A világ egyik legveszélyesebb városában nyoma veszett a futballünnepnek – helyszíni riport
NÉHÁNY NAPPAL A RAJT UTÁN egyre kevésbé lehet azt állítani, hogy Mexikóvárost hidegen hagyja a világbajnokság. A nyitó mérkőzésen Dél-Afrika felett aratott 2–0-s győzelem után mintegy százezer szurkoló lepte el a belvárost, az ünneplés pedig olyan erővel söpört végig a fővároson, hogy egy estére még a hónapok óta tartó társadalmi feszültségeket is háttérbe szorította. Szombaton már a Reforma sugárúton rendezett parádé is azt jelezte, a mexikóiak egyre inkább átadják magukat a világbajnokság hangulatának – tízezrek követték a helyszínen a nagyszerűen megszervezett felvonulást.
Pedig a vb előtt korántsem a futball uralta a közbeszédet: a tanártüntetések, az eltűnt emberek ügye és a biztonsági helyzet állandó témát szolgáltatott a sajtónak. Ezek a problémák természetesen továbbra is a felszínen vannak, a világbajnokság azonban átmenetileg mindent visz. A fővárosban tapasztalni, hogy többeket foglalkoztat a válogatott szereplése és a hazai rendezés, mintsem az, hogy milyen eredménnyel zárulnak a demonstrációk vagy hogy hol tartanak az eltűnt személyek felkutatására irányuló erőfeszítések – a tüntetők létszáma is apad.
MIVÉ LETT A BELFÖLDI TURISTAPARADICSOM?
Annak érdekében, hogy képet kapjak arról, mennyire érte el a világbajnoki láz a Mexikóvároson kívüli térségeket, a fővárostól mintegy kilencven kilométerre délre fekvő Cuernavacába utaztam. A Morelos szövetségi állam székhelyeként ismert várost gyakran nevezik az „örök tavasz városának”, köszönhetően az egész évben kellemes klímának, amely már az azték uralkodókat, később pedig a spanyol gyarmati elit és Mexikóváros tehetősebb rétegeit is ide vonzotta – igazi belföldi turistaparadicsomnak számított néhány évtizeddel ezelőttig. Csakhogy az agglomerációjával együtt mintegy egymilliós lakosú város az elmúlt években egyre súlyosabb biztonsági problémákkal szembesült, hírnevén csorba esett. Cuernavaca évek óta visszatérő szereplője a világ legveszélyesebb városait rangsoroló listáknak, a mexikói Citizens’ Council for Public Security and Criminal Justice legutóbbi összesítésben a 23. helyre került.
A problémák gyökere elsősorban a szervezett bűnözésben keresendő. Fekvése miatt évek óta ütközőzónának számít a Mexikóváros felé vezető útvonalak és a drogkereskedelem feletti ellenőrzésért küzdő bűnszervezetek számára. A térségben a gyilkosságok, emberrablások és védelmi pénzek beszedésével kapcsolatos bűncselekmények mindennapos problémának számítanak. A nemzetközi elemzések Morelost az ország legkevésbé békés szövetségi államai közé sorolják: a hivatalos adatok szerint 2024-ben 43.8 emberölés jutott százezer lakosra, ami az egyik legrosszabb mutató Mexikóban. Cuernavaca rossz hírnevét erősíti, hogy a helyiek szerint a kartellek áldozatainak holttesteit gyakran a várost átszelő szakadékok, az úgynevezett barrancák valamelyikébe dobják. Nehéz eldönteni, hogy a történetekben mennyi a valóság és mennyi a városi legenda, mindenesetre a meredek völgyek évtizedek óta összefonódtak a helyiek biztonsággal kapcsolatos félelmeivel.
Ehhez képest az ott szerzett tapasztalatok alapján nehéz elhinni, hogy a statisztikák szerint a világ egyik legveszélyesebb városa Cuernavaca. A történelmi belvárosban nyugodtan lehetett sétálni, a hangulatos főtéren beszélgető helyieket nem izgatta különösebben egy gringo látványa. Az éttermek és kávézók teraszai megteltek az ebédre érkező vendégekkel, míg a városháza előtti téren ideiglenesen felállított műfüves pályán fiatalok futballoztak – és még hívtak is játszani. A katedrális környékén ugyancsak pezsgő élet fogadott: a miséről távozó családok a templom előtti kisebb standok között nézelődtek, utcai árusoktól vásároltak, mások a fák árnyékába húzódva beszélgettek. Az „örök tavasz városa” békés, ráérős arcát mutatta.
Valami azonban feltűnően hiányzott.
AZÉRT LÁTTUNK VÁLOGATOTT MEZES CSALÁDOT…
A főteret, a katedrálist és a környező utcákat járva semmi sem utal arra, hogy az ország éppen labdarúgó-világbajnokságot rendez. Kivetítőket és szurkolói zónákat sem látni, de még az utcai árusok sem árulták a fővárosban kelendő portékának számító mexikói válogatott mezt – ottjártamkor egyetlen családot szúrtam ki a nemzeti csapat szerelésében.
A belvárosban tett séta alkalmával alig akadt kocsma vagy étterem, amelyben közvetítették volna a világbajnokság mérkőzéseit. A jelenség mögött részben gazdasági okok húzódnak meg. Mexikóban a vendéglátóhelyeknek külön licencet kell szerezniük ahhoz, hogy jogszerűen közvetíthessék a vb-meccseket. Az országos éttermi szövetség (Canirac) által kialkudott kedvezményes konstrukcióban a díj a vendéglátóhely asztalainak számától függően 4650 és 23 250 peso (82 ezer és 410 ezer forint) között mozog a torna teljes idejére. Aki engedély nélkül vetíti a találkozókat, jelentős büntetésre számíthat: a félmillió pesós (átszámolva 8.8 millió forintos) bírság mellett ideiglenes bezárás is fenyegetheti a szabályszegő vállalkozásokat – nem csoda, hogy a kisebb, nehezebb anyagi helyzetben lévő éttermek és bárok inkább nem vállalják a kockázatot, és a jogdíjakat sem tudják megfizetni.
Arra a kérdésre, hogy miért nincs legalább egy központi kivetítő a városban, egy neve elhallgatását kérő városházi forrás adott magyarázatot. Elmondása szerint felvetődött a közösségi meccsnézés lehetősége, de a szükséges jogdíjak és technikai költségek miatt végül nem valósult meg a terv. Bár igény lenne rá, különösen a mexikói válogatott mérkőzései idején, a városvezetés más területekre csoportosította a rendelkezésére álló forrásokat. Aki mindenáron át akarja élni errefelé a meccsnézés közösségi élményét, annak a 25 kilométerre fekvő Tepoztlán városáig kell utaznia, és ott is csak a mexikói válogatott meccseit tűzik nagyképernyőre.
A világbajnoki hangulat hiánya ugyanakkor nem jelenti azt, hogy ne lenne érdemes felkeresni Cuernavacát. A város legismertebb látványossága a 16. század elején épített Catedral de la Asunción, vagyis a Nagyboldogasszony-székesegyház, amely az UNESCO által a világörökség részévé nyilvánított ferences kolostoregyüttes része. A kívülről inkább erődítményre, semmint templomra emlékeztető épület a spanyol hódítók egyik legfontosabb missziós központja volt – a romos falak, a tágas kolostorudvar és a több száz éves freskók ma is érzékeltetik, milyen szerepet játszott a kereszténység terjesztésében.
Néhány sarokkal arrébb áll a Palacio de Cortés, amelyet Hernán Cortés spanyol konkvisztádor építtetett egy lerombolt piramis alapjaira a 16. század első felében. A palotát sokan Mexikó legrégebbi, épségben fennmaradt spanyol világi épületének tartják. Az évszázadok során kormányzói rezidenciaként, katonai központként és közigazgatási épületként is szolgált, manapság pedig a Morelos szövetségi állam történetét bemutató múzeum.
KIVÉGZŐOSZTAG ELŐTT A HABSBURG CSÁSZÁR
Talán még érdekesebb történet kapcsolódik a Jardín Bordához. A 18. században kialakított kert és villaegyüttes eredetileg a tehetős ezüstbánya-tulajdonos, José de la Borda nyári rezidenciája volt, majd amikor a francia támogatással trónra ültetett Habsburg Miksa császár Mexikóban uralkodott, gyakran használta pihenőhelyként – egészen addig, amíg kivégzőosztag elé nem került Santiago de Querétaróban…
Aki tehát szeretné átélni a világbajnokság hangulatát, érdemes a rendező városok valamelyikét felkeresnie. A Cuernavacában szerzett tapasztalatok ugyanakkor beszédesek: a helyiek életére nincs különösebb hatással, hogy az ország éppen a világ legnagyobb sporteseményének ad otthont, a hétköznapi problémák – a megélhetés vagy éppen a biztonság – sokkal közelebb állnak hozzájuk, mint a világbajnokság.
Nem két fillér a világbajnokság követése Mexikóban
Ha már a mexikói vendéglátóhelyeknek busás összegeket kell fizetniük azért, hogy jogszerűen közvetíthessék a világbajnokság mérkőzéseit, utánajártunk annak is, mennyibe kerül a torna teljes követése az átlagos szurkolóknak. Bár a mexikói nézők a legfontosabb találkozókat – köztük a válogatott összes mérkőzését, az elődöntőket és a döntőt – ingyenesen láthatják a hagyományos televíziós csatornákon, a világbajnokság mind a 104 meccsének megtekintéséhez mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk.
A teljes kínálat a TelevisaUnivision streaming-platformján, a ViXen érhető el. Ehhez a nézőknek a prémium-előfizetés mellett külön világbajnoki csomagot is meg kell vásárolniuk, amelynek egyszeri díja 999 peso, vagyis hozzávetőleg 17 500 forint. A rendszer Mexikóban is vitákat váltott ki, sokan ugyanis nehezen fogadják el, hogy egy hazai rendezésű világbajnokság teljes közvetítéséért külön díjat kell fizetniük.
Meghátrált a FIFA: immár spanyolul is lehet kérdezni a sajtótájékoztatókon
A világbajnokság első napjainak egyik legnagyobb visszhangot kiváltó botránya a sajtótájékoztatókon történt. Több esetben – köztük a Brazília–Marokkó mérkőzés előtti médiarendezvényen – a FIFA munkatársai nem engedték, hogy az újságírók spanyol nyelven tegyék fel kérdéseiket. A döntés azért váltott ki heves reakciókat, mert a torna egyik házigazdája Mexikó, az Egyesült Államok pedig a világ egyik legnagyobb spanyol ajkú közösségének ad otthont. A FIFA azzal érvelt, hogy a hivatalos sajtótájékoztatókon csak az érintett válogatottak nyelvein, illetve angolul lehet kérdezni, mivel a fordítási rendszer kizárólag ezekre a nyelvekre van felkészítve – emiatt olyan játékosok sem válaszolhattak spanyolul, mint a Madridban felnőtt marokkói válogatott Asraf Hakimi, a Real Madridban futballozó Vinícius Júnior vagy a spanyolul kiválóan beszélő Frenkie de Jong.
A spanyol nyelv háttérbe szorítása jelentős felháborodást váltott ki a mexikói és a spanyol sajtóban, ezért a FIFA végül módosította gyakorlatát: hétfői bejelentése szerint a vb folytatásában valamennyi hivatalos sajtótájékoztatón biztosítják a spanyol nyelv használatának lehetőségét is.
Nem gusztusos, de annál finomabb
Tacónak készülő barbacoa, azaz lassan sütött tépett bárányhús – Cuernavacában nagy kedvenc ez a fogás, amelyet jellemzően reggelire fogyasztanak. A háttérben lévő húslevessel együtt kipróbáltuk: mesés az ízük!
