Evezés: négy U23-as Eb-érmemmel búcsúzik Szőllősi Balázs
A szeptember első felében megrendezett U23-as evezős Európa-bajnokságon két magyar érem született, míg a legjobb eredményt a könnyűsúlyú kétpárevezősök között induló Szőllősi Balázs, Szigeti Ferenc duó érte el, amely második lett a kategóriában.
Szőllősi utolsó éves U23-as evezős, az utánpótlásévektől a remek sorozatát végig tartva búcsúzott, ugyanis mind a négy, a korosztályban eltöltött évében felállhatott az U23-as Európa-bajnokság dobogójára: 2021-ben a könnyűsúlyú négypárevezős tagjaként lett harmadik, 2022-ben és 2023-ban pedig a könnyűsúlyú kétpárak mezőnyében zárt másodikként – ahogyan tette ezt idén is, igaz, új párral.
Tavaly és tavalyelőtt az azóta az U23-asok közül kiöregedő Bridge Henryvel osztozott a hajón (aki a 2021-es négyesben is ott ült), 2024-ben viszont a már említett Szigeti Ferenccel ünnepelhetett, annak ellenére, hogy nem volt sok idejük a közös felkészülésre.
„Hullámvasútszerű volt ez a nyár, az U23-as világbajnokság például nem a reményeim szerint alakult. Az itthonihoz képest másmilyen hajóval versenyeztünk Kanadában, ami nagyon megnehezítette a dolgunkat, szenvedtünk benne, ami az eredményen is érződött – emlékszik vissza Szőllősi. – Szerencsére az Európa-bajnokság kárpótolt ezért, aminek érmes céllal vágtunk neki Ferivel, annak ellenére, hogy a felkészülésünk elég érdekesen alakult. Az olimpiai kvalifikációs regatta után ment a háttérben a »kavarás«, jobban nem is merülnék el ebben a témában, az okokat sem értem, a lényeg, hogy csak az országos bajnokság után tudtunk összeülni, hogy készüljünk a vébére és az Eb-re. Előbbire nagyjából három hetet tréningeztünk, az utóbbira még kevesebb idő jutott – a vízen viszont minden olajozottan ment, könnyedén megtaláltuk a közös hangot.
Életem egyik legjobb edzőtáborát éltem meg vele.
Sorban a harmadik ezüstérme volt ez tehát Szőllősinek, aki azonban nem bánkódik emiatt.
Szerettem volna, ha az utolsó U23-as évemben végre nekem, nekünk szólt volna a Himnusz.
Sokáig magabiztosan vezettünk, ám végül a nagy rivális portugálok felé billent a mérleg nyelve, akik egész évben erre az eseményre készültek, a vébén sem indultak el. Ettől függetlenül nem bánkódom, sőt! Eb-ezüstérem miatt nem szabad szomorkodni, ráadásul a magyar csapat legjobb eredményét értük el. Lehet meglepő, de talán a korábbiaknál is nagyobb boldogságot adott ez az érem;
nagy nyomást tettem magamra, hogy a sorozatom ne szakadjon meg, most is libabőrös vagyok, ha belegondolok ebbe, hogy sikerült.
Feri tizenkilenc éves, most bontogatja a szárnyait ebben a mezőnyben, de piszkosul tehetséges, örülök, hogy ott voltam mellette; igyekeztem segíteni, bízom benne, hogy a lehető legtöbb tapasztalatot adtam át neki.”
Hazánkban keveseknek adatik meg, hogy elérjenek a csúcsra a sportág nemzetközi felnőttmezőnyében, és olimpián is induljanak, Szőllősi azonban motivált a jövőt illetően.
„Vissza kell ülni a tervezőasztalhoz, hiszen nagy váltás közeleg, fel kell kötnöm a gatyámat. Ráadásul a könnyűsúly, mint olimpiai szám, megszűnik, fel kell tömegelni normálsúlyba. A következő egy-két évben szeretnék beleszokni a felnőttmezőnybe, az evezést pedig biztosan versenyszinten űzöm addig, amíg érzem magamban az erőt a fejlődésre.
Az ötkarikás álmot nem engedtem el, makacsul ragaszkodom hozzá!
(Kiemelt képünkön: Szőllősi Balázs (jobbra) és Szigeti Ferenc Forrás: MESZ)
