Alighanem senkit sem lep meg: tüntető drukkerek fogadták Lisszabonban a müncheni megalázó 1–7 (összesítésben 1–12) után hazakullogó Sporting CP csapatát. A szurkolók úgy vélik, a csapat gyakorlatilag szembeköpte őket hit nélküli és gyáva játékával – a gyülekezés az Alvalade Stadionnál folytatódott… Münchenben bezzeg a teljesen jogos öröm és büszkeség az úr.
Fotó: Imago
Teljes volt a káosz a zöld-fehér-feketéknél: itt épp Anderson Polga veszi be saját kapuját
Fotó: Imago
Teljes volt a káosz a zöld-fehér-feketéknél: itt épp Anderson Polga veszi be saját kapuját
Azt kapta a Sporting labdarúgócsapata a lisszaboni hazaérkezés után, amit várhatott: őrjöngő szurkolókat, sajtóössztüzet meg gúnyos és elkeseredett megjegyzéseket. „A legnagyobb megaláztatás”, „Szánalmas!” „Történelmi kudarc” – csak néhány főcím a portugál lapoktól.
Nem csoda, hogy a két meccsen tucatnyi gólt kapó Sporting-játékosok nem győztek elnézést kérni a kedd esti gyalázat miatt, amely a klub 103 éves történetének egyik mélypontja volt.
A szurkolókat már a repülőtéren is a rendőröknek kellett megfékezniük, majd a felháborodott drukkerek a José Alvalade Stadionnál tüntettek tovább – a játékosok a vészkijáraton át távoztak, mert nem mertek az ultrák elé kerülni… Igaz, már a repülőtéren sem a főbejáraton jöttek ki.
„Elfogadhatatlan, amit a pályán láttunk, és elfogadhatatlan, hogy a játékosokban annyi becsület sincs, hogy szembenézzenek velünk. Azonnali változás kell” – nyilatkozta az egyik drukker.
„Megkövetjük szurkolóinkat és a tulajdonosokat is. A játékosok kedd este méltatlanok voltak arra, hogy a Sporting mezét viseljék. A magunk részéről nem vonunk felelősségre senkit – mi választottuk az edzőt és a játékosokat, így a felelősség is a miénk. Minden okuk megvan a szimpatizánsainknak arra, hogy dühösek legyenek” – mondta Miguel Ribeiro Teles, a Sporting alelnöke és klubmenedzsere.
„Bizonyossá vált, hogy nem volt helyünk a kieséses szakaszban. Játékosaim begyulladtak, az első gól után pedig teljesen szétesett a játékunk. Rémálom volt” – tette hozzá a Sporting edzője, Paulo Bento.
Németországban persze a büszkeség és az elégedettség az úr: rekordkülönbségű sikerével továbbra is félelmetes a mérlege a Bayern Münchennek a 2008–2009-es Bajnokok Ligájában.
„Az első perctől arra törekedtük, hogy megmutassuk, ki az úr a háznál. Sikerült. Tíz nagyon kemény héten vagyunk túl, és most ismét bizonyítottuk: tudunk eredményesen és jól játszani. Külön kiemelném Lukas Podolski remek teljesítményét és hozzáállását, de az egész csapatról kizárólag a dicséret hangján tudok beszélni” – nyilatkozta a nagyon boldog Jürgen Klinsmann.
„Nem volt igazán jó az ellenfél, az első gól után elszállt a küzdőszellemük és a motivációjuk. Örülünk a sikernek, de már a következő lépésen kell gondolkodnunk: jön a Bochum elleni nagyon fontos bajnoki” – jelezte a prioritásokat a csapatkapitány Mark van Bommel.
A Panathinaikosz 2–1-re kikapott hazai pályán a Villarrealtól, így 3–2-es összesítéssel búcsúzott a Bajnokok Ligája nyolcaddöntőjében. Henk ten Cate, a görög csapat vezetőedzője szerint végzetes volt csapata két hibája. „A BL-ben mindegyik összecsapás nagyon nehéz, és kedden egy kiváló csapat ellen játszottunk – mondta Ten Cate. – Ezen a szinten apróságok döntenek. A Villarreal góljait a mi hibáink előzték meg, melyekért keményen megfizettünk, de nem hibáztatom játékosaimat.”
Manuel Pellegrini, a Villarreal mestere boldogan értékelt a találkozó után. „Nagyon örülök a továbbjutásnak – mondta Pellegrini. – Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy Európa legjobb nyolc csapata közé kerültünk. Úgy gondolom, megérdemelten nyertük meg a párharcot, mivel az első meccsen is mi voltunk a jobbak.”
