Mégis indulhatnak transzgender sportolók az olimpián?

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság március 26-án új, kizárólag nőkre vonatkozó indulási jogosultsági követelményeket tett közzé, sőt, kifejezetten nagy súlyt adott a bejelentésnek: személyesen a NOB elnöke, a korábbi olimpiai bajnok úszó, Kirsty Coventry osztotta meg az első videót a témában, mielőtt az írásos döntés és indoklás mindenki számára elérhetővé vált. Ezek alapján a NOB követelményei között szerepel egy egyszeri SRY (Sex Determining Region Y) génvizsgálat is. A kötelező szűrés megállapítja, hogy a sportoló jogosult-e a női kategóriában indulni, és gyakorlatilag kizárja a biológiai férfiakat a női kategóriából. A NOB szerint tudományos bizonyítékok alapján az SRY-gén jelenléte egész életen át állandó, és nagy pontossággal jelzi, hogy az érintett sportoló férfi nemi fejlődésen ment-e keresztül. A szűrés nyálmintából, szájnyálkahártya-mintából vagy vérmintából történik, és kevésbé invazív, mint más módszerek.

„A női kategória védelméről az olimpiai sportban” szóló szabályzat a 2028-as Los Angeles-i nyári olimpiától lép életbe, és azt követően is érvényben marad, emellett a 2030-tól kezdődő ifjúsági olimpiai játékokon is alkalmazni fogják. A tudományos bizonyítékokra és szakértői véleményekre épülő irányelv a tisztességet, a biztonságot és az integritást védi a női kategóriában, ugyanakkor nem visszamenőleges hatályú, és nem vonatkozik a szabadidős vagy amatőr sportprogramokra. Az irányelvet a nemzetközi szövetségeknek és más sportirányító testületeknek alkalmazniuk kell a NOB-eseményekre vonatkozó jogosultsági szabályok kialakításakor. Fontos, hogy a mostani szabályozás felvált minden korábbi NOB-állásfoglalást ebben a témában.

A genetikai vizsgálat indoka

A bejelentés talán évek óta a legzajosabb NOB-döntés, hiszen érezhetően sokan ideológiai alapon érvelnek ellene, míg a szervezet kifejezetten és minden megnyilvánulásában a döntés mögötti tudományos munkacsoport jelentésére alapozott mechanizmust hangsúlyozza. A hetek óta tartó kritikák, elismerések és aggodalmak után a NOB néhány napja egy „gyakorta ismételt kérdések” típusú dokumentumot tett közzé, hogy tisztázza a határozattal kapcsolatos tényeket és félreértéseket. A szervezet hangsúlyozta, hogy az irányelvek „az olimpiai mozgalom egészéből érkező visszajelzések” alapján kialakított álláspontot tükrözik, ideértve a hosszú ideje az ötkarikás programban szereplő sportágak nemzetközi szövetségeinek véleményét, valamint a világ minden tájáról érkező sportolók meglátásait is, ezek alapján több mint 1100 versenyző vett részt felmérésekben, interjúkban és konzultációkban.

A sportirányító testület – szintén a kritikákra reagálva – azt is megmagyarázta, miért a genetikai vizsgálatot választotta: szerintük az SRY-gén „nagyon pontos bizonyítéka a nemnek”, ugyanakkor hozzátették, hogy a szűrés önmagában nem dönt a jogosultságról, hanem egy orvosi diagnózis felállítását szolgálja. Vagyis ha a teszt pozitív, további vizsgálatokat kell biztosítani ezeknél a sportolóknál annak megállapítására, hogy fennáll-e náluk CAIS (komplett androgén inszenzitivitás szindróma) vagy más ritka XY-DSD állapot (DSD – Disorders of Sex Development, azaz nemi fejlődési rendellenesség). Ezek olyan ritka genetikai állapotok, amelyekben az egyén XY-kromoszómákkal rendelkezik (genetikailag hím), de a teste nem reagál a hím nemi hormonokra, vagy nem fejlődnek ki megfelelően a heréi, így női nemi jellegekkel születik és nőként él. A további vizsgálat tehát vagy kizárja, vagy megerősíti a tesztoszteron anabolikus vagy teljesítményfokozó hatásainak jelenlétét. „Ha kizárja, akkor a versenyző jogosult a női kategóriában versenyezni” — tette hozzá a NOB, hangsúlyozva, hogy ha az SRY-teszt eredménye nem egyértelmű, a sportolónak lehetősége van további vizsgálatokra.

A NOB részletesebben is kifejtette döntését a nemi fejlődési eltérésekkel (DSD) élő sportolókkal – például az olimpiai bajnok dél-afrikai atlétával, az egész döntést markánsan kritizáló Caster Semenyával – kapcsolatban, akiket a szabályzat a transznemű versenyzőkkel azonos módon kezel. „A transznemű nők és az XY-DSD-vel élő sportolók ugyanazokkal a biológiai jellemzőkkel rendelkeznek: XY-kromoszómák, SRY-gén, herék és férfiszintű tesztoszteron, amelyre a szervezetük általában reagál. Ezek a jellemzők felelősek a férfi nemi fejlődésért, és teljesítményelőnyt eredményeznek” – magyarázta a NOB.

A szervezet jogi kérdéseket is érintett, és azt javasolta, hogy azok a sportolók, akik olyan országokból származnak, ahol tiltják a génvizsgálatot (például Norvégiában vagy Franciaországban), külföldön végeztessék el a szűrést. Azoknak is ezt ajánlják, akik olyan országokból érkeznek, ahol nincs megfelelő infrastruktúra a vizsgálatokra. A NOB a költségek kérdésére is kitért, megjegyezve, hogy a szervezet bevételeit az olimpiai mozgalom globális szintjén osztja szét annak érdekében, hogy a sportszövetségek támogatni tudják a sportolókat az olimpiai felkészülésben. Emellett szemináriumokat is szerveznek, amelyek a szűrések finanszírozásának módját ismertetik.

Hámori Luca: Innentől kezdve az dönt, ki mennyi munkát fektet bele, és annak a kezét emelik a magasba!

– Hogy fogadta a NOB-döntését? – Természetesen örülök neki, hiszen amin keresztülmentem Párizsban, azt senkinek sem kívánom – reagált a hírre olimpiai ötödik bokszolónk, Hámori Luca. – Innentől kezdve tényleg csak azon múlik, kinek a kezét emelik a magasba, hogy mennyit tett bele a felkészülésébe, hogyan állt a munkához, és semmi más külső tényező ezt nem befolyásolja. Úgyhogy nagyon örülök, és nem mellesleg az is fontos, hogy az egészségünk, testi épségünk sincs veszélyeztetve.   – Úgy tűnik, hogy visszamenőlegesen nem fogják az eredményeket annullálni. Egyrészt zavarja-e ez, másrészt pedig erőt ad a Los Angeles-i felkészüléshez?  – Ennek akkor valamiért így kellett történnie, és abból a rossz helyzetből úgy jöttem ki, hogy mostanra már szinte mindenki tudja, ki az a Hámori Luca. Sajnálom, hogy nem a sporteredményem, hanem a különleges helyzet miatt. Ezért ilyen nagy dolog nekem, hogy a jövőben ilyesmi nem fordulhat elő. A célom nem változott: ugyanúgy az olimpiai éremszerzés a célom, és sokkal magabiztosabban, céltudatosabban vághatok így majd neki a 2028-as felkészülésemnek.

Történeti háttér

A NOB az 1990-es évek végén, 1999-ben hagyott fel a női sportolók kötelező, szisztematikus nemi ellenőrzésével („szexteszt”), és a 2000-es sydney-i olimpián már nem alkalmazták ezt a formulát. 2003-ban, amint a NOB fontolóra vette a transznemű és DSD-szindrómás sportolók női kategóriában való részvételére vonatkozó hivatalos irányelvek kidolgozását, sportszakemberek, akadémikusok, sportolók, edzők, tudósok, kutatók és emberi jogi aktivisták is megnyilvánultak a témában. A korai NOB-ajánlások megkövetelték a nemváltoztató műtétet, az új nemi azonosítás jogi elismerését és legalább két év hormonterápiát. 2015-ben azonban – a túlzottan invazív eljárásokat ellenző kritikák hatására – a NOB alapvetően módosította az eredeti irányelveket. 2015-től az új jogosultsági követelmények már nem a jogi nemazonosításon vagy a műtéten, hanem a tesztoszteronszinten alapultak. 2015 és 2021 között a DSD-s sportolók – például Caster Semenya vagy az új-zélandi súlyemelő, a transznemű Laurel Hubbard – részvétele a nemzetközi versenyeken és az olimpiákon próbára tette az új szabályozás jogi alapjait, és a nemzetközi Sportdöntőbíróság (CAS) olyan döntéseket hozott, amelyek sportágspecifikus előírásokat eredményeztek: bizonyos számokban a versenyzőknek csökkenteniük kellett a tesztoszteronszintjüket. A Semenya-ügy körüli viták például, valamint a nőként induló transznemű férfi sportolók (például az amerikai egyetemi sportban a Will Thomasként született, majd a nők között Lia Thomasként versenyző úszó) megjelenése és sikerei az elit női sportban – különösen az egyetemi úszásban – világszintű visszhangot, sok helyütt felháborodást váltottak ki.

2021-ben a NOB hátralépett a kérdéstől, és az egyes nemzetközi sportszövetségek kompetenciájaként jelölte meg saját szabályozásuk megalkotását. Az évek során a NOB a különböző érdekcsoportok visszajelzéseire reagálva a szigorú követelményrendszerről fokozatosan az inkluzivitásra és az emberi jogokra alapuló megközelítésre helyezte a hangsúlyt. Az „evidence-based”, azaz bizonyítékalapú megközelítés hiányossága azonban az volt, hogy – a 2019-es, bőkezűen finanszírozott FIFA-kutatási projektet leszámítva – sohasem készült átfogó és megfelelően támogatott tudományos vizsgálat a női sportolók teljesítményét, sérülékenységét, motivációját vagy a nemi különbségek sportteljesítményre gyakorolt hatását illetően.

Végül, miután a 2024-es párizsi olimpiai játékok során a női boksztornán kialakult botrányos helyzet megtépázta a NOB hitelességét, a vezetőség felismerte, hogy a kérdést rendezni kell. A bizottság következő elnökválasztása előtt minden jelölt állást foglalt a kérdésben. Amikor Kirsty Coventry elnyerte a posztot, betartotta ígéretét, és szakértőkből álló munkacsoportot hívott össze, hogy egy igazságos, tudományos alapokon nyugvó döntéshozatali mechanizmust dolgozzanak ki. A munkacsoport tagjai mind az öt kontinensről érkeztek, és a sporttudomány, az endokrinológia, a transznemű orvoslás, a sportorvoslás, a női egészség, az etika és a jog területének elismert szakemberei voltak. Külön alcsoportként a nemzetközi szövetségek – egyéni és csapatsportokat képviselő – orvosi vezetői is részt vettek a munkában.

Fürjes Balázs: Többé nem állhat elő a párizsihoz hasonló visszásság

– Hogyan értékeli a Kirsty Coventry vezette NOB részéről ezt a most bejelentett szabályozást? Egyértelmű az irány? – A NOB feketén-fehéren kimondta: mostantól olimpiai versenyen a női mezőnyben kizárólag biológiai nők indulhatnak – válaszolta a magyar NOB-tag, Fürjes Balázs. – A hölgyek között soha többé nem versenyezhetnek olimpiai játékokon olyan személyek, akik bármilyen okból igazságtalan előnnyel, magasabb tesztoszteronszinttel élnek. Azzal ugyanis a kontaktsportokban veszélyeztetnék a valódi női sportolók testi épségét, és minden sportágban megakadályoznák a tisztességes versenyt. A nemzetközi szövetségeknek igazodniuk kell az új szabályozáshoz.   – A cél az, hogy az új szabályozást a Los Angeles-i olimpián teljeskörűen alkalmazzák, ugyanakkor már az azt megelőző kvalifikációs időszakban is garantálni kell a szabályok érvényesülését. Mennyire látja ezt reálisnak? – Kirsty Coventry elnök asszony és a NOB álláspontja teljesen egyértelmű: Los Angelesben már élni fog a szabály, és többé nem állhat elő a párizsi olimpiához hasonló visszásság. A sport valamennyi szereplőjének alkalmazkodnia kell az új jogi környezethez.   – A döntés nemzetközi fogadtatása meglehetősen vegyes: míg Franciaország sportminisztere visszalépésként értékelte, az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump nyilvánosan üdvözölte. Az ilyen mértékben eltérő reakciók közül melyek tükrözik inkább a jövőbeni sportpolitikai irányokat? – A döntést előkészítő munkacsoportban helyet kaptak sportolók, genetikusok, biológusok, orvosok, különböző szakterületekről orvos szakértők, jogászok, emberi jogi aktivisták. Mindannyian szabadon kifejthették az álláspontjukat, és azok egy irányba mutattak. A NOB politikától független szervezet, és a napi politikától pláne távol tartja magát.   – A jogelméletben a visszaható hatály tilalma alapelvnek számít. Ebben az összefüggésben felvetődik a kérdés: nem áll fenn annak a veszélye, hogy ez párhuzamba állítható azzal, amikor egy doppingvétségen ért sportoló megtarthatja korábbi eredményeit, annak ellenére, hogy utólag bizonyítást nyer a jogosulatlan előnyszerzés? – Párizsban a sportolóknak még nem kellett genetikai teszten átesniük, és a szabályokat is újonnan hoztuk meg, ezért csak a jövőre vonatkoztatva tudunk érvényt szerezni nekik. Mostantól azonban garantálni tudjuk, hogy a múltban tapasztalt igazságtalanságok Los Angelesben már nem fordulhatnak elő.

Vita, kritika, támogatás

Caster Semenya, a kétszeres olimpiai bajnok és világbajnok, DSD-szindrómás dél-afrikai atléta mély csalódottságának adott hangot a NOB elnökével, a szintén afrikai olimpiai bajnok Kirsty Coventryvel kapcsolatban, amiért támogatta a tiltást, hozzátéve, többet várt volna egy vezető pozícióban lévő nőtől. Szerinte a nők tiszteletének hiányát mutatja a mostani döntés. Elítélte a fokozott vizsgálatok és ellenőrzések visszatérését, és feltette a kérdést: „Miért engeditek a nőket sportolni, ha közben megkérdőjelezitek őket?” Szerinte ezek a szabályok a „genetika kontrollálására” irányulnak, és „testi károsodást” jelentenek. Semenya azzal vádolta a NOB-ot, hogy látszatkonzultációt folytatott, és kijelentette, az ő és az érintett sportolók véleményét valójában nem vették figyelembe. Állítása szerint a szabályzat „nem a tudomány szagát árasztja”, hanem inkább a „megbélyegzését” és a politikai nyomásét.

Ezzel ellentétben a brit székhelyű érdekvédelmi szervezet, a Sex Matters (A nem számít) kampányigazgatója, Fiona McAnena rendkívül üdvözlendőnek nevezte a döntést. „A női sport csak azok számára lehet nyitott, akik nőneműek – mondta McAnena a Reutersnek adott interjúban. – A NOB világszerte meghatározza a sport sztenderdjeit. Nagyon örvendetes, hogy a szervezet felismerte, a nőknek, lányoknak a sportban a tisztességes feltételek csak úgy garantálhatók, ha létezik egy védett női kategória.” Hozzátette, kulcsfontosságú, hogy a NOB vállalja a vezető szerepet, ahelyett, hogy az egyes sportágakra hagyná a kérdés kezelését. „Tudjuk, hogy a nők és lányok felhagynak a sporttal, ha fiúkkal kell versenyezniük, vagy ha azt tapasztalják, hogy az öltöző vagy a pálya nem egynemű, pedig annak hitték azokat.” 

Mindezek mellett bírálta a NOB döntését, hogy nem alkalmazza visszamenőleg a szabályokat, mivel így a múltbeli igazságtalanságokat nem orvosolják: „Tudjuk, hogy három nőt megfosztottak az éremtől a riói olimpián, mondjuk úgy, férfi sportolók miatt, akik DSD-szindrómások és taroltak a 800 méteres versenyben. Kár, hogy ezt nem lehet jóvátenni ennek a három nőnek.” A 2016-os játékokon Caster Semenya, Francine Niyonsaba és Margaret Wambui szerezte meg a női 800 méteres futás érmeit; mindhármukat DSD-s sportolóként tartják nyilván.

Donna de Varona: Támogatom, hogy minden esetet újra megvizsgáljanak, amelynél a hibás politika miatt ért hátrány sportolónőt

– Mennyire jelentős ez a győzelem az ön számára személyesen, tekintettel arra, hogy egykor aktívan részt vett a sportolónők esélyegyenlőségét segítő amerikai alkotmánykiegészítés, a „Title IX” megalkotásában? – A NOB döntése, hogy vezető szerepet vállal és felelősséget visel egy igazságos, tudományos alapú sportpolitika kidolgozásáért, pontosan az, amit a mi munkacsoportunk a világszintű koalícióval együttműködésben évek óta szorgalmaz. Szerintünk a munka nem ért itt véget, több kutatásra és nagyobb figyelemre van szükség.   – Fennáll-e a veszélye annak, hogy ha a biológiai nők védelme csak az elit sport szintjén valósul meg, hasonló kihívások fognak jelentkezni az alacsonyabb kategóriákban vagy korosztályokban, ahogyan azt az utóbbi években láttuk? – Igen, fennáll a veszély. Az Egyesült Államokban az egyes államok eltérő politikát alkalmaznak. Két ügy már a Legfelsőbb Bíróság elé került, és várjuk a döntést a nyár folyamán. Világszerte is tapasztalható az ellenállás, különösen olyan csoportok részéről, amelyek elutasítják a NOB tudományos alapú döntését.   – Sokan kérdezik: ha most végre ilyen döntés született, hol volt a tudományos szigor eddig? És mivel a tudomány folyamatosan fejlődik, nem áll-e fenn a veszélye, hogy újabb eltérő értelmezések jelennek meg? – Mindig van ilyen veszély. Kockázatos, ha egy szervezet túlságosan hatalmassá és zárttá válik, és az elit, amely hozzáférést élvez, fél attól, hogy más véleményeknek is teret adjon. Kirsty Coventry végre nyitott és tudományos szakértőket vont be – remélem, ez így is marad.   – Helyes döntés, hogy a szabályozás nem visszamenőleges hatályú, így azok, akik tisztességtelen előnnyel szereztek címeket, megtarthatják eredményeiket? Nem hasonlítható ez a doppingesetekhez, amikor a „csaló” sportoló megtarthatja az érmet? – Ez jogi kérdés. Személy szerint támogatom, hogy minden olyan esetet vizsgáljanak újra, amelyben sportolónőket a hibás politika miatt érte hátrány.   – Milyen hosszú távú hatása lesz ennek a női versenysportokra? – A hatás nemcsak a női sportra, hanem a NOB hitelességére is kiterjed. A nézők, akik a női versenyzőket figyelik, többé nem fognak azon tűnődni, hogy a megfelelő kategóriában versenyez-e. A nők bízhatnak majd a rendszerben, és biztosak lehetnek abban, hogy a sport világában a visszavonulás után is maradnak számukra lehetőségek.