Csillag vagy vonal? – Klein Ron jegyzete

Hetek óta állandó téma a teniszsportban, hogy a ma kezdődő US Open bajnokainak ugyanannyit ér-e majd a Grand Slam-trófeájuk, mint az elmúlt években, vagy lesz egy kis csillag a nevük mellett: ezt a sikert buborékban, zárt kapuk mögött, őrült időszakban szerezték meg olyan versenyen, amelyet a kockázatok miatt sokan kihagytak, például a két címvédő, a spanyol Rafael Nadal és a kanadai Bianca Andreescu.

Szerintem erre a felvetésre sem most, sem két hét múlva nem lehet választ adni, hiszen fogalmunk sincs, meddig keseríti meg az életünket a világjárvány, mikor lesz újra természetes, hogy egy mérkőzés végén kezet fognak a résztvevők, nem csupán az ütőjüket lóbálják. Nem szeretnék vészmadár lenni, de az is előfordulhat, hogy nem a US Open győzteseihez kerül a kis csillag, hanem a 2020-as Australian Open mögé egy vonal: jó darabig az utolsó Grand Slam-torna, amelyen a szájmaszk még nem volt ugyanolyan fontos tartozék, mint az ütő vagy a labda.

Az idei Roland Garrost nyilván szigorú korlátozó intézkedések mellett tartják meg Párizsban szeptember végén, de már a jövő évi Australian Open kapcsán is a melbourne-i „buborék” kialakításán dolgoznak, amit eddig idézőjelben írtunk, ám sajnos lassan ugyanolyan megszokott kifejezése lesz a Grand Slameknek, mint a labdamenet vagy az adogatás.

Az is biztos, hogy ez a US Open egészen más lesz, mint az elmúlt évtizedek nagy tornái, ám valószínűleg nem egyedi. Hozzá kell szoknunk, hogy egy ideig még bármikor érkezhet a hír: a játékost kizárták, mert ő vagy a vele egy szobában tartózkodó stábtag koronavírusos. New Yorkban a rajt előtt 24 órával volt olyan európai sportoló, aki elutazott a tengerentúlra, ám a pozitív teszt­eredménnyel elbukta a versenyzés lehetőségét, és egy szállodai szobában, egyedül tölti azokat a napokat, amelyeket egy pandémia nélküli világban a pályán kellene.

Ilyen körülmények között nem csupán szurkolunk, aggódunk is a három US Open-indulónkért, Babos Tímeáért, Balázs Attiláért és Fucsovics Mártonért – reméljük, a teljesítményük határozza majd meg, meddig jutnak az év második Grand Slam-tornáján, nem egy minta vagy vérkép. Egy szép eredmény mindig jól jön, de most különösen fontos lenne: akkor nem csupán arról számolhatnánk be a magyar tenisz kapcsán, hogy az előző évek gazdálkodása miatt ma a szakszövetség számláján nincs egy forint sem, mert a végrehajtó lefoglalt mindent...