Mégis indulhatnak transzgender sportolók az olimpián?

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság március 26-án új, kizárólag nőkre vonatkozó indulási jogosultsági követelményeket tett közzé, sőt, kifejezetten nagy súlyt adott a bejelentésnek: személyesen a NOB elnöke, a korábbi olimpiai bajnok úszó, Kirsty Coventry osztotta meg az első videót a témában, mielőtt az írásos döntés és indoklás mindenki számára elérhetővé vált. Ezek alapján a NOB követelményei között szerepel egy egyszeri SRY (Sex Determining Region Y) génvizsgálat is. A kötelező szűrés megállapítja, hogy a sportoló jogosult-e a női kategóriában indulni, és gyakorlatilag kizárja a biológiai férfiakat a női kategóriából. A NOB szerint tudományos bizonyítékok alapján az SRY-gén jelenléte egész életen át állandó, és nagy pontossággal jelzi, hogy az érintett sportoló férfi nemi fejlődésen ment-e keresztül. A szűrés nyálmintából, szájnyálkahártya-mintából vagy vérmintából történik, és kevésbé invazív, mint más módszerek.
„A női kategória védelméről az olimpiai sportban” szóló szabályzat a 2028-as Los Angeles-i nyári olimpiától lép életbe, és azt követően is érvényben marad, emellett a 2030-tól kezdődő ifjúsági olimpiai játékokon is alkalmazni fogják. A tudományos bizonyítékokra és szakértői véleményekre épülő irányelv a tisztességet, a biztonságot és az integritást védi a női kategóriában, ugyanakkor nem visszamenőleges hatályú, és nem vonatkozik a szabadidős vagy amatőr sportprogramokra. Az irányelvet a nemzetközi szövetségeknek és más sportirányító testületeknek alkalmazniuk kell a NOB-eseményekre vonatkozó jogosultsági szabályok kialakításakor. Fontos, hogy a mostani szabályozás felvált minden korábbi NOB-állásfoglalást ebben a témában.
A genetikai vizsgálat indoka
A bejelentés talán évek óta a legzajosabb NOB-döntés, hiszen érezhetően sokan ideológiai alapon érvelnek ellene, míg a szervezet kifejezetten és minden megnyilvánulásában a döntés mögötti tudományos munkacsoport jelentésére alapozott mechanizmust hangsúlyozza. A hetek óta tartó kritikák, elismerések és aggodalmak után a NOB néhány napja egy „gyakorta ismételt kérdések” típusú dokumentumot tett közzé, hogy tisztázza a határozattal kapcsolatos tényeket és félreértéseket. A szervezet hangsúlyozta, hogy az irányelvek „az olimpiai mozgalom egészéből érkező visszajelzések” alapján kialakított álláspontot tükrözik, ideértve a hosszú ideje az ötkarikás programban szereplő sportágak nemzetközi szövetségeinek véleményét, valamint a világ minden tájáról érkező sportolók meglátásait is, ezek alapján több mint 1100 versenyző vett részt felmérésekben, interjúkban és konzultációkban.
A sportirányító testület – szintén a kritikákra reagálva – azt is megmagyarázta, miért a genetikai vizsgálatot választotta: szerintük az SRY-gén „nagyon pontos bizonyítéka a nemnek”, ugyanakkor hozzátették, hogy a szűrés önmagában nem dönt a jogosultságról, hanem egy orvosi diagnózis felállítását szolgálja. Vagyis ha a teszt pozitív, további vizsgálatokat kell biztosítani ezeknél a sportolóknál annak megállapítására, hogy fennáll-e náluk CAIS (komplett androgén inszenzitivitás szindróma) vagy más ritka XY-DSD állapot (DSD – Disorders of Sex Development, azaz nemi fejlődési rendellenesség). Ezek olyan ritka genetikai állapotok, amelyekben az egyén XY-kromoszómákkal rendelkezik (genetikailag hím), de a teste nem reagál a hím nemi hormonokra, vagy nem fejlődnek ki megfelelően a heréi, így női nemi jellegekkel születik és nőként él. A további vizsgálat tehát vagy kizárja, vagy megerősíti a tesztoszteron anabolikus vagy teljesítményfokozó hatásainak jelenlétét. „Ha kizárja, akkor a versenyző jogosult a női kategóriában versenyezni” — tette hozzá a NOB, hangsúlyozva, hogy ha az SRY-teszt eredménye nem egyértelmű, a sportolónak lehetősége van további vizsgálatokra.
A NOB részletesebben is kifejtette döntését a nemi fejlődési eltérésekkel (DSD) élő sportolókkal – például az olimpiai bajnok dél-afrikai atlétával, az egész döntést markánsan kritizáló Caster Semenyával – kapcsolatban, akiket a szabályzat a transznemű versenyzőkkel azonos módon kezel. „A transznemű nők és az XY-DSD-vel élő sportolók ugyanazokkal a biológiai jellemzőkkel rendelkeznek: XY-kromoszómák, SRY-gén, herék és férfiszintű tesztoszteron, amelyre a szervezetük általában reagál. Ezek a jellemzők felelősek a férfi nemi fejlődésért, és teljesítményelőnyt eredményeznek” – magyarázta a NOB.
A szervezet jogi kérdéseket is érintett, és azt javasolta, hogy azok a sportolók, akik olyan országokból származnak, ahol tiltják a génvizsgálatot (például Norvégiában vagy Franciaországban), külföldön végeztessék el a szűrést. Azoknak is ezt ajánlják, akik olyan országokból érkeznek, ahol nincs megfelelő infrastruktúra a vizsgálatokra. A NOB a költségek kérdésére is kitért, megjegyezve, hogy a szervezet bevételeit az olimpiai mozgalom globális szintjén osztja szét annak érdekében, hogy a sportszövetségek támogatni tudják a sportolókat az olimpiai felkészülésben. Emellett szemináriumokat is szerveznek, amelyek a szűrések finanszírozásának módját ismertetik.
| Hámori Luca: Innentől kezdve az dönt, ki mennyi munkát fektet bele, és annak a kezét emelik a magasba! |
![]() – Hogy fogadta a NOB-döntését?
– Úgy tűnik, hogy visszamenőlegesen nem fogják az eredményeket annullálni. Egyrészt zavarja-e ez, másrészt pedig erőt ad a Los Angeles-i felkészüléshez? |
Történeti háttér
A NOB az 1990-es évek végén, 1999-ben hagyott fel a női sportolók kötelező, szisztematikus nemi ellenőrzésével („szexteszt”), és a 2000-es sydney-i olimpián már nem alkalmazták ezt a formulát. 2003-ban, amint a NOB fontolóra vette a transznemű és DSD-szindrómás sportolók női kategóriában való részvételére vonatkozó hivatalos irányelvek kidolgozását, sportszakemberek, akadémikusok, sportolók, edzők, tudósok, kutatók és emberi jogi aktivisták is megnyilvánultak a témában. A korai NOB-ajánlások megkövetelték a nemváltoztató műtétet, az új nemi azonosítás jogi elismerését és legalább két év hormonterápiát. 2015-ben azonban – a túlzottan invazív eljárásokat ellenző kritikák hatására – a NOB alapvetően módosította az eredeti irányelveket. 2015-től az új jogosultsági követelmények már nem a jogi nemazonosításon vagy a műtéten, hanem a tesztoszteronszinten alapultak. 2015 és 2021 között a DSD-s sportolók – például Caster Semenya vagy az új-zélandi súlyemelő, a transznemű Laurel Hubbard – részvétele a nemzetközi versenyeken és az olimpiákon próbára tette az új szabályozás jogi alapjait, és a nemzetközi Sportdöntőbíróság (CAS) olyan döntéseket hozott, amelyek sportágspecifikus előírásokat eredményeztek: bizonyos számokban a versenyzőknek csökkenteniük kellett a tesztoszteronszintjüket. A Semenya-ügy körüli viták például, valamint a nőként induló transznemű férfi sportolók (például az amerikai egyetemi sportban a Will Thomasként született, majd a nők között Lia Thomasként versenyző úszó) megjelenése és sikerei az elit női sportban – különösen az egyetemi úszásban – világszintű visszhangot, sok helyütt felháborodást váltottak ki.
2021-ben a NOB hátralépett a kérdéstől, és az egyes nemzetközi sportszövetségek kompetenciájaként jelölte meg saját szabályozásuk megalkotását. Az évek során a NOB a különböző érdekcsoportok visszajelzéseire reagálva a szigorú követelményrendszerről fokozatosan az inkluzivitásra és az emberi jogokra alapuló megközelítésre helyezte a hangsúlyt. Az „evidence-based”, azaz bizonyítékalapú megközelítés hiányossága azonban az volt, hogy – a 2019-es, bőkezűen finanszírozott FIFA-kutatási projektet leszámítva – sohasem készült átfogó és megfelelően támogatott tudományos vizsgálat a női sportolók teljesítményét, sérülékenységét, motivációját vagy a nemi különbségek sportteljesítményre gyakorolt hatását illetően.
Végül, miután a 2024-es párizsi olimpiai játékok során a női boksztornán kialakult botrányos helyzet megtépázta a NOB hitelességét, a vezetőség felismerte, hogy a kérdést rendezni kell. A bizottság következő elnökválasztása előtt minden jelölt állást foglalt a kérdésben. Amikor Kirsty Coventry elnyerte a posztot, betartotta ígéretét, és szakértőkből álló munkacsoportot hívott össze, hogy egy igazságos, tudományos alapokon nyugvó döntéshozatali mechanizmust dolgozzanak ki. A munkacsoport tagjai mind az öt kontinensről érkeztek, és a sporttudomány, az endokrinológia, a transznemű orvoslás, a sportorvoslás, a női egészség, az etika és a jog területének elismert szakemberei voltak. Külön alcsoportként a nemzetközi szövetségek – egyéni és csapatsportokat képviselő – orvosi vezetői is részt vettek a munkában.
| Fürjes Balázs: Többé nem állhat elő a párizsihoz hasonló visszásság |
![]() – Hogyan értékeli a Kirsty Coventry vezette NOB részéről ezt a most bejelentett szabályozást? Egyértelmű az irány?
– A cél az, hogy az új szabályozást a Los Angeles-i olimpián teljeskörűen alkalmazzák, ugyanakkor már az azt megelőző kvalifikációs időszakban is garantálni kell a szabályok érvényesülését. Mennyire látja ezt reálisnak?
– A döntés nemzetközi fogadtatása meglehetősen vegyes: míg Franciaország sportminisztere visszalépésként értékelte, az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump nyilvánosan üdvözölte. Az ilyen mértékben eltérő reakciók közül melyek tükrözik inkább a jövőbeni sportpolitikai irányokat?
– A jogelméletben a visszaható hatály tilalma alapelvnek számít. Ebben az összefüggésben felvetődik a kérdés: nem áll fenn annak a veszélye, hogy ez párhuzamba állítható azzal, amikor egy doppingvétségen ért sportoló megtarthatja korábbi eredményeit, annak ellenére, hogy utólag bizonyítást nyer a jogosulatlan előnyszerzés? |
Vita, kritika, támogatás
Caster Semenya, a kétszeres olimpiai bajnok és világbajnok, DSD-szindrómás dél-afrikai atléta mély csalódottságának adott hangot a NOB elnökével, a szintén afrikai olimpiai bajnok Kirsty Coventryvel kapcsolatban, amiért támogatta a tiltást, hozzátéve, többet várt volna egy vezető pozícióban lévő nőtől. Szerinte a nők tiszteletének hiányát mutatja a mostani döntés. Elítélte a fokozott vizsgálatok és ellenőrzések visszatérését, és feltette a kérdést: „Miért engeditek a nőket sportolni, ha közben megkérdőjelezitek őket?” Szerinte ezek a szabályok a „genetika kontrollálására” irányulnak, és „testi károsodást” jelentenek. Semenya azzal vádolta a NOB-ot, hogy látszatkonzultációt folytatott, és kijelentette, az ő és az érintett sportolók véleményét valójában nem vették figyelembe. Állítása szerint a szabályzat „nem a tudomány szagát árasztja”, hanem inkább a „megbélyegzését” és a politikai nyomásét.

Ezzel ellentétben a brit székhelyű érdekvédelmi szervezet, a Sex Matters (A nem számít) kampányigazgatója, Fiona McAnena rendkívül üdvözlendőnek nevezte a döntést. „A női sport csak azok számára lehet nyitott, akik nőneműek – mondta McAnena a Reutersnek adott interjúban. – A NOB világszerte meghatározza a sport sztenderdjeit. Nagyon örvendetes, hogy a szervezet felismerte, a nőknek, lányoknak a sportban a tisztességes feltételek csak úgy garantálhatók, ha létezik egy védett női kategória.” Hozzátette, kulcsfontosságú, hogy a NOB vállalja a vezető szerepet, ahelyett, hogy az egyes sportágakra hagyná a kérdés kezelését. „Tudjuk, hogy a nők és lányok felhagynak a sporttal, ha fiúkkal kell versenyezniük, vagy ha azt tapasztalják, hogy az öltöző vagy a pálya nem egynemű, pedig annak hitték azokat.”
Mindezek mellett bírálta a NOB döntését, hogy nem alkalmazza visszamenőleg a szabályokat, mivel így a múltbeli igazságtalanságokat nem orvosolják: „Tudjuk, hogy három nőt megfosztottak az éremtől a riói olimpián, mondjuk úgy, férfi sportolók miatt, akik DSD-szindrómások és taroltak a 800 méteres versenyben. Kár, hogy ezt nem lehet jóvátenni ennek a három nőnek.” A 2016-os játékokon Caster Semenya, Francine Niyonsaba és Margaret Wambui szerezte meg a női 800 méteres futás érmeit; mindhármukat DSD-s sportolóként tartják nyilván.
| Donna de Varona: Támogatom, hogy minden esetet újra megvizsgáljanak, amelynél a hibás politika miatt ért hátrány sportolónőt |
![]() – Mennyire jelentős ez a győzelem az ön számára személyesen, tekintettel arra, hogy egykor aktívan részt vett a sportolónők esélyegyenlőségét segítő amerikai alkotmánykiegészítés, a „Title IX” megalkotásában?
– Fennáll-e a veszélye annak, hogy ha a biológiai nők védelme csak az elit sport szintjén valósul meg, hasonló kihívások fognak jelentkezni az alacsonyabb kategóriákban vagy korosztályokban, ahogyan azt az utóbbi években láttuk?
– Sokan kérdezik: ha most végre ilyen döntés született, hol volt a tudományos szigor eddig? És mivel a tudomány folyamatosan fejlődik, nem áll-e fenn a veszélye, hogy újabb eltérő értelmezések jelennek meg?
– Helyes döntés, hogy a szabályozás nem visszamenőleges hatályú, így azok, akik tisztességtelen előnnyel szereztek címeket, megtarthatják eredményeiket? Nem hasonlítható ez a doppingesetekhez, amikor a „csaló” sportoló megtarthatja az érmet?
– Milyen hosszú távú hatása lesz ennek a női versenysportokra? |

Cseppben a tenger – Morvai Katalin publicisztikája

Ökölvívó-vk: kilenc magyar a brazil ringben










