Amint azt korábban hírül adtuk, a harmincnyolcszoros portugál bajnok, kétszeres BEK-győztes Benfica José Mourinhót nevezte ki vezetőedzőnek – a hatvankét éves szakember pontosan huszonöt esztendeje irányította először a lisszaboni csapatot.
„Rengeteg érzelem dolgozik most bennem, de a tapasztalatom segít abban, hogy kontrolláljam őket. Az elmúlt huszonöt évben volt alkalmam a világ legnagyobb klubjainál dolgozni, egyik esetben sem voltam motiváltabb, nem éreztem több felelősséget vagy éreztem magam jobban megtisztelve, mint a Benfica edzőjeként. A szavakat gyakran elfújja szél, ám a tetteket nem, az ígéretem nagyon világos: a Benficáért, a küldetésemért fogok élni. Amikor elmentem otthonról, azt mondtam: viszlát vasárnap! Óriási megtiszteltetés itt dolgozni, a tapasztalatom segíteni fog a munkámban. Ne húzzuk sokáig az időt, negyvennyolc óra múlva meccsünk van, és a Benfica-családnak semmi sem fontosabb, mint az a mérkőzés” – kezdte a sajtókonferenciát Mourinho.
A korábban az ősi rivális FC Portóval és az Internazionaléval Bajnokok Ligáját, ugyancsak a Porto mestereként UEFA-kupát, a Manchester Uniteddel Európa-ligát, az AS Romával pedig Konferencialigát nyerő sztáredző arra is kitért, mit szeretne látni a Benfica-játékosoktól a gárda edzőjeként, s mekkora felelősség van rajta és a labdarúgókon.
„Azért vagyok itt, hogy a Benfica nyerjen. A győzelem ott van a csapat DNS-ében, tökéletesen tudok azonosulni a klub kultúrájával, a profiljával, az emberekkel, akik imádják a futballt, akik osztozni akarnak az erőfeszítéseinkben, az áldozatainkban. Mi, edzők és játékosok kivételezett helyzetben vagyunk, de kilencven percig ezeket az embereket képviseljük. Mindig ezt éreztem a pályán – fogalmazott a szakember. – Úton idefelé motorokkal és kamerákkal követtek, az emberek meg tudták mondani, épp hol járok, a Benfica-szurkolók kiugráltak az útra. Ettől libabőrös lettem, tényleg. Huszonöt év a futball legmagasabb szintjén sem tudott immunissá tenni. (…) Mi mindig nyerni akarunk, nem veszíthetünk úgy, mint két nappal ezelőtt – az nem a Benfica. A Benfica az a csapat, amely a Fenerbahce ellen emberhátrányban csúszott-mászott azért, hogy bebiztosítsa a továbbjutást. Az volt az a csapat, amellyel azonosulni a tudok, és amelyet látni akarok.”