– Lassan kezdődik az új idény. Kipihente magát a nyáron a szárazedzések mellett?
– A világbajnokság áprilisban ért véget, ezután úgy éreztem, szükségem van egy hosszabb pihenőre, hiszen az olimpiai selejtezőtornával megspékelve elég hosszú idényen vagyunk túl. Ráadásul egyik sem úgy sikerült, ahogyan terveztük, kellett a pluszidő arra, hogy a mentális és fizikai fáradtságot kipihenjem, hogy a helyemre kerüljek. Nagyjából másfél hónapot hagytam ki az edzésekből, de ezt megbeszéltük előre a szövetségi kapitánnyal. Jutott idő pihenésre, fesztiválozásra és persze később már az edzésekre is.
– Mikor tudta meg, hogy a PWHL-es Ottawa célkeresztjébe került, amely meghívta idény előtti felkészülési táborába?
– Fent voltam a draftlistán, és a csapat felvette velem a kapcsolatot. Elmondták, hogy valószínűleg nem fogok beférni a hatodik körbe, majd egy nappal azután, hogy ez hivatalossá vált, megkerestek, hogy szívesen látnának az úgynevezett try-out táborban, amelyből még van lehetőség bekerülni a csapatba.
– Kérdezte Garát-Gasparics Fannit vagy Baker Taylort, akik már játszottak a női NHL-ben vagy jártak ilyen táborban korábban, hogy mire számíthat?
– Nem, de nem is akarom ezt túlgondolni, és feszülten készülni rá. Kiutazom, a legjobbamat nyújtom, aztán eldől, mi lesz. Folyamatosan kapcsolatban vagyok a kinti edzőkkel, mindenben segítenek, elmondták, mire számítsak. Lesz egy kéthetes edzőtábor néhány felkészülési mérkőzéssel, ezeken dől el, ki illik bele leginkább az elképzeléseikbe.
– Meglepte, hogy megkeresték?
– Vicces történet, mert az idei draftra nem is akartam jelentkezni, mivel tavaly – amikor jóval motiváltabb voltam ezzel kapcsolatban – nem választottak ki, amit csalódásként éltem meg. Aztán a világbajnokság után néhány nappal a Magyar Jégkorongszövetség elnöke, Kolbenheyer Zsuzsanna írt nekem egy üzenetet, azt kérdezte, hogy állok a drafttal. Mondtam neki, hogy ezúttal nem nagyon gondolkodtam róla, mire ő: azért jó lenne, nem? Ekkor talán két nap volt hátra a jelentkezési határidőig, szóval az ő hatására szinte az utolsó pillanatban jelentkeztem.
– Az, hogy visszatér ideiglenesen a HKB-hoz, már a táborra való felkészülés része?
– Igen, beszéltem a kanadaiakkal, hogy a kiutazásig aláírhatok-e valahova. Segítőkészek és rugalmasak voltak, mondták, nyugodtan, ha az segít. Én pedig olyan ligában akartam játszani, ami felkészít a kemény fizikai párharcokra, amire minden bizonnyal számíthatok kint.
– Emiatt hagyta ki a válogatott Négy nemzet tornáját vagy a pihenés miatt, amelyről korábban is beszélt?
– Inkább utóbbi. A válogatott stábjával már megbeszéltem, hogy ebben az évben nem fogok minden összetartáson részt venni, ráadásul van egy kisebb sérülésem, ami nemrég kiújult. Nem akartam, hogy napi két edzés és három kemény meccs után kénytelen legyek hetekig rehabilitációt végezni az idény kezdete előtt.
– Mit szól a korábbi szövetségi kapitány távozásához? Delaney Collinst – aki átvette Pat Cortina helyét – jól ismerik, hiszen eddig másodedző volt, de azért átalakult a szakmai stáb összetétele.
– Sejtettem, hogy lesz változás, de biztos nem voltam benne. Az meglepett, hogy Pat nem folytatja velünk a hazai rendezésű világbajnokság előtt a munkát. Nagyon kedvelem DC-t is, kicsit másfajta hokit igyekszik nekünk megtanítani, mi meg természetesen alkalmazkodunk hozzá.