Tokió 2020: Nem csak a fiataloké a világ – Verrasztó Dávid

KOVÁCS ERIKAKOVÁCS ERIKA
Vágólapra másolva!
2021.07.04. 11:30
null
Verrasztó Dávid 33 évesen bizonyította, hogy van még benne, ugyanakkor ráébredt arra is, hogy jobbnak kell lennie – a tokiói olimpián ott lesz előtte a lehetőség (Fotó: MÚSZ, Derencsényi István)
Harminchárom évesen még mindig ott van a legjobbak között a harmadik olimpiájára készülő Verrasztó Dávid 400 vegyesen, s Tokióban végre talán tényleg valóra válthatja álmát.
Nem csak a fiataloké a világ. Ezt nem mi mondjuk, hanem Verrasztó Dávid, aki az elmúlt másfél évtizedben megélt majdnem mindent. Volt része mellőzöttségben, pechszériában – ha valaki, ő igazán tudna arról mesélni, milyen az, amikor a szabályok értelmében csak két úszó képviselhet egy országot egy távon világversenyen, és te vagy a – harmadik...

VERRASZTÓ DÁVID
Született: 1988. augusztus 22., Budapest
Klubja: FTC
Edzője: Molnár Ákos
Legjobb eredményei: 2x vb-2.      (400 m vegyes, 2015, 2017),      3x Európa-bajnok      (400 m vegyes, 2014, 2016, 2018),      2x Eb-2.      (400 m vegyes, 2010, 2012),      3x rövid pályás vb-3.      (400 m vegyes, 2012, 2014, 2016),      3x rövid pályás Európa-bajnok      (400 m vegyes, 2010, 2013, 2015), 3x rövid pályás Eb-2.      (400 m vegyes, 2009, 2011, 2012)
A kétezres évek második felében valahogy sosem neki jött ki a lépés 400 vegyesen, így aztán Cseh László és Kis Gergő indulhatott magyar színekben a világ- és Európa-bajnokságokon. Legtöbbször.

Aztán fordult a kocka, Verrasztó Dávid egyre érettebb lett – a vízben és a parton egyaránt –, s ezzel kezdetét vette egy nagyszerű sorozat, amely világbajnoki ezüstöket és Eb-aranyakat hozott a konyhára.

A sorozatban harmadik kontinensbajnoki arany után fogalmazott így Verrasztó Dávid:

„Nem csak a fiataloké a világ. Hány tizennyolc évest lát 4:10-et úszni körülöttem? Én nem látok egyet sem. Lehet, hogy öreg vagyok. Több helyről hallom egy ideje, hogy hagyjam már abba az úszást, de én itt vagyok, és lehet, hogy akkor is itt leszek még, amikor már a fiatalabbak is abbahagyják. Cseh Lacinak akkor is itt a helye, ha csak melegíteni jön! Ő tényleg élő legenda, inkább mindenkinek mélyen tisztelnie kellene. Szégyellem, de fiatalon én nem tiszteltem őt eléggé... Mára viszont nagyon jó barátok vagyunk, tudom, mit csinál naponta, meg lehet próbálkozni annak csupán egy tizedével is.”


SZAKSZEMMEL
Nem számít, hogy hívják, Verrasztó Dávid tudja magáról, nem könnyű eset, de azt is, hogy nála többet nemigen dolgoznak a medencében. A koronavírus-járvány idején sem állt le egy pillanatra sem, s bár a májusi budapesti kontinensviadal hozott némi törést, hiszen ahelyett, hogy sorozatban negyedik alkalommal is Európa legjobbja lett volna 400 vegyesen, a negyedik helyen végzett, a római versenyen úszott 4:09-es ideje mutatja, tényleg dolgozott – végig hatalmas elszántsággal készült Tokióra, pályafutása harmadik olimpiájára. Két, döntő nélküli ötkarikás játékok után talán Tokióban tényleg valóra válik mindaz, amiért már annyi áldozatot hozott. Az az úszó, aki bántott is, és akit bántottak is eleget pályafutása során, s aki, bár tiszteli a szüleit, az úszása során nem azzal foglalkozik, hogy édesapja és édesanyja is ebben a sportágban ért el sikereket, a vízben aztán végképp nem arra gondol, hogy Verrasztónak hívják: „Két kezem van és két lábam, valamelyik rajtkőre fel kell állni, s a végén aztán mondhatják, hogy hogy hívnak, ettől nem érek be hamarabb a célba...”
S bár Cseh Lászlóról tudjuk, hogy a tokiói olimpia után visszavonul, pusztán azért idéztük Verrasztó Dávid nyilatkozatának rá vonatkozó részét is, mert tökéletesen rávilágít arra, milyen változáson ment keresztül Verrasztó párhuzamosan azzal, hogy a medencében egyre sikeresebb lett. Erre szokták mondani, hogy benőtt a feje lágya.

Csakhogy sokakban a balhés Verrasztó Dávid maradt meg, és mivel még mindig vannak olyanok, akik előszeretettel elevenítik fel a korábbi, kétségkívül szomorú eseteket, Verrasztó Dávid bezárt. Elvétve szólal meg a nyilvánosság előtt, mert bármit is mond, kiforgatják a szavait.

„A londoni olimpián nagyot buktam, akkor magamba néztem, azóta sokkal kulturáltabban viselkedem. Aki azt mondja, ez nem így van, nem mond igazat. Persze, vannak hibáim, olyanok is, amelyeket valószínűleg sohasem fogok levetkőzni, de megpróbáltam változtatni, és ha valaki leragad annál, amit korábban csináltam, azzal nem tudok mit kezdeni. Ha a korábbi tetteimért bocsánatot kell kérnem, készséggel megteszem– mondta az első Európa-bajnoki győzelme után 2014-ben. –      Tudom, hogy sokszor hibáztam: a kétezertízes budapesti Eb-n és az egy évre rá, Szceczinben történt eset is butaság volt. Lobbanékony voltam, de változtattam. Sosem az volt a célom, hogy megbántsak bárkit is. Bántottam én saját magamat épp eléggé, mert az, hogy a londoni olimpián nem jutottam be a döntőbe, csak huszonkettedik lettem, hatalmas büntetés volt nekem.”


VERRASZTÓ ZOLTÁN, OLIMPIAI EZÜSTÉRMES ÚSZÓ
Elfogultság nélkül úgy gondolom, hogy Dávid a legtapasztaltabb és a legedzettebb négyszázas vegyesúszó a mezőnyben, aki már mindenen túl van – jón és rosszon egyaránt... Felkészültsége alapján úgy vélem, hogy a legesélyesebbnek is mondhatjuk őt, vagyis odaérhet az aranyra is, ám én inkább azt mondom, nagyon remélem, hogy a harmadik olimpiáján sikerül olyan eredményt elérnie, amely tükrözi a tudását. Három úszó emelkedik ki a mezőnyből, Dávid mellett az amerikai Chase Kalisz és a japán Szeto Daija, mögöttük is vannak kiváló úszók, valamint ott vannak a fiatalok is. Többségük jól ismeri egymást, az a kérdés, ki lesz képes kétszer is jól leúszni a négyszáz vegyest, és hogy a mezőnyben, egymás mellett-mögött-előtt mire lesznek képesek, hogyan reagálnak. Izgalmas kérdés lehet még, és a végén sokat számíthat, hogy mennyire erősen kezdenek a srácok – ha Dávid felveszi a ritmust, és el tud menni velük, akkor... Nos, az jó nekünk.

De ott, Londonban elkezdődött egy másik történet is, mégpedig Verrasztó Dávid és Molnár Ákos közös története, hiszen ott találták ki, hogy bár 2012-ben még mindketten úszóként indultak az ötkarikás játékokon, változtatnak, Molnár Ákos a partról irányítja Dávid felkészülését:

„Mi mindent együtt kezdtünk. Hevertünk az ágyon a mindkettőnknek rosszul sikerült londoni olimpián a faluban, és már akkor tudtuk, hogy valamin változtatni kell. Volt elképzelésünk, s meg is valósítottuk: valahogy mégiscsak kijött belőlem egy 4:07-es eredmény négyszáz vegyesen...”

Ezt a remek eredményt 2017 júniusában úszta Verrasztó Dávid, aztán egy hónappal később a budapesti vb-n megszerezte második világbajnoki ezüstérmét – ez azután történt, hogy a riói olimpiája megint nem sikerült.

Az öt karika valamiért nincs jó hatással Verrasztó Dávidra, legyen bármilyen jó formában is. Hogy ez változik-e Tokióban, az a jövő zenéje.

Noha a 2019-es kvangdzsui világbajnokságon – két vb-ezüst után – nem jött az újabb érem, mert Dél-Koreában beköszöntött az „olimpiai láz”, Dávidnak még a döntőbe jutás sem sikerült, az előfutamok során csak a 13. helyen végzett 4:16.95-tel. Olyan eredménnyel, amelynél ő akkortájt sokkal jobbat tudott.

(Fotó: Kovács Anikó)
(Fotó: Kovács Anikó)


Ha pusztán a legutóbbi vb-t nézzük, azt is kérdezhetnénk: vajon Tokióban miért lenne minden más...?

„Dolgoztam, még az is lehet, hogy kicsivel többet is, mint kellett volna. A kvangdzsui világbajnokságot cipelem magamban, azóta szeretném megmutatni, mit tudok. Ott én is hibáztam, valószínűleg elbíztam magam a 4:07-es idő után. Csak éppen nem volt lehetőségem a bizonyításra. Szerintem egyébként ez jött ki Budapesten. Azért benne marad az emberben, amikor egy világversenyen kap egy pofont– nyilatkozta a 33 éves Verrasztó Dávid a budapesti kontinensviadalon májusban, ahol meglepetésre nem ért oda még csak a dobogóra sem négyszáz vegyesen: negyedik lett. – Harminchárom évesen talán bizonyítottam, hogy van még bennem, ugyanakkor az is lehet, hogy itt volt az ideje, hogy kikapjak... De tisztességgel kaptam ki, tényleg nem lehetek csalódott. Jobbnak kell lennem.”

És az is lett – egy hónappal a hazai kontinensviadal után.

A római Hét Domb elnevezésű viadalon 4:09.57-es idővel nyert, s ugyan már önmagában a győzelem is szép, még szebb a rekord, amelyet ezzel a teljesítménnyel Dávid felállított: harminc fölött még soha senki nem tudott 400 vegyesen 4:10-en belül úszni. Ha ehhez hozzátesszük, hogy idén csupán öten voltak képesek 4:09-es időre 400 vegyesen, okkal mondhatjuk, hogy Tokióban tényleg bármi megtörténhet.

Másként: nemcsak a hőn áhított olimpiai döntő jöhet össze, hanem valami sokkal szebb is...

A LEGNAGYOBB ELLENFELEK
Dávid és a Góliátok: Chase Kalisz     és Szeto Daija. Vitathatatlan, hogy az amerikai és a japán klasszis egyaránt esélyes 400 vegyesen az aranyra Tokióban, hiszen mindketten álltak már dobogón világversenyen ezen a távon, mi több, a felső fokán is: Kalisz 2017-ben Budapesten, Szeto pedig két évvel később Kvangdzsuban bizonyult a legjobbnak 400 vegyesen. Sőt, a riói olimpián is ott voltak a szám eredményhirdetésénél, az amerikai nyakába került az ezüst-, a japánéba a bronzérem. Ha mindez nem lenne elegendő, elmondhatjuk a duóról, hogy van egy-egy olyan úszásnem, amelyben mindketten kimagaslók – Kalisz mellen emelkedik ki a vegyesúszó-mezőnyből, Szeto pedig pillangón képes briliáns teljesítményre, 200 pillangón is az esélyesek közé tartozik. Verrasztó Dávid viszont mind a négy úszásnemben képes kiegyensúlyozott teljesítményre, és vegyesen leginkább ez számít. No meg a mentális felkészültség, merthogy ezt a bitang kemény számot kétszer leúszni huszonnégy órán belül nem csak fizikailag igényel csúcsformát.

 

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik