Malária ellen – Sinkovics Gábor jegyzete

Tiszteletet követelünk! Régi dicsőségünkkel, tradícióval érvelünk és nem értjük, hogy ez már csak nekünk fontos. Az elmúlt évtizedek kudarcai, sajnos, beáraztak bennünket, de azért tiszteletre vágyunk, sőt, elvárjuk, és rosszulesik, ha ehelyett legyintenek ránk és legtöbbször semmibe vesznek. Lehet-e haragudni Joseph Paintsilre?

Vagy inkább az őt irányító és talán árucikként kezelő menedzserére legyünk mérgesek?

Az utóbbi a valószínű. Egy tizenkilenc éves, hátulról irányított „pénznyerő automatának” tartott fiatalember tanulságos története ez. A támadó középpályás története, állítólagos maláriája, amelyet egy ortopéd sebész állapított meg, aki ilyen erővel bubópestist, spanyolnáthát vagy papagájkórt is diagnosztizálhatott volna, súlyos kórtünete a jelenkori világra jellemző üzleti labdarúgásnak.

Lehet-e haragudni például Neymarra, aki otthagyta a Barcelonát a PSG kedvéért? A sok pénzt a még több pénzre cserélte, mintegy hangsúlyozva a Leonardo DiCaprio által megformált Jordan Belfort életfilozófiáját a dolce vitáról, A Wall Street farkasa című filmben.

Vagy a most éppen Magyarországon portyázó lett Janis Ikaunieks is többre, jobbra vágyott.

Alighanem ezért is érkezett Budapestre, hogy megmutassa tehetségét FTC-szerelést kapva. Hiába játszott már tizenhét alkalommal hazája válogatottjában, vállalta a próbameccset, s kedd este a Dunaföldvár ellen 16–0-ra megnyert, szakmailag aligha értelmezhető összecsapáson három gólt szerzett. Akik látták, azt mondják, jól mozgott, ügyesen tette-vette a labdát, ám nem kellett a Fradinak. A lett fiatalember egy pillanatra sem esett kétségbe, szerdán már Újpesten tűnt fel, és neki nem kell tudnia, hogy nálunk nem illik huszonnégy óra leforgása alatt a zöldet lilára cserélni. Az viszont már elgondolkodtató, hogy végighaknizza a magyar fővárost – és jellemző, hogy erről a különös túráról a IX. és a IV. kerület között a menedzsere nem mond semmit. Kíséri klubról klubra…

Fradi, Újpest, Chinoin, Kőbányai Lombik – végül is mindegy.

Mi itthon tiszteletre vágyunk. Ha kell, maláriát gyógyítunk, pedig a lelkünket, sőt a szemünket kellene.

Már csak a tisztánlátás végett is.