Téli olimpia: a klímaváltozás drasztikus hatása a helyszínekre

Az ötkarikás sportágakra szakosodott insidethegames.biz portál hétfői híradása szerint 30 év múlva az eddigi 19 házigazdából 10 már nem tudna otthont adni a havas-jeges seregszemlének. A kutatók azt is megállapították, hogy 2080-ra ez a szám hatra olvad.

A tanulmány példaként említi, hogy a 2014-es szocsi játékok szokatlanul enyhe körülmények között zajlottak, és alpesi síben a lassú, nedves, nehéz havon a dobogósok többsége az első tíz indulóból került ki, mivel a mezőny elejére sorolt versenyzők egyértelmű előnyben voltak vetélytársaikkal szemben, akikre már kedvezőtlenebb hóviszonyok vártak. Így a 2010-es vancouveri olimpiához képest öt százalékkal kevesebben értek célba alpesi síben, hódeszkában és szabad stílusú síben, és kilenc százalékkal többen sérültek meg.

A klímaváltozás hatására a Nemzetközi Olimpiai Bizottság márciusban bejelentette, hogy 2030-tól minden rendező városnak „klímapozitívnak” kell lennie, ami a széndioxid-kibocsátás jelentős csökkentésére, illetve hosszú távon a minimálisra szorítására vonatkozik.

A 2022-es téli játékokat Peking, a 2026-osat pedig Milánó és Cortina d'Ampezzo rendezi.