Az első játszmában a bréklabdák domináltak, a két játékosnak összesen 15-ször (Cilicnek hétszer, Murray-nek nyolcszor) nyílt lehetősége elvennie a másik fél adogatását, és ez végül háromszor sikerült is (Cilicnek kétszer, Murraynek egyszer). A horvát teniszező érdemeit növeli, hogy 1:4-es hátrányból kapaszkodott vissza az első játszmában, amelyet végül 7:5-re nyert meg.
A második szettre „megemberelték” magukat a játékosok, és az eddigiekhez képest sima adogatójátékokat produkáltak. Hat ötös vezetésénél azonban Murray kihasználta az egyetlen kínálkozó lehetőséget és brékelte Cilicet, megnyerve ezzel a második játszmát.
A döntő szettben az első helyen kiemelt brit ismét elvette horvát ellenfele adogatását, akinek ezek után esélye sem volt a győzelemre. Murray magabiztosan hozta a szerváit, eközben volt még négy bréklabdája is (abból az egyik már meccslabda volt), ám 5:3-ig várnia kellett arra, hogy a tornagyőzelemért szerválhasson, amely aztán nem is okozott neki különösebb gondot.
Murray 2009 és 2011 után harmadszor nyerte meg a londoni tornát, míg Cilicnek nem sikerült megvédenie a címét.
A brit számára egyébként ezzel még nem ért véget a londoni „szerepvállalás”, hiszen közvetlenül a döntő után Tim Henman oldalán jótékonysági mérkőzést vív a Tomás Berdych, Ivan Lendl duó ellen.
Az angol fővárosban a férfi párosok versenyében a Bryan-fivérek (Bob és Mike) 4:6, 7:5, 10:3-as győzelmet arattak az Alexander Peya (osztrák), Bruno Soares (brazil) duó ellen, így pályafutásuk 136. (!) tornadöntőjében a 90. győzelmüket aratták.
ATP 250-ES TORNA, LONDON (683 665 euró, fű)
EGYES, DÖNTŐ
Murray (brit, 1.)–Cilic (horvát, 5.) 5:7, 7:5, 6:3
Djokovics nem viccel, még van benne két jó év
