Por és arany – Vincze András jegyzete

A Honvéd tulajdonosa, George F. Hemingway azt mondja, nála szigorúan pénzkérdés, megújítja-e Marco Rossi vezetőedző, valamint a szerződéshosszabbításra váró játékosok kontraktusát. Tökéletesen érthető álláspont, hogy az üzletember racionális szempontok szerint teszi élére a forintokat, eurókat, és mégis, a magyar futball jövőképét illetően nem túl örömteli, hogy a bajnokság egyik legjobb klubjánál a jelek szerint – már bocsánat a szóért – a fillérek dönthetnek

Persze ezért nem a kispestieknek kell címezni a korábban a magyar focira szórt átkokat, amelyek ma is fognak (köztük a legjellemzőbbet: túlfizetettek a játékosok, edzők), de talán a legjobb pillanatban beszélt a tulajdonos minderről, mert legalább tudunk kapaszkodót keresni ahhoz, hogy mitől lehetne eredményesebb a klubfutballunk.

Az manapság már nem újdonság, hogy a labdarúgó-dicsőségre és -eredményességre építő fogalmaink szerinti „kis fociországok” is tudnak nagy eredményt produkálni – és akkor talán mi is. Ciprus a kilencvenes években edzőtábor-birodalmat épített, majd a futballturizmus minden anyagi és szakmai hasznát visszaforgatta saját rendszerébe, s ma már ott tart, hogy az APOEL az Európa-liga legjobb tizenhat csapata között vérzett el (amúgy jelzésértékű, hogy mi, magyarok a nyolcvanas években kuncogtunk, ha ciprusi ellenfelet sodort elénk a sorsolás, s tippelgettünk, négy, öt, hat gól lesz-e a különbség a meccsen, ma pedig...). Vagy bevillanhat emlékeink között a 2005–2006-os UEFA-kupa-sorozatban a Debrecen útját keresztező ukrán „bányászcsapat”, a korabeli tudósítások szerint a salakdombok tövében készülő, de a BL-lel is már ismerkedő Sahtar Doneck, s hogy kiderült, a porból is lehet aranyat csinálni – igaz, ahhoz a mágiához kellett Darijo Srna, Razvan Rat, Ciprian Marica, Anatolij Timoscsuk (te jó ég, micsoda nevek az európai focivarázslók igazolási könyvéből!), valamint seregnyi, a külföldi karrierjét éppen beindító brazil, közöttük Elano, Brandao, Fernandinho, Jádson.

Mindegy tehát, hogy hol és mikor, de jó foci, remek labdarúgás, parádés futball nincs pénz nélkül.

A lépték persze más.

Ha most a Honvéd esetét nézzük, akkor jobb híján az önbizalmat lehet befektetni a jövőbe, ilyen alapon pedig a tulajdonos igazsága érvényesülhet, a pillanatnyi dicsőség még ne duzzassza fel a bankszámlát – ugyanakkor a fenti tétel (foci, labdarúgás, futball) alapján az edzőnek néhány hét múlva nemzetközi szinten kell hatékony taktikát kidolgoznia, a játékosnak pedig megmutatnia, hogy az NB I-en túl is van ereje a tizennyolcról eleresztett lövésének.

A végén aztán úgyis kiderül, van-e valami abban, hogy nagy pénz, nagy foci, kis pénz...