TALÁLATOK A(Z) lovaglás CÍMKÉRE

Honfitársaink közül még Mráz Tamás végzett az első tízben.

   1956 – Hetven éve a szigorú ausztrál karanténszabályok miatt Stockholmban rendezték a lovasolimpiát.

Az idei Elővágtákra összesen mintegy félezer lovas nevezett a három kategóriában. A 11 rendezvényt több mint tízezer fő kísérte figyelemmel a helyszínen.

A harminc magyar mellett egy francia sportoló is indult a pusztában.

Az idei világbajnokságon 7 magyar versenyző vehet részt, jelenleg egy nagyjából 10 fős, „erős keretből” folyik a kiválasztásuk.

Videónkból kiderül, milyen pályát kellett teljesíteniük a versenyzőknek a budapesti világkupa-viadalon.

Vasárnap előbb a legjobb harminc, végül húsz díjugrató küzdhet meg a végső diadalért.

„A lovaglásnál nincs látványosabb, de ez mindenkinek más. (…) Aki lovaglással élte meg a sportágat, az újítást fogadja be nehezebben.”

A sportolás nem csupán a jó alak és az izmos, egészséges test miatt fontos: ha valamely mozgásforma a szenvedélyünkké válik, az a mentális állapotunk szempontjából is óriási jelentőséggel bír. (x)

A párizsi játékok zárónapján aranyérmes klasszis újra elkezdte az edzéseket.

„Öröm, hogy 28 év után ismét volt magyar versenyző lovastusában az olimpián.”

„A feleségem fertőzött meg a lovassporttal.”

A német Christian Kukuk szétugrás után szerezte meg az aranyérmet. A svédek nagy esélyese leesett lováról.

Isabell Werth először az 1992-es barcelonai olimpián állhatott a dobogó tetejére.

A bronzérem sorsáról 47 századmásodperc döntött.

A befejező díjugratásban már senki nem hibázott az élmezőnyből.

A britek szerezték meg az aranyérmet csapatban, ezzel megvédték tokiói elsőségüket.

A magyar versenyző 64 induló között már a 45. helyen áll.

A különleges négylábút a nyolc ló közül mindössze az ötödik legesélyesebbnek tartották a megméretés előtt.