Az Olympiakosz annyival jobb volt a Fradinál, amennyivel értékesebb is

Nem a keretértékek futballoznak, és a labdarúgásban pont az a szép, hogy jó csapatjátékkal ellensúlyozni lehet a kiemelkedő egyéni teljesítményeket, de azért összességében mégiscsak az a helyzet, hogy a gyorsabb, nagyobb iramhoz szokott, jobb játékosokból álló – éppen ezért is értékesebb – csapat általában, az esetek túlnyomó többségében le tudja győzni a gyengébbet. Ahogy a Fradi a legutóbbi 14 alkalommal győzni tudott a jóval alacsonyabb értékű keretet felvonultató, következő, vasárnapi ellenféllel, az Újpesttel szemben (a lilák becsült értéke jelenleg 6.55 millió, a zöldeké ennek a nyolcszorosa), hasonlóképp az Olympiakosz is kettőből kétszer megverte a Ferencvárost.

A csütörtöki Ekl-visszavágó online tudósítását azzal indítottuk, hogy az Olympiakosz kezdőcsapatának becsült értéke 52.3 millió euró (a teljes kereté 116.8), a Ferencvárosnál pedig a teljes, 33-as keret ér nagyjából ugyanennyit a Transfermarktnál (52.48). A mérkőzést felvezető írásunkban görög kollégánk, Antonisz Oikonomidisz pedig azt fejtegette nekünk, hogy az Olympiakosz keretébe a télen nyolc játékos érkezett: kettőt a Portótól, egy-egyet a szintén portugál Bragától és a Sportingtól, az angol Readingtől és a spanyol Levantétól vettek kölcsön, valamint hárommillió euróért megvették az azóta megsérült, 21-szeres portugál válogatott Gelson Martinst a francia Monacótól, 500 ezer euróért pedig a szintén portugál Chiquinhót a Benficától. A csak a télen érkezett játékosok becsült értéke 43 millió euró, de a klub még azt a luxust is megengedhette magának, hogy egyik legjobbját, a szintén télen érkezett spanyol csatárt, a 10 millió euróra taksált Fran Navarrót be sem nevezte a Fradi elleni párharcra. 

A Fradinál a három téli érkező, a francia élvonalban bennmaradásért küzdő Metzből elcsábított Habib Maiga, a Fehérvár FC-ből kivásárolt, az FTC-ben eddig meglehetősen keveset mutató (tegnap kezdett, de már a szünetben lecserélték) Kenan Kodro és az orosz Nyizsnyij Novgorodtól vett, az Ekl-re még nem nevezett Edgar Szevikjan összértéke az ötmillió eurót sem éri el ( 4.7 millió). Zongorázni lehet a piaci különbséget a két klub között piaci téren, de már csak az alapján is, hogy milyen piacokról, milyen kluboktól szerződtet játékosokat a két klub. Persze lehet minderre legyinteni, hiszen a pályán nem a Transfermarkt számai rúgják a labdát, de a Ferencváros Olympiakosz elleni párharcában az értékben megmutatkozó különbség a pályán is látszott. A csütörtöki mérkőzést a helyzetek alapján több góllal is megnyerhette volna a görög csapat. Dejan Sztankovics is beismerte a mérkőzés után, hogy banális hibákat követtek el, ami abból következett, hogy a görög csapat végig irányította a meccset, nyomás alatt tudta tartani az FTC-t. Nagyjából hasonló fölényben volt az Olympiakosz, mint amilyen fölényben van egy-egy meccsen az NB I-ben a Ferencváros a jóval kisebb költségvetésből gazdálkodó, alacsonyabb értékű NB I-es riválisokkal szemben.

Azért érdemes tisztázni mindezeket, mert a Ferencvárosnál egy évvel ezelőtt, a Leverkusen elleni El-nyolcaddöntő után az akkori vezetőedző, Sztanyiszlav Csercseszov még arról beszélt, hogy 2024-ben a Bajnokok Ligájában akarja megélni a tavaszi folytatást, most pedig nem egy Bajnokok Ligájából, hanem az Európa-ligából érkező, Görögországban tavaly bronzérmes, jelenleg 4. helyen álló Olympiakosztól kapott ki oda-vissza az FTC. Az ebben az idényben BL-csoportkörbe jutó csapatok közül a legalacsonyabb értékű kerettel rendelkező Crvena zvezda (61.68 millió) is mintegy tízmillió euróval a Fradi előtt jár. Az Európa-ligában pedig a csütörtöki meccsek után még állva maradt csapatok közül csak a kazah Qarabag (14.73 millió), az Európa-konferencialigában pedig a svájci Servette (23.5), a norvég Molde (25.7) az izraeli Maccabi Haifa (26.01) és az osztrák Sturm Graz (51.33) becsült keretértéke alacsonyabb a Fradiénál. Ezzel nagyjából mindenki el is döntheti, mely célokat érdemes reálisan maga elé kitűznie a Ferencvárosnak, mi az, ami némi bravúrral elérhető és mi az, ami csak vágyálom és a hiú ábránd kategóriája. Éppen ezért Csercseszov tavalyi, hangzatos nyilatkozatával ellentétben sokkal szimpatikusabb volt Sztankovics csütörtöki értékelése: „Itt most az európai utunk véget ér, van mit tanulnunk ebből. Ma csöndben maradunk és elemzünk. Az előttünk álló meccseket a tanulásnak kell szentelnünk, hogy a következő idényben jobbak lehessünk. A fejlődésre kell koncentrálnunk.”

A Ferencváros 2023–2024-es nemzetközi kupaidényét pedig összességében azzal zárhatjuk, hogy a feröeri bajnok elleni kínos BL-kudarc után – az a 3–0-s hazai vereség éppen azért volt megalázó az FTC szempontjából, mert úgy 16-szor értékesebb a kerete és sokkal nagyobb a költségvetése is – nagyjából kihozta magából a maximumot a csapat. Az Ekl-selejtezőkben a papíron gyengébb ellenfeleket gond nélkül búcsúztatta, ahogy a csoportkörben a Csukaricskit is kétszer megverte, a valamennyivel jobb lehetőségekkel gazdálkodó Genkkel és a sokkal jobb helyzetben lévő Fiorentinával szemben négy meccsen sikerült négy pontot szereznie, így továbbjutott, de az Olympiakosz ellen már „elfogyott”.

A hangsúly innentől azon van, amit Sztankovics mondott, elemezni kell és tanulni a hibákból, aztán a nyáron újra kezdődő selejtezők során majd kiderül, sikerült-e hasznosítani ennek az idénynek a tapasztalatait. 

EURÓPA-KONFERENCIALIGA
A NYOLCADDÖNTŐBE JUTÁSÉRT, VISSZAVÁGÓ
Ferencváros–Olympiakosz (görög) 0–1 (0–1)
Budapest, Groupama Aréna, 21 057 néző. V: Turpin (francia)
FTC: Dibusz – Wingo (Makreckis, a szünetben), S. Mmaee, I. Cissé, Civic (C. Ramírez, 67.) – Zachariassen (Ben Romdan, 67.), Abu Fani, Maiga, Marquinhos (Katona B., 86.) – Varga Barnabás, Kodro (Pesics, a szünetben). Vezetőedző: Dejan Sztankovics 
Olympiakosz: Paszhalakisz – Rodinei, Recosz, Carmo, F. Ortega – Chiquinho (Joao Carvalho, 90.), Hezze – Fortunisz (Iborra, 74.), A. Horta (Maszurasz, 74.), Podence – El-Kabi (Jovetics, 79.). Vezetőedző: José Luis Mendilibar 
Gólszerző: El-Kabi (45. – 11-esből)