Seszták Miklós, aki egyúttal a szervezőbizottság elnöke is, kiemelte, „legnagyobb büszkeségük” a Duna Aréna és a Dagály-beruházás, hiszen, amikor megpályázták a vb-rendezést, Magyarországnak nem volt ilyen létesítménye.„legnagyobb büszkeségük” a Duna Aréna és a Dagály-beruházás, hiszen, amikor megpályázták a vb-rendezést, Magyarországnak nem volt ilyen létesítménye.
A miniszter hangsúlyozta, mikor megtervezték és építették a fejlesztéseket, gondolkoztak azon, hogy mi lesz a következő hasznosítási mód. Ezért nem építettek 12 ezres állandó arénát, csak 6500-asat, amelyet kisebb költséggel fenn lehet tartani. Azzal is terveztek, hogy ha a 2024-es rövid pályás úszó-világbajnokság rendezését megkapná Magyarország, ne kelljen jelentős fejlesztéseket végrehajtani. Hozzátette: ez sikerült, a FINA döntése értelmében itt lesz a vb. „Csak egy gombnyomás”, és az 50 méteres medencéből 25 méteres lesz – mondta.
A költségekről szólva Seszták Miklós hangsúlyozta: a szervezőbizottsági és a fejlesztési költséget „nem szabad összekeverni". Úgy folytatta: több mint 84 milliárd forintot költöttek fejlesztésre, amelynek eredményei itt maradnak, használhatják a magyarok és a turisták. A szervezőbizottsági költségek között említette az ideiglenes lelátó építését, amelyet elbontanak, valamint a sportolók elszállásolását, étkeztetését.
Szavai szerint a 2013-ban tervezett, „bekerülési költségként megállapított összeget” összevetve a mostanival „nincs jelentős eltérés”, pár milliárd forint, amelynek egyik oka a biztonság, a másik a közvetítés minőségének javulása.
