Ezért érdemes – Deák Zsigmond jegyzete

Izzadó, holtfáradt izompacsirták akadozó hangon, gombóccal a torkukban, párás szemmel mutatnak ki a nézőtérre, ahol lobognak a magyar zászlók, zúg a Ria, ria, Hungária! és a Hajrá, Magyarország!, ezrek skandálják a nevüket, majd csak annyit tudnak mondani: „Ez hátborzongató, fenomenális, ilyen szurkolás mellett nem lehet nem végkimerülésig hajtani...” Birkózó Európa-bajnokság zajlott egy hétig a BOK-csarnokban szenzációs hangulat közepette, gyakorlatilag végig telt házzal, előfordult, hogy néhányan kint is ragadtak, mert bent már egy tűt sem lehetett leejteni. S bizony, valóban a végkimerülésig hajtottak lányaink és fiaink, előfordult, hogy egy egész meneten, három percen át szakadt combizommal, hogy aztán a heroikus diadalt követően úgy kelljen levinni a szenvedő győztest az edzőknek a szőnyegről. Ligeti Dániel – mert róla van szó – mellett azonban a többiek hasonlóképp álltak hozzá a kontinensviadalhoz, aminek meg is lett az eredménye: minden idők egyik legjobb Eb-szereplése!

Sportágtól függetlenül alapvetően minden hazai világverseny sikere három pilléren nyugszik: a tökéletes rendezésen, a fantasztikus miliőn és a szakmai eredményességen. Ha valamelyik hiányzik, már nem teljes a siker, márpedig a sportszerető magyar közvélemény a jóhoz szokott. Szerencsére általában meg is kapja, ezek után nehéz nem belátni, hogy érdemes áldozni erre a célra. A birkózó Európa-bajnokság a férfi kézilabda Eb és a vizes vb közé ékelődött be a jelentősebb 2022-es magyarországi világversenyek sorában. Az ukrajnai harcok külön érzelmi töltetet adtak a megméretésnek. A BOK-csarnok egyik felében folyt a birkózás, a másik felében tranzitállomást rendeztek be a menekülteknek. Az ukrán női és kötöttfogású válogatott indulásáért igen sokat tett a hazai szakszövetség is edzéslehetőség biztosításával, adminisztratív és logisztikai támogatással.

Segítettünk tehát annak, aki rászorult, de közben a magunk dolgára is koncentráltunk. Mindhárom szakág versenyzői, a nők, a szabad- és a kötöttfogásúak egyaránt túlszárnyalták a kitűzött szakmai célt, örök és közös élményt szerezve maguknak és azoknak, akik szorítottak értük, szurkoltak nekik. Ugyan mi másért lenne érdemes világversenyeket hozni hazánkba?!

A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!