Jól jönne a java – Malonyai Péter jegyzete
Ki tudja, hányszor kezdődhet egy futball-világbajnokság, hiszen most annak rendje és módja szerint elrajtolt június 11-én, a csoportkör lezárása után, majd a nyolcaddöntő előtt újra olvashattam, hogy most indul a vb. Mármint az igazi. Immár az elődöntőért játszik a maradék, ismét itt az alkalom az újraindításra. Sőt. Lévén versenyben már csak a mezőny egyhatod része, ha úgy tetszik, 16.67 százaléka, mondhatnám, sőt kiálthatnám: most jön a java!
Nem teszem, mert csak remélhetem, hogy a világ aktuálisan legjobb nyolc válogatottja elkényeztet majd, a saját, de leginkább a futball rangjához méltó, emlékezetes percekkel szolgál a következőkben. Tekinthetném kedvező előjelnek, hogy valamennyitől láttam már követendő előadást az eddigiekben, de szerintem ez csak véletlen. Nem a produkció, elvégre a futballistáik rengeteget tudnak a szent játékról, hanem hogy előjött, előjöhetett belőlük. Mert az ilyesmi – akár hiszik, akár nem – a véletleneken is múlik. Nincs olyan csapat, amelyiknél az lenne a cél, hogy elkápráztassa a világot. A sikert akarja, a győzelmet, a továbbjutást, mikor mi a feladat.
Most például az elődöntő, majd a finálé, ott pedig a világ trónja, hogy milyen áron – édes mindegy. Statisztikai adatként látványos, hogy hat európai és egy-egy afrikai és dél-amerikai válogatott jutott el idáig, de egyébként nem jelent semmit. Valamennyien célfutballt játszottak és játszanak, értve alatta: „Csak nem kikapni!” Az már a futball önmagában való (tehát pénztől, üzlettől, marketingtől távoli) zsenialitása, hogy a csillogásmentes világban, mondhatjuk, a szürkületi zónában is azok a csapatok vihetik a legtöbbre, amelyeknek játékosai tudnak futballozni.
Mert a tudást nem lehet elvenni, akármi is a cél, a körítés, az viszont nem új gond, hogy mire használják, hasznosítják-e egyáltalán a kispad felkent hatalmasai. Akik között azért a kontraszelekció sem ritka, lásd még menedzseruralom, kapcsolati tőke és így tovább. A kákán is szakmát keresők biztosan elmondják majd, milyen újdonságokat hozott a vb, nekem semmilyet, de hát én „csak” a néző vagyok. Akiért ugyebár van ez az egész (jó vicc, mi…?), mégis csak remélhetem, hogy a világ legjobbjai futballoznak a legjobban a világon.
A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!
