Kézilabda: kellenek a minőségi játékpercek a junioroknak
A múlt héten edzőtáborban találkoztak a magyar korosztályos fiú kézilabda-válogatottak, amelyek közül a legnagyobb feladat a juniorokra várt, a csapat az évente megrendezett Tiby-kupa miatt Franciaországba utazott, hogy nívós mezőnyben tartson állapotfelmérést.
Az együttes 2024-ben Európa-bajnokságon szerepelt, amelyen az előzetesen kijelölt célt, vagyis a legjobb nyolcba kerülést nem érte el, végül a 12. helyen zárt. Tavaly ősszel Sótonyi László szövetségi edző úgy fogalmazott az Utánpótlássportnak, hogy intenzív év vár a fiatalokra, akikkel a hosszútávú cél egyértelmű, minél több játékost eljuttatni a felnőttválogatottba, míg a nyári világbajnokságon (amellyel elbúcsúzik az utánpótlásévektől a korosztály) az Eb-eredményhez képest javítana a nemzeti csapat.
A felkészülési időszak egyik fontos állomása volt a már említett Tiby-kupa, amelyen a magyarok mellett a franciák, a spanyolok és az izlandiak szerepeltek.
A válogatottunk a házigazdákkal kezdett az elődöntőben (32–23-as vereség), majd a bronzmeccsen Izland ellen kapott ki (29–28).
„A Tiby-kupa minden évben rangos torna, a résztvevők, a szervezés és a körülmények kapcsán is elmondható, hogy magas a színvonal – mondja a honlapunknak Sótonyi. – A franciák ellen
iszonyatosan nagy volt a fizikai különbség, pontosabban a hátrányunk, ami a nemzetközi porondon rendre előjön, mint probléma.
Általában ezt taktikával és mentális felkészültséggel tudjuk ellensúlyozni, ez viszont most egyáltalán nem sikerült, tanulságos meccs volt. Izland ellen a mérkőzés nagyobbik részét kontrolláltuk, a végjátékban viszont kijött, ki az, aki hétről hétre krízishelyzetben pályán tud lenni. A hajrában számos ki nem kényszerített hibánk volt, így az északiak javára billent a mérleg nyelve. Ebből azonban a világverseny kapcsán nem érdemes komolyabb következtetéseket vonni, volt már, amikor alig nyertünk felkészülési meccset, majd a célversenyen jól szerepeltünk. A hibákon viszont dolgozni kell, van lehetőség a fejlődésre a következő hónapokban. Az a fontos, hogy a vb-re összeálljon a csapat.”
A korábbi probléma, miszerint a keretből viszonylag kevesen játszanak az NB I-ben, megoldódni látszik; az arány javult.
„A legfőbb kérdés, hogy milyen minőségű játékpercekről beszélünk,
pályán van-e az adott játékos a már említett krízishelyezetekben is. Nem ugyanaz, ha valakit plusz vagy mínusz tíznél dobnak be, mint ha a kiélezett végjátékban szerepel.
A válogatottban legközelebb május elején találkozunk, kétszer játszunk majd a szlovén korosztályos nemzeti csapattal.”
(Kiemelt képünk forrása: MKSZ)
