Csodás győzelem a vb-selejtező nyitányán az Eb-negyedik finnek ellen

Új sorozat, új remények. A nyári előselejtezőben a magyar válogatott hozta a kötelezőt, bejutott a világbajnoki selejtező első körébe úgy, hogy volt két jó, meg két rossz mérkőzése. Most, novemberben tiszta lappal indulhatott, és különösebb vesztenivalója nem volt, hiszen az idei Európa-bajnoki negyedik helyezett Finnországgal csapott össze. A találkozóra kijött Oliver Vidin, az Alba Fehérvár nemrégiben kinevezett szerb trénere, aki több korábbi és jelenlegi játékosát is figyelhette, ahogyan ott ült a lelátón a Körmendre visszatérő német szakember, Matthias Zollner is, no meg a válogatott keretéből ezúttal kimaradó falcós Váradi Benedek.
Legmagasabban jegyzett kosarasunk, Nate Reuvers öt pontjával kezdődött a találkozó, a második kosara, egy tripla előtt Somogyi Ádám hát mögötti passzal szolgálta ki. Tizenegy kettőre vezettünk már, amikor időt kért a finn szövetségi kapitány, Lassi Tuovi.
Mutatósan játszottunk, működött a dobáskiválasztás, gyakorlatilag állva hagytuk Finnországot. Vojvoda Dávid egy leérkezésnél rosszul fogott padlót, be is vitték néhány percre ápolni az öltözőbe, és már nem tudott visszatérni. A tizedik percben aztán a Kecskemétben légióskodó Ilari Seppälä határozott mozdulattal lökte el a lendületesen haladó Pongó Marcellt, meg is kapta érte a sportszerűtlen hibát. Az első negyed 31 magyar pontot hozott, Pallai Tamásnak meg három személyi hibát, neki még három percre sem volt szüksége ehhez. Nem sokkal később Valerio-Bodon Vincent is hasonló tempóban jutott el négy faultig.
Az első negyed után elbúcsúztatták Keller Ákost és Eilingsfeld Jánost, válogatottunk két korábbi meghatározó játékosát. Nem nagyon hittük el, amit látunk: a 14. percben hússzal álltunk jobban Somogyi Ádám szokásos, jól bejáratott magas ívű ziccerével (floater). Labdatartás, lassítás? Dehogy. A nagyszünetben hatvan pont állt a nevünk mellett, miközben a túloldal csak 39-ig jutott.
A második félidő második percében videózás után, némileg váratlanul sportszerűtlen hibával büntették Somogyi Ádámot, aki egyébként kétségtelenül eltalálta az esetre azért rá is játszó Edon Maxhuni arcát. Bejöttek húsz alá a finnek, noha vezettünk 26-tal is korábban, de egyelőre nem volt ok az aggodalomra, még akkor sem, ha érthető módon csökkent az akcióink hatékonysága.
A harmadik negyed végére azonban 11-re zárkóztak fel a látogatók, lélektanilag nagyon fontos pillanatban érkezett Pallai triplája. Tizennégyről aztán újra fogyni kezdett az előny, leapadt hétre, nem mentek be a dobásaink, és a helyzeteink sem voltak annyira kidolgozottak, mint az első húsz percben. Perl és Somogyi triplájával ismét elhúztunk 83–68-ra, kicsit meg lehetett nyugodni, de tényleg csak rövid időre: 85–78-as állásnál kezdődött az utolsó két perc.
Somogyi labdaszerzés után zsákolt, miközben támadt némi zavar a játékvezetők körében, amiből nem mi jöttünk ki jól… Ennek ellenére izgalommentes hajrát hagyhattunk magunk mögött, le a kalappal a mieink előtt – a Gasper Okorn-éra eddigi legnagyobb győzelmét aratta a magyar válogatott, folytatás hétfőn Belgiumban. 89–82
FÉRFI KOSÁRLABDA-VILÁGBAJNOKI SELEJTEZŐ, 1. FORDULÓ
G-csoport
Magyarország–Finnország 89–82 (31–17, 29–22, 15–22, 14–21)
Jegyzőkönyv hamarosan.








