Góllal és győzelemmel ünnepelte Kovács Zoltán 300. bajnokiját

Az igaz ugyan, hogy a vendégek még egyáltalán nem szereztek pontot hét forduló alatt, ám a liláknak meg eddig hazai pályán nem sikerült begyűjteniük egyetlen győzelmet sem, márpedig az idei bajnokságnak aranyálmokkal nekivágó liláknak céljaik eléréséhez égetően fontos lenne a jó hazai mérleg. Eddig azonban inkább csak szenvedtek a Megyeri úton.
Most azonban csak a harmadik percig kellett izgulniuk a szurkolóknak, miután Foxi remek kiugratása után Tisza tört be a 16-oson belülre, s miután Herbert kapus mellett is elvitte a labdát, nem okozott gondot az üres kapuba gurítania.
Ezt követően inkább a mezőnyben folyta a játék, ahol a vendégek egyenrangú ellenfélnek tűntek, ám helyzetig csak a hazaiak jutottak.

Az első negyedóra végén a 300. élvonalbeli meccsén pályára lépő Kovács Zoltán lőtt kevéssel a kapu mellé, majd újabb negyedóra elteltével ugyanő vezette a kapusra a labdát, de Herbert ezúttal védeni tudott. Kovács aztán a 40. percben már nem hibázott: ezúttal Tiszától kapott egy remek kiugratást, s ezt követően emelt a kapuba Herbert kapus fölött.

Az első játékrészben a vendégek egyszer sem tudták eltalálni a kaput, s igazából ezzel csak kétszer próbálkoztak az utolsó negyedórában: előbb Hajdú, majd Kozák lőtt, de mindketten fölé bombáztak.

A második félidőben igencsak visszavettek teljesítményükből a lilák. Igaz, így is könnyedén őrizték két gólos előnyüket. A második félidő első negyedórájában mindössze egy Kozák emelés veszélyeztette Balajcza kapuját.

Egy óra elteltével aztán Foxi, majd Tisza növelhette volna a lilák előnyét, de mindkét helyzet kimaradt. Az utolsó negyedóra igazából elég unalmasra sikeredett, de egy szöglet után az első bajnoki meccsére beálló Dourandi bólintott a kapuba, így végül három gólra nőtt a különbség.

A hazai gárda közepes teljesítménnyel is magabiztosan gyűjtötte be a három pontot a továbbra is sereghajtó és pont nélkül álló Tatabánya ellen.