Logikus lépés – Thury Gábor jegyzete

A tokiói olimpia szervezőbizottságának bejelentése szerint a koronavírus-járvány miatt nem lehetnek külföldi szurkolók az idén nyárra halasztott ötkarikás játékok és a paralimpia versenyein. A döntést a járvány terjedése miatti félelemmel magyarázták – az indoklás alapja ilyen-olyan kontextusban immár egy éve mindennapjaink része. Tavaly ősszel Japán új miniszterelnöke, Szuga Josihide mintegy reményt adva megerősítette, lesz olimpia, mégpedig annak bizonyítékaként, hogy az emberiség legyőzte a vírust. Értelmezhettük ezt úgy is, a sport nem különbözik az élettől: a világ még egyszer nem állhat le – még ha a vírus felett aratott győzelem egyelőre távolinak is tűnik.

A szombaton nyilvánosságra hozott határozattal kapcsolatban a japán főváros kormányzója, Koike Juriko úgy fogalmazott, elkerülhetetlen lépés ez, miután a sikeres rendezés legfontosabb előfeltétele a sportolók és a japán emberek egészségének megőrzése. Tegyük hozzá: logikus lépés. A NOB elnöke, Thomas Bach – ha szabad ezt a kifejezést használni – méltósággal vette tudomásul a tényt, nyilván arra gondolva, tulajdonképpen a kisebbik rossz következik be.

Kétezerhúsz második felétől új kifejezés lopta be magát a sportban a közbeszédbe: buborékban edzeni, versenyezni – élni. Az egy esztendővel elhalasztott tokiói olimpia tartja a lelket a sportolókban. Ez még akkor sem egyszerű, ha a halasztott ötkarikás játékok célt is adnak. Éppen a sport egyik lényeges eleme hiányzik a buborékban rendezett versenyekről, a résztvevők és a közönség egymásra hatása, találása, kiiktatódik a közösségi tér, a sportoló és a szurkoló kölcsönös viszonya megszűnik létezni. Hiába fokozzák a helyszíni hangulatot gépről közvetített szurkolói reakciókkal, rideg az egész, úgy, ahogy van. A tokiói olimpia buborék(ok)ban rendezett versenyek halmaza lesz, egymástól (úgy-ahogy) hermetikusan elzárt sportolók vetélkedése. Többek között a 2020. októberi, budapesti cselgáncs Grand Slam-verseny és az ugyancsak a magyar fővárosban rendezett Nemzetközi Úszóliga (ISL) többhetes sorozata vagy a birkózók jelenleg is zajló olimpiai kvalifikációs viadala bizonyította, bizonyítja, lehet így (is) versenyezni, élni.

De egyre inkább testet ölt a szinte naponta hallott mondat: a járvány után már semmi sem lesz olyan, mint annak előtte volt. És ez nem csupán azoknak az igazsága, akik hozzátartozójukat vesztették el a járvány során.

A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!