Gyász: elhunyt a kétszeres Eb-ezüstérmes kosarasklasszis

Az 1929-ben Budapesten született, 1950 és 1956 között a magyar női kosárlabda-válogatottban 38-szor pályára lépő Fekete Margit a KASE (1947–1950), a Bp. Petőfi (1951), a Petőfi SK (1952–1953), a Petőfi Tervhivatal (1953–1954), a VTSK (1954–1956) csapatában játszott, ötszörös magyar bajnok és négyszeres Magyar (Népköztársasági) Kupa-győztes volt.

A válogatottal 1949-ben a budapesti főiskolai világbajnokságon ezüstérmet szerzett, csakúgy, mint az 1950-ben szintén Budapesten rendezett női kosárlabda Európa-bajnokságon. Az 1950-es volt az első alkalom, hogy a magyar női kosárlabda-válogatott részt vett a kontinenstornán, és hogy érmet nyert. Idősebb Gyimesi János szövetségi kapitány együttese a hatos döntőbe veretlenül, Izrael, Lengyelország és Ausztria legyőzésével jutott, majd miután Franciaország, Olaszország és Csehszlovákia csapatát is legyűrte, a Szovjetuniótól vereséget szenvedve végzett az Eb második helyén.

Két évvel később, az 1952-es moszkvai szabadtéri Európa-bajnokságon a jelentősen átalakuló összeállítású magyar együttes bronzérmes lett, miután az olaszokat, az osztrákokat és a finneket nagy különbséggel legyőzte, a hármas döntőben azonban Csehszlovákiától és a Szovjetuniótól kikapott. Ezt követően Fekete Margit játszott az 1953-as bukaresti Világifjúsági Találkozón és az 1954-es belgrádi Európa-bajnokságon is, mindkettőn a negyedik helyen végzett a válogatottal.

Az 1956-os prágai Európa-bajnokság volt az utolsó válogatott tornája, Szabó János szövetségi kapitány együttesének már ő volt a csapatkapitánya. A nemzeti csapat a csoportjában Franciaországot, az NSZK-t, Romániát, majd a folytatásban Lengyelországot és egy ponttal a házigazda Csehszlovákiát is legyőzte, és ahogy korábban rendszeresen, a torna végén ismét a Szovjetunió ellen maradt alul. Az Európa-bajnokság dobogójának második fokára csapatkapitányként Fekete Margit állhatott fel – akkoriban, a magyar női kosárlabdázás legszebb időszakában, senki sem gondolta volna, hogy 27 évnek kell eltelnie, mire ismét dobogós lesz a magyar válogatott a kontinenstornán (az 1983-as budapesti Eb-n bronz)…

Fekete Margit egyébként kosarassikerei zömét nővérével, a nála három évvel idősebb Fekete Ilonával érte el, aki – amellett, hogy 1947 és 1954 között 63-szor szerepelt a magyar női kosárlabda-válogatottban – 1944-ben kézilabdázóként is bajnokságot nyert, atlétikában pedig rövid- és középtávfutóként, távol- és magasugróként nyert országos bajnoki címeket és érmeket, ő volt a mezei futás és a 800 méteres táv első magyar bajnoknője.

Fekete Margit az 1956-os forradalom után emigrált, férjével, Fischer Györggyel Londonban élt.