Zach Thomas, a Dolphins NFL-legendája: Lenne-e kedvem a Miamiban játszani?! Yes, Sir!

Floridában nem lasszóval kell fogni a hírességeket, ám Zach Thomas köztük is az elithez tartozik. A Miami Dolphinsben nem kevesebb, mint 12 (!) szezont lehúzó egykori védekező játékos igazi legenda a környéken, a stadionban még manapság is sokan – a Zach Thomas által viselt – 54-es számú dresszben nézik kedvenc csapatukat.
Floridában járva a játékoskorában „Bébi elefántnak” becézett védővel a Hillsboro Beach városában található otthonának közelében ülhettünk le kávézni.
Egy váratlan telefonhívás megváltoztatta az életét
A 168 mérkőzésével a Dolphins történetének második legtöbb meccsét játszó egykori védő megszokta a felhajtást, Amerika szerte felismerik, Floridában különösen nagy kedvenc.
ZACHARY MICHAEL THOMAS |
Született: 1973. szeptember 1., Pampa (Texas, USA) Állampolgársága: amerikai Magasság/súly: 180 cm/108 kg Poszt: Linebacker (LB) Csapatai: Miami Dolphins (1996–2007), Dallas Cowboys (2008), Kansas City Chiefs (2009) NFL-karrier: 1996–2008 Kiemelkedő eredményei: 7× Pro Bowl-válogatott (1999–2003, 2005–2006), 5× First-team All-Pro (1998–1999, 2002–2003, 2006), 2× Second-team All-Pro (2001, 2005), NFL 2000-es évek All-Decade Team tagja, Pro Football Hall of Fame-be beiktatva (2023), Miami Dolphins Ring of Honor tagja, AFC-védelmi év játékosa (1998), Több mint 1.700 szerelés karrierje során – az egyik legtöbb az NFL történetében, Texas Tech Hall of Fame és Ring of Honor tag |
Nem csoda, hiszen 12 idényen át erősítette a Miamit, két esztendővel ezelőtt a tengerentúlon a halhatatlanok közé is beválasztották. A találkozóra a hozzá illő elképesztő méretű fekete, sötétített üvegű terepjáróval érkezik, öltözéke alkalmazkodik a kinti hőséghez, rövidnadrágban és pólóban ül le velünk szemben. Alighogy helyet foglalunk, a pultban máris pusmogni kezdenek, habár nem zavarják meg a beszélgetést, egyértelmű, a pincérek és baristák felismerik Zach Thomast. Később egy tinédzser fiú lép be az ajtón, meglepettségében azonnal közös fotót kér az egykori NFL-legendától.
„Ezért is szeretem jobban nézni odahaza a meccseket – mosolyog Zach Thomas. – Sokan megismernek, ha az utcán sétálok, odajönnek, autogramot, közös fotót kérnek. Megszoktam, nincs vele gondom. De ha a Dolphins játszik, jobban szeretem otthon nézni, könnyebben tudok a részletekre figyelni, az apró taktikai húzásokra. Ha a stadionban vagyok, mindig van valaki, akivel beszélgetni kell.”
Azt persze nem tagadja, büszke rá, ha a városban, a stadionban valaki még mindig az ő nevével, mezszámával ellátott 54-es dresszt viseli. Nem manapság történt – 1996-ban – amikor a Miami kiválasztotta, az NFL-draft közeledtével egyre feszültebb lett. Az akkori vezetőedző, Jimmy Johnson telefonhívása aztán megváltoztatta az életét.
„Tudtam, ha bekerülök valahova, megállom a helyemet. Egyik nap aztán csörgött a telefon, a vonal túlsó végén Jimmy Johnson volt, azt hittem, kiesik a telefonkagyló a kezemből. Izgultam, hogy kellek-e majd valahová, frusztrált voltam, hiszen elképesztő nagy volt a konkurencia. Jimmy Johnson aztán feltette a kérdést, lenne-e kedvem a Miami Dolphinsban játszanom?! Azonnal rávágtam, Yes, Sir! Egy hét múlva autóval egyedül vezettem le Floridába, és azóta itt vagyok.”
Gyerekkorában minden nap lement az edzőterembe
Nem keveset, 1700 mérföldet (2735 kilométert) kellett vezetnie. A Texas állambeli White Deerben nőtt fel, 8 éves volt, amikor már tudta, NFL-játékos szeretne lenni. A szarvasmarha betelepítéseket követően létrejövő helység lélekszáma az ezret sem éri el, Zach Thomas innen indulva lett Amerika egyik legjobb amerikai futball játékosa.
„Nyolc évesen már tudtam, egyszer híres sportoló szeretnék lenni. A községben nem volt sok gyerek, de már akkor volt csapatunk. Elosztottuk, ki lesz védekező és ki támadó játékos. A szüleim úgy gondolták, jót tesz nekem egy év plusz az óvodában, így mire elkezdtem az iskolát, én voltam a legnagyobb és legidősebb az osztályban. Ez önbizalmat adott számomra. Aztán ahogy nőttem, úgy jártam egyre többet konditerembe. A többiek csak „Mr Workoutnak” becéztek. Nem volt nap, hogy ne mentem volna le az edzőterembe. Mondjuk sok minden mást egyébként sem igen lehetett mifelénk csinálni.”
A szülei a mai napig ott élnek, a gyerekkori ház még most is meg van White Deerben. A cseperedő Zach Thomas később a 20 percnyi autóútra lévő Pampába került, a középiskolát ott végezte, és hogy az edzésekre fókuszálhasson, édesapja vett egy házat neki.
„Oda jártam suliba, de hogy ne kelljen oda-vissza ingázni naponta, édesapám vett egy házat nekem. Egyedül éltem ott, magamra kellett főzni, takarítani. A mai napig hálás vagyok édesapámnak, ha akkor nem támogat mindenben, nem hisz bennem, most aligha lennék az NFL halhatatlanok közé választva. Apu egyébként mérnök volt, sosem sportolt komolyabban, mégis kiállt a vágyaim mellett. A bátyám mellett alaposan meg kellett edződnöm, két és fél évvel idősebb, hihetetlen atletikus volt, rajta gyakorolhattam az ütközéseket. És mindig motivált, mindenben le akartam győzni!”
Első meccsén letarolta ellenfelét, aki mozdulatlanul terült el a földön
Első NFL-mérkőzése örökké emlékezetes marad. Aki nem látta, annak érdemes megnéznie a világhálón a régi felvételt, Zach Thomas első megmozdulásával gyakorlatilag úgy letarolta ellenfelét, hogy az mozdulatlanul terült el a földön. A legenda elmeséli, olyan extázisba került arra a napra, hogy alig emlékszik valamire. Tudta, eljött a pillanat, amikor megmutathatja, érdemes volt bízni benne.
Az 52 évesen is bombaformában lévő egykori védő sikereit hosszasan lehetne sorolni, a mai napig sportol, odahaza a kertben focipálya, a garázsban pingpongasztal is van. Feleségével, Maritzával boldogságban nevelik három gyermeküket, egy fiuk és két kislányuk van.
„Háromból kettő focizik – nevet Zach Thomas. – Rúgják a labdát, a lányom is imádja. Nincsenek elvárásaim velük szemben, mindig mondom nekik, találják meg a saját útjukat, amiben ők a legjobbak.”
A család egy óceánparti házban él, a kertben medence, kis focipálya is van, egy szoba pedig tele a régi NFL sisakokkal.
„Mezem is van néhány, de azok közül a legtöbbet felajánlottam jótékony célokra. Csak azt bánom, hogy az első dresszemet nem tartottam meg. Mit meg nem adnék, ha most az enyém lehetne!”