Úszás: egy év múlva rajtol itthon a vizes világbajnokság

Harmadik alkalommal rendezi meg hazánk a vizes világbajnokságot, s ilyenre még nem volt példa: először 2017-ben Guadalajara helyett „ugrottunk” be (akkorra már elnyertük a 2021-es vb rendezési jogát, amit később, e beugrás miatt Fukuokának ítéltek), majd 2022-ben Fukuoka visszalépése után vállaltuk, hogy otthont adunk a vb-nek.
Jövő ilyenkor rajtol a harmadik vizes világbajnokság Magyarországon, némi malíciával megjegyezhetjük, hogy ezúttal akkor rendezünk, amikor azt előzetesen terveztünk.
A három tehát máris világcsúcs a vizes sportok történetében, s ez a harmadik vb abból a szempontból első lesz, hogy ezúttal kvalifikációs világbajnokságot rendezünk – egy évvel a rajt előtt sajtótájékoztatót tartottak a szervezők az MVM Dome-ban.
Kálnoki-Kiss Attila sportért felelős államtitkár első alkalommal jelent meg hivatalosan ilyen minőségében („Ha néhány hete van ez az esemény, jó eséllyel én is ott állok köztetek bermudában”), s azért ezt a pénteket választották a sajtótájékoztató napjának, mert:
„Napra pontosan egy hónapja neveztek ki államtitkárnak, és napra pontosan egy év múlva rajtol a vizes világbajnokság. Itt ül mellettünk az asztalnál Szántó Dávid, most már bejelenthetem, hogy a jövőben együtt dolgozunk, ő helyettes államtitkárként csatlakozik a csapatunkhoz.”

A sportállamtitkár megerősítette, hogy a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség Nonprofit Zrt. felmondta a szerződést a Lounge Event Kft.-vel, így a jövőben jóval racionálisabb keretek között rendezhetik a világversenyeket.
Brent Nowicki, a World Aquatics ügyvezető igazgatója előbb viccesen reflektált Kálnoki-Kiss Attila öltözékére (bermuda helyett öltöny), mondván, legközelebb úszódresszben szeretné látni. Komolyra fordította utána persze a szót, s elárulta, csütörtökön gyümölcsöző tárgyalást folytatott Pósfai Gábor belügyminiszterrel, majd megválaszolta azt is, vajon miért is az MVM Dome lesz a vizes világbajnokság egyik központi helyszíne:
„Vízi palotává alakul az MVM Dome. S hogy miért itt? Ez lesz az első olyan helyszín, ahol átélhetik a sportolók mindazt, ami Los Angelesben az olimpián vár rájuk, hiszen ott negyvenezer néző előtt versenyeznek majd az úszók is.”
Wladár Sándor, a Magyar Úszószövetség elnöke felelevenítette, hogy a 2017-es, első vb idején Betlehem Dávid, Kós Hubert és Sárkány Zalán még csak 14 évesek voltak, mára viszont már szárnyalnak a vízben, s egyre több sikert hoznak Magyarországnak.
„Megígérhetem államtitkár úrnak is, hogy a magyar úszósport továbbra is a magyar sport aranyfedezete marad, s ahogyan Párizsban, úgy Los Angelesben is az aranyak ötven százalékát hozzuk majd” – jelentette ki Wladár Sándor.

Madaras Norbert, a Magyar Vízilabda-szövetség elnöke arról beszélt, hogy a vízilabda a magyar identitás része, a sportág nagy példaképeket, nagy pillanatokat adott már a múltban:
„Jó lesz újra megmutatni magunkat itthon. Nem lebecsülve a Hajós uszodát, hiszen imádunk ott vízilabdázni, ezúttal még impozánsabb helyszínen, még több néző előtt mutathatjuk meg magunkat. Vannak adósságaink, hiszen legutóbb 2001-ben nyertek a lányok itthon Európa-bajnokságot, ezen jó lenne javítani, hol másutt tehetnénk ezt meg, mint az MVM Dome-ban.”
Szántó Dávid, ezúttal még mint a szervezőbizottság operatív igazgatója, arról beszélt, hogy minden idők legnagyobb élményét nyújtó világbajnokságát fogják megrendezni:
„Az esemény központi eleme a hullám, ez megjelenik a felületeinken, a Budapest 27 is hullámzó betűtípussal íródik, s ez a hullám visszaköszön a lógóban is. A szlogenünk a »Make wawes«, vagyis hevenyészett fordításban »Csapj hullámokat!«, de inkább az angol kifejezést használjuk majd.”
A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a nyílt vízi úszásnak és az óriás-toronyugrásnak jelenleg még nincs meg a helyszíne – hamarosan lesz, s azt be is jelentik.









