedtek. Nem voltunk gazdagok, előfordult, hogy szakadt futballcsukában játszottam, amíg teljesen szét nem jött, jártam a turkálókat, ott vettem például egy Lotto mezt, a hátán Lo­thar Matthäus nevével. Anyukám nem is olyan régen mondta, még mindig megvan, és milyen az élet, amikor néhány hónappal ezelőtt a HLSZ-gálán kiderült, az év játékosa lettem, éppen a német világsztár adta át a díjat.

– Úgy emlékszem, egyszer azt mondta, az általános iskolai testnevelő tanárának döntő szerepe volt abban, hogy a labdarúgásnál kötött ki.
– Kronavetter Lászlónak hívják, és valóban így volt. Többek között birkóztam és atletizáltam is, de a tanár úr valamit látott bennem, és mondta, menjek futballozni. Hosszú ideig nem találkoztunk, de az idén Lovasberényben egy ünnepség keretében újra összefutottunk. Hálás vagyok neki, jó volt hallani, hogy büszke rám.

– Több mint tizenkét évvel ezelőtt, 2013. október 19-én érkezett el a nagy pillanat, bemutatkozott az NB I-ben. Mi maradt meg abból a Fehérvár elleni bajnokiból?
– Tulajdonképpen minden. A régi Sóstói Stadionban játszottunk, olyan csapattársaim voltak, mint Tischler Patrik, Czvitkovics Péter vagy Polonkai Attila, visszatértem oda, ahol korábban játszottam, igaz, három nullára kikaptunk.

– Akkortól kezdett meredeken felfelé ívelni a pályafutása, hogy 2019 elején az NB II-es Csákvártól visszatért Felcsútra?
– Csákváron sokszor voltam sérült, mindent rossznak éreztem, de az utolsó fél évem Szijjártó Istvánnál nagyon jól sikerült, balszélsőt játszottam, szereztem kilenc gólt, jót tett az önbizalmamnak, hogy visszahívtak Felcsútra.

– A visszatérése után a harmadik találkozón a Ferencváros ellen futballozhatott, az élvonalban először. A szünetben nulla nulla volt az állás, a vége meglehetősen csúnya lett.
– Az első félidőben még tartottuk magunkat, aztán kikaptunk négy nullára…

– Sokkal szebb emlék lehet annak az idénynek a záró fordulója, amikor megszerezte az első gólját a zöld-fehérek ellen.
– Szoszó, vagyis Szolnoki Roland adott be, balhátvédből érkeztem, megelőztem Isaelt, és kapásból a jobb alsó sarokba lőttem a labdát. Felejthetetlen pillanat volt!

„Nem láttam nála tehetségesebbet, mindenben jó volt, amibe belekezdett”

Minden labdarúgó életében meghatározó az indulás, nem mindegy, milyen útravalót kap attól a szakembertől, akinél az első lépéseket megteszi. Nagy Zsolt egy pillanatig sem titkolja, nála az origót Kronavetter László jelenti, hiszen ő volt az, aki mondta neki, noha más sportágakhoz is van tehetsége, a futball mellett tegye le a voksát. „Annak idején Lovasberényben voltam testnevelő tanár, mellette a helyi futballklub utánpótlásában is dolgoztam – mondta lapunk érdeklődésére Kronavetter László. – Zsolt nagyon ügyes gyerek volt, nyugodtan mondhatom, nem láttam nála tehetségesebbet, mindenben jó volt, amibe belekezdett, amikor pedig futballozott, kitűnt a gyorsaságával, a gólérzékenységével, a labdaéhségével. Egyetlen olyan mérkőzésre sem emlékszem, amelyen meg kellett volna róni azért, mert veszekedett a társaival, csapatember volt, motiválta, húzta magával a többieket. A kétezres évek elején nagyon sok tornán voltunk Fejér megyében, vagy a csapat volt sikeres, vagy ő lett a gólkirály, a legjobb játékos – nem mellékesen miatta is járt sok gyerek az edzésekre. A sikerei? Nem a kitüntetések számítanak, vagy hogy mit mondanak az emberek: az egyik legjobb érzés a világon, amikor a tanítványod eléri, ami várható tőle. Másoknak is volt tehetségük, mégsem jutottak el arra a szintre, amelyre eljuthattak volna, neki sikerült, mert a tehetsége mellett kitartó, mindig kritikus volt magával. Sokáig nem találkoztunk, többek között azért, mert külföldön is éltem, de az idén volt kilencvenéves a lovasberényi klub, az ünnepség szervezői emlékeztek rám, meghívtak, és összefutottunk. Nagy élmény volt találkozni Zsolttal, büszke vagyok rá, szurkolok neki!”

– Az előző bajnoki évben az utolsó fordulóig versenyben voltak a Ferencvárossal a bajnoki címért, és bár ezen az őszön volt egy gyengébb időszaka is a csapatának, kiegyenesedtek. Hol a helye a Puskás Akadémiának a mezőnyben?
– A mutatott játék alapján reális a jelenlegi pozíció. Volt döcögősebb sorozatunk, abból nem úgy jöttünk ki, ahogyan szerettük volna, akadtak olyan meccseink, amelyek nagyon nem sikerültek. Kiélezett a bajnokság, van bennünk előrelépési lehetőség, tenni kell azért, hogy a szerencse is mellénk álljon. Az állományunk van annyira erős, hogy az első három között végezzünk, boldoggá tenne, ha a hatodik érmet is megnyerném a klubbal.

– Két héttel ezelőtt Dibusz Dénessel, Ötvös Bencével, Tóth Alexszel és Varga Barnabással együtt élhette meg az Írország ellen elveszített vb-selejtezőt, vasárnap ellenfelek lesznek. Mi döntheti el a rangadót?
– Ha már említette a válogatottat… Életem legrosszabb élménye volt az írek elleni mérkőzés, ám nem tehetünk mást, túl kell lépni a történteken. Álmom volt a világbajnoki részvétel, ugyanakkor tudatosan élek, mindent megteszek annak érdekében, hogy legyen még egy lehetőségem, nem engedtem el ezt a történetet. És hogy a Fradi ellen mi dönthet? Az első körös meccset a Groupama Arénában a lelátóról néztem, Szappanos Péter nagyon jól védett, Lukács Dániel kétszer is betalált, de elsősorban azért tudtunk nyerni, mert hihetetlenül egységesek voltunk. Kulcsfontosságú lesz a helyzetkihasználás, ha valamiben, abban előre kell lépnünk.

– Decemberben hosszabbított szerződést a klubjával, a megállapodás 2028 nyaráig érvényes. Megcélozza a háromszázadik NB I-es mérkőzést, esetleg az ötvenedik válogatottságot is?
– Vannak céljaim, még ha nem is beszélek róluk, azok éltetnek. Mindig a következő nap a fontos, ám nyilván örülnék, ha elérném az említett mérföldköveket.

Vajon melyik arcát mutatja a Fradi a rangadón?

A vasárnap esti felcsúti összecsapással együtt hat tétmérkőzés vár még a Ferencvárosra a 2025-ös esztendőben. A zöld-fehérek a Puskás Akadémia elleni meccset követően egymás után kétszer játszanak a Kisvárdával, előbb idegenben, majd odahaza fogadják Révész Attila vezetőedző együttesét, előbbi a bajnokság ötödik fordulójából elhalasztott mérkőzés pótlása. Az Európa-ligában december 11-én a Groupama Arénában a skót Rangers lesz az FTC ellenfele, aztán fogadja az NB I-ben a remekül szereplő debrecenieket, majd az esztendő utolsó meccsén Diósgyőrben lép pályára. A Ferencváros szakmai stábjának sakkoznia kell a futballistákkal, a címvédő már nem hibázhat sokat a bajnokságban. Kérdés, vasárnap a Puskás Akadémia ellen a kulcsjátékosok közül ki milyen állapotban lesz, a Fenerbahce elleni csütörtöki 1–1 után még éjszaka hazautazott Budapestre a küldöttség, számottevő edzésmunkát nem lehetett végezni a Népligetben, inkább a regenerálódáson volt a hangsúly. A csatársorban az Isztambulban is eredményes Varga Barnabás ragyogó formában futballozik az ősszel, Felcsúton is főszerep várhat rá, a jó felépítésű hazai védők nyilvánvalóan mindent megtesznek a megállítása érdekében. A lendületes támadójáték mellett legalább olyan fontos lesz a védekezés, hiszen a PAFC-ban is akadnak jó formában lévő támadók, elég csak Lukács Dánielt megemlíteni, aki a válogatottban az Írországnak (2–3) lőtt gólját követően a múlt hét végén a Kisvárda ellen 2–0-ra megnyert bajnokin duplázott. Egyáltalán nem mindegy, hogy a zöld-fehérek hátsó alakzata melyik arcát mutatja, az Európa-ligában rájuk jellemző megbízható futballal vagy az NB I-ben időnként tapasztalt bizonytalanabb játékkal rukkolnak-e ki. A két vezetőedző, Hornyák Zsolt, illetve Robbie Keane jól ismeri egymást, alighanem nagy taktikai csata is lesz a vasárnap esti mérkőzés. B. B.

LABDARÚGÓ NB I
15. FORDULÓ
November 28., péntek
Nyíregyháza Spartacus FC FC–Debreceni VSC 0–3
November 29., szombat
Zalaegerszegi TE FC–Paksi FC 1–0
Kolorcity Kazincbarcika SC–Diósgyőri VTK 1–1
ETO FC–MTK Budapest 3–0
November 30., vasárnap
13.45: Kisvárda Master Good–Újpest FC (Tv: M4 Sport) – élőben az NSO-n!
19.30: Puskás Akadémia FC–Ferencvárosi TC (Tv: M4 Sport) – élőben az NSO-n!