A 40 éves debreceni sportoló a döntőben két szettben kikapott orosz riválisától, de így is megismételte négy évvel ezelőtti eredményét.
„Előzetesen az volt a célom, hogy a legjobb négy közé kerüljek – elevenítette fel a Magyar Teniszszövetség (MTZS) keddi sajtótájékoztatóján. – Nagyon erős volt a mezőny, és voltak holtpontjaim, például a kínai riválisom elleni háromórás meccsen. De végül kijött a kemény felkészülés eredménye, ennek köszönhetem ezt a sikert.”
A 2009-ben bronz-, 2013-ban pedig aranyérmes Máthé Gábor közölte, még nem tudja, hogy ott lesz-e négy év múlva a hetedik siketlimpiáján.
Edzője, a párosban Roland Garros-bajnok Temesvári Andrea azzal kezdte, hogy amikor öt és fél éve elkezdett együtt dolgozni a tanítványával, még nem tudta, mire számítson.
„Vissza akartam adni valamit a tenisznek, és boldog vagyok, hogy sikerült közösen fejlődnünk. Ha újraszületnék, akkor is teniszező és edző lennék. Köszönjük az MTSZ segítségét, hogy rendszeresen felnőtt és utánpótláskorú játékosok ellen készülhettünk” – fejtette ki, hozzátéve, óriásit fejlődött a hallássérültek teniszsportja, és már sok, világranglistaponttal is rendelkező játékos kapcsolódott be a versenyekbe.
Seres-Kormány Anita, a Magyar Hallássérültek Sportszövetségének alelnöke elmondta, 2009-ben még együtt indult Máthé Gáborral a tajvani seregszemlén, és már ott megismerhette a siketlimpia későbbi bronzérmesének kitartását.
A siketlimpia az olimpia után a második legrégebbi ilyen jellegű nemzetközi sportesemény, 1924-ben, Párizsban rendezték az elsőt, akkor alakult meg a Siketek Nemzetközi Sportbizottsága is (ICSD). A hallássérült sportolók részvételének alapfeltétele az 55 decibeles, vagy ennél nagyobb mértékű hallásveszteség. Magyarország 25 sportolóval vett részt a mostani siketlimpián és tíz sportágban volt érdekelt. A viadalon 78 ország mintegy 2700 sportolója szerepelt, a magyar csapat egy arannyal, hét ezüsttel és öt bronzzal zárt.
A hónap utánpótlásedzője: február jelöltjei
