A NOB keddi közleménye szerint az új rendszer az Agenda 2020 elveihez igazodva az eddigieknél rugalmasabb lesz, illetve a pályázók folyamatosan egyeztethetnek majd a NOB-bal. A reformok révén a városoknak és a nemzeti bizottságoknak lehetőségük nyílik, hogy fenntarthatóbb, észszerűbb és gazdaságosabb téli olimpiát tervezhessenek a korábbiaknál.
A nemzetközi szervezet a módosítások révén a szokottnál kezdeményezőbb lesz a kandidálókkal történő együttműködés során, melynek záloga a pályázati folyamat első szakasza, amely során a párbeszéd kapja a főszerepet a rendezés iránt érdeklődőkkel, akiknek nem kell pályázati anyagot benyújtaniuk ez idő alatt.
A NOB 2018. októberi ülésén, a végrehajtó bizottság javaslatai alapján hívja majd meg a kandidálásra a városokat. A folyamat második, jelölő szakasza ekkor kezdődik és a 2019. szeptemberi helyszínkijelölésig tart. A jelölteknek majd mindössze egyetlen pályázati anyagot kell leadniuk 2019 januárjában, s a jelöltek számára kiírt kérdőíven a megválaszolandó kérdések száma harmadával csökken majd az eddigiekhez képest.
A 2026-os rendező város szerződésének szövegét 2019 júliusában közlik, s ebben szerepelni fog, hogy a NOB a játékok sikeréhez nagyjából 925 millió dollár támogatással járul hozzá.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság két nappal azután jelentette be a reformjait, hogy Innsbruckban népszavazáson utasította el a lakosság a pályázást. Ugyanakkor több ország jelentkezése is várható.
Jövőre a dél-koreai Pjongcsang, 2022-ben pedig Peking lesz a téli játékok házigazdája.
