NB I: Sztankovics a szünetben még hangos volt; nem örömködtek a debreceniek

A meccs idején nem volt gond a hangerővel. Dejan Sztankovics végigkiabálta a Debrecen elleni mérkőzést a Groupama Arénában, ám a héten betegeskedő ferencvárosi vezetőedző a találkozót követő hivatalos sajtótájékoztatón már nem jelent meg – segítője, Leandro de Almeida szerint elment a hangja, így az eseményen nem tudhattuk meg, mit gondol a szerb tréner a 2−2-re végződő bajnokiról, amely az első félidő hosszabbításáig egyértelműen a kétgólos előnyre szert tevő zöld-fehéreknek állt.

„A félidőben hangosabb volt, mint a meccs után – mondta a Nemzeti Sportnak Sigér Dávid, akit arról kérdeztünk, mennyi hangja volt az öltözőben Dejan Sztankovicsnak, mit mondott csapatának a lefújást követően. − Nem ütött meg olyan hangnemet, amivel kihozott volna bárkit is a sodrából. Neki is fájó a két pont elvesztése, de reálisan értékelte, hogyan jutottunk ebbe a helyzetbe, korrektül kommunikált a csapattal. A fő üzenet az volt, hogy nehéz sorozat végére értünk, örvendetes, hogy megőriztük a veretlenségünket, ám kirajzolódott, hogy ha valamit nagyon szépen felépítünk, még hozzá kell tennünk, hogy az ellenfél játékerejétől függetlenül nyerjünk – ez elsősorban mentális kérdés, mintsem a fáradtság jele. A labdavesztéseink után nagyon nyitottak voltunk, ami azt az üzenetet küldhette az ellenfélnek, mint a svédasztal: lehet jönni! Vezetőedzőnk szerint időnként túlbonyolítottuk a játékot − nem volt szükség kétgólos előny birtokában a »Maradona-passzokra« –, a csapat érdekében inkább le kellett volna egyszerűsítenünk.”

A 32 éves középpályás elmondta, a Ferencváros nagy sorozat végére ért, el is fáradt benne, ennek ellenére otthon kellett volna tartania a három pontot. Ezután kitért arra is, hogyan látta testközelből Lisztes Krisztián kiállítását – az események rekonstruálásában nehézséget okozhatott neki, hogy miután Farkas Ádám játékvezető második sárgával kiszórta a Fradi legnagyobb tehetségét, dulakodás kezdődött, és Kusnyír Erik hátulról fellökte.

„Arra emlékszem, hogy többször is lendületesen tört be a bal oldalról, s volt egy olyan helyzet, amikor látta, hogy az ellenfél biztosan testtel akarja megállítani, ezért inkább megemelte a lábát, »dobta magát«, hogy ne legyen akkora az ütközés. Ezt műesésként értékelte a játékvezető, és a sárga lap miatt szerintem kicsit elgurult nála a gyógyszer. A meccs után mondtam neki, hozhatnak bármilyen ítéletet, uralkodni kell az érzelmeinken. Lehet, a mérkőzésen túl sok mindenen nem változtatott a kiállítása, ám sorozatban jönnek a fontos meccsek, s a következőn nem játszhat, pedig lehetne akár ő az a fontos láncszem, aki eldönti. Tanulnia kell ebből.”

Sigér Dávid elmondta azt is, hogy a Fiorentina elleni 2–2-es döntetlen után könnyebb volt értékelnie, mégiscsak a Ferencvárosnál erősebb csapat ellen szereztek idegenben egy pontot.

„Nagyon csalódott voltam, de most már könnyebb visszagondolni a meccsre, mivel Firenzében a második félidő utolsó húsz-huszonöt percében beszorított minket az ellenfél. A Loki elleni ponthullajtást nehezebb feldolgozni – talán azért, mert ez a frissebb élmény, no meg több időt kell várni, hogy ismét megmutassuk az igazi arcunkat.”

Pontmentés ide vagy oda, a Debrecen öltözőjében sem volt örömünnep a lefújás után.

„Rosszul alakultak az utóbbi mérkőzéseink, ám ezzel a döntetlennel javítottunk – nyilatkozta lapunknak a bajnokit követően Bárány Donát, a hárommeccses vereségsorozatát lezáró DVSC csatára. − Ennek ellenére nem volt örömködés az öltözőben, hiszen nem nyertünk, száz százalékig nem lehetünk elégedettek. Nagyjából megvalósítottuk, amit előzetesen elterveztünk, de kevesebb hibával kell futballoznunk az eredményességhez. Ami a meccstervet illeti, le akartuk támadni a Fradit, ami az első percben kapott gólt követően kötelező volt. Ha ezt vesszük, továbbra is azt kellett csinálnunk, amit előzetesen szerettünk volna, de megfogott minket a gól. A második találat is esetlen, balszerencsés volt, ám fel tudtunk állni, ami pozitívum – nem sok csapat tudja ezt véghez vinni a Ferencváros otthonában, ráadásul volt esélyünk eldönteni a meccset, igaz, a hazaiaknak is. Jókor jött az első gólunk, Vajda Botond villanása volt a találkozó egyik kulcsmozzanata, ami után úgy mehettünk ki a második félidőre, hogy ha még egyet szerzünk, meg is lehet a meccs.”

A Loki 23 éves támadója elmondta, élvezte a különcsatát Samy Mmaeéval, keményen meg kellett küzdenie a labdáért a szorításában.

„Az első párharcunknál alulmaradtam, utána viszont megtaláltam az ellenszerét, s kiegyenlítetté vált az ütközetünk. A velem szemben elkövetett szabálytalansága miatt sárga lapot kapott, ami után lecserélték – ez jó visszajelzés volt nekem. Nagyon jó védőnek tartom, nehéz ellene érvényesülni, de élveztem a párharcainkat, ahogyan a meccs légkörét is, jó volt ilyen hangulatban futballozni.”

A FORDULÓ ÜTKÖZÉSE: ÖSSZEFEJELTEK A KISVÁRDAI VÉDŐTÁRSAK, KI IS KAPOTT A CSAPAT A PUSKÁS AKADÉMIÁTÓL

Összefejeltek a kisvárdai védőtársak, ki is kapott a csapat a Puskás Akadémiától
Széles Imre Antal, a kisvárdaiak játékosa balszerencsés volt péntek este Felcsúton, le kellett cserélni, miután ütközött csapattársával.

Emlékezetesek az október második hétvégéjén játszott mérkőzések Széles Imre Antalnak. A Kisvárda Master Good védője 2022. október 8-án, a Vasas ellen 2–0-ra megnyert hazai mérkőzésen szerepelt először a szabolcsi klub kezdőcsapatában. Ezt az alkalmat „gólpasszal” tette emlékezetessé – lövése után a Vasas játékosa, Baráth Botond fejéről került a fővárosiak kapujába a labda, az eset után a „gólszerzőt” ápolni kellett.

Szinte napra pontosan egy év múlva, vagyis október 6-án Széles Imre Antal szorult ápolásra és cserére, miután csapata gólt kapott pénteken Felcsúton. A 27 éves hátvéd csapattársával, Lippai Tiborral fejelt össze Mikael Soisalo szögleténél, s Wojciech Golla, a Puskás Akadémia belső védője bántóan üres helyzetből fejelte a kisvárdai kapuba a hazaiak győztes (1–0) gólját.

„A szögleteknél Lippai Tibornak és nekem is emberfogó feladatom volt, az adott szituációban a ránk bízott két játékos ellentétes irányba futott, csapattársammal együtt őket követtük, miközben összefejeltünk – beszélt a nem mindennapi, de a kisvárdaiak szempontjából fájdalmas szituációról Széles Imre Antal. – Az ütközés nyomán felszakadt a bőr a jobb szemöldökömnél, vérzett is, így nyilvánvaló volt, hogy nem tudom folytatni a játékot. A sebet az öltözőben csapatorvosunk, Kósa Jenő varrta össze négy öltéssel. Amíg a duzzanat le nem megy róla, jegelnem és pihennem kell, egyelőre nem tudom megmondani, mikor szállhatok be az edzésekbe.”

Ilyen szempontból jól jön a bajnoki leállás mind Szélesnek, mind a Kisvárdának, bár hasonló állásponton voltak a szabolcsiak a szeptemberi válogatott szünet előtt is, hiszen azt megelőzően három mérkőzést veszítettek el, a két Eb-selejtezős időszak között pedig újabb hármat, így éppen hatnál tartanak, ami negatív klubrekord az NB I-ben (már az öt is az volt) a vonatkozó időszakot vizsgálva.

„Nagyon ránk férne már a győzelem, legutóbb az első fordulóban, Zalaegerszegen nyertünk, bízom benne, hogy a hazai pályán rendezendő meccsek hozzásegítenek bennünket a felzárkózáshoz – folytatta Széles Imre Antal. – Felcsúton az első félidőben inkább a biztonságra törekedtünk, szünetig megúsztuk kapott gól nélkül, aztán felbátorodtunk, helyzeteink voltak, erre betalált a Puskás. A meccs hátralévő részét az öltözőben töltöttem, majd megérkezett védőtársam, Aleksandar Jovicic is. Először azt hittem, a hátrány miatt védő helyett támadót cseréltünk, majd kiderült, hogy kiállították. A hajrá izgalmait telefonon keresztül követtük, és hiába voltak helyzeteink és kapufáink, nem tudtunk egyenlíteni.”

A FORDULÓ CSERÉJE: OSVÁTH ATTILA NEGYVENSZER NÉZTE VISSZA A KTE ELLENI GÓLJÁT

Osváth Attila harmadik élvonalbeli gólját szerezte meg a hétvégén a Kecskemét elleni bajnokin – a 27 éves védő több mint hat éve talált be legutóbb az NB I-ben.

Így kell beszállni. A Paksot erősítő Osváth Attila a megsérülő Silye Erik helyett még az első félidőben csereként állt be a Kecskeméti TE elleni bajnokin (1–1), remekül játszva pontot érő gólt szerzett – lapunknál ő lett a mérkőzés játékosa.

„Sikerült gyorsan felvennem a meccs ritmusát – mondta lapunknak a 27 éves védő. – A gólom? Nehéz visszaemlékeznem, abban a pillanatban csak örültem, hogy gól lett. A visszajátszásokon láttam, valójában milyen úton került a labda a kapuba, való igaz, furcsa ívet írt le, szitált. Sikerült jól eltalálnom. Hogy megünnepeltem-e? Nem vittem túlzásba, csak örültem neki. Három gólom van az NB I-ben, mind a hármat vagy negyvenszer visszanéztem aznap, amikor megszereztem. Remélem, nem kell megint hat évet várnom a következőre…”

Osváth Attila ezt megelőzően 2017. március 4-én még a DVSC játékosaként talált be a DVTK ellen (3–0), előtte pedig 2015. szeptember 12-én a Vasas játékosként lőtt győztes gólt a Honvédnak (1–0).

„Emlékezetes pillanat, amikor betalálok. A Debrecen színeiben a dél-koreai Szuk Hjun Dzsunnal játszottam össze, toltam néhányat a labdán, majd huszonnégy méterről ellőttem, Ivan Rados pedig beütötte a kapuba. Kétezertizenötben a Vasas játékosaként Berecz Zsombortól kaptam jó labdát, Baráth Botondnak adtam vele kötényt, majd a rövid felső sarokba bombáztam.”

Visszatérve a hétvégi, Kecskemét elleni bajnokira: a 23. percben Májer Milán lecsúszott beadása után, amikor Szappanos Péter kézbe fogta a labdát, vajon belépett-e a gólvonal mögé – millimétereken múlhatott, perdöntő visszajátszást nem láttunk, így nem írhatjuk fel játékvezetői hibának, de gyanús eset volt…

„Akkor még nem voltam a pályán, de kívülről úgy láttam, nem volt bent. Megnéztem a visszajátszásokat, azok alapján is azt mondom, teljes terjedelmével nem volt bent a labda.”

A Paks sorozatban négy győztes bajnoki után játszott döntetlent, a veretlenségi szériája tovább folytatódik.

„A második félidő alapján közelebb álltunk a győzelemhez, a hajrában Böde Dánielnek és Papp Kristófnak is volt helyzete, ám ha a teljes meccset nézzük, talán igazságos a döntetlen – folytatta Osváth Attila. – Természetesen nyerni akartunk, de örülünk, hogy nem szakadt meg a veretlenségi sorozatunk. Remélem, a válogatott szünet után újabb győzelmi szériát kezdünk Zalaegerszegen. Van két hetünk felkészülni a következő mérkőzésre, biztosan lesznek csapatépítő programjaink is az edzések mellett, mindent megteszünk, hogy a ZTE elleni folytatás sikeres legyen.”

A FORDULÓ PASSZA: KISS TAMÁS EGYRE JOBB FORMÁBAN AZ ÚJPESTBEN

Kiss Tamás, az újpestiek szélsője nagyszerűen játszott a Diósgyőr ellen, és reméli, hamarosan ismét gólt lő a Fradinak.

A góllal még adós, a jó játékkal már nem Kiss Tamás, az újpestiek nyári igazolása. Az egyre jobb formában futballozó szélső kilenc mérkőzésből hétszer kezdőként, kétszer csereként lépett pályára, s szombaton, a DVTK ellen 2–0-ra megnyert bajnoki kulcsfigurája volt: a második hazai gól előtti passzáról napokkal a meccs után is beszélnek az Újpest szimpatizánsai.

„Természetesen a csapaté az érdem, nem az enyém – fogalmazott szerényen a 22 éves labdarúgó. – Jó labdát kaptam mélységből Vincent Onovótól, s miközben a vendégek kapuja felé rohantam, eldöntöttem, ha kilép rám valamelyik diósgyőri védő, Peter Ambrose-t hozom helyzetbe. Így is lett, rám támadtak, ballal, ütemtelenül passzoltam a társamhoz, ő pedig nem hibázott. Nagy volt az öröm, hiszen ki-ki meccset játszottunk a Diósgyőrrel, s az előny szinte semmit sem jelentett. De a kétgólos vezetés után már nyugodtabban futballozhattunk, s a magabiztosság újabb helyzeteket eredményezett.”

A szélső szerint nincs fontosabb a győzelemnél, az, hogy ki szerzi a gólt, csak másodlagos.

„Persze egy támadó önbizalmának jót tesz a gól – folytatta az újpestiek gyors játékosa. – Így vagyok ezzel én is, sajnos magyar bajnokin legutóbb két éve voltam eredményes, s azért jó lenne, ha minél előbb megszakadna ez a rossz sorozat. Esélyem szombaton is nyílt rá, ám hiába vártam vissza Peter Ambrose-tól a labdát, passz helyett a lövést választotta. Meccs után beszéltünk is, s elmondtam neki, nem neheztelek rá, ám ha kedvezőtlenül alakul az eredmény, biztos lett volna hozzá néhány keresetlen szavam. Egy szó, mint száz, a remek meccs után ismét együtt örülhettünk fantasztikus szurkolóinkkal, akik csodás hangulatot teremtettek a stadionban. Az ő támogatásuknak is köszönhető, hogy a harmadik helyen várhatjuk a következő fordulót.”

Kiss Tamás reméli, a válogatott szünet után is lendületben marad az Újpest, már csak azért is, mert csapata a Kecskemétet fogadja, majd a Fradi elleni csata következik a Groupama Arénában.

„Pályafutásom során már futballoztam a Ferencváros ellen, sőt a Haladás játékosaként győztes gólt is rúgtam Dibusz Dénes kapujába, ám a derbi eddig kimaradt az életemből. Egy biztos: mindkét meccsen nyerni akarunk, az pedig csak hab lenne a tortán, ha ismét betalálnék a Fradi kapujába.”

A FORDULÓ GÓLJA: A Fehérvár–MTK bajnoki 45+1. percében Kalmár Zsolt passzát követően Katona Mátyás 16 méterről óriási gólt rúgott a vendégkapu bal felső sarkába

A 4. fordulóból elhalasztott Mezőkövesd–Ferencváros találkozót december 6-án játsszák le.