Figo: Amikor én játszottam, jóval több klasszis volt, mint manapság

– Szinte hihetetlen, de immár tíz éve, hogy visszavonult. Hiányzik a futball?
– Egyáltalán nem, sohasem nézek hátrafelé, nem hiányzik az élsport és az azzal járó állandó versengés – mondta Luís Figo.

– Hogy látja, mennyit változott a labdarúgás az elmúlt időszakban?
– Amikor én játszottam, jóval több klasszis volt, mint manapság. Akkoriban rengeteg játékos volt, aki bármelyik évben besöpörhette volna az összes egyéni elismerést.

– Ehhez képest manapság egy átlagos képességű labdarúgóért is rengeteg pénzt fizetnek.
– Ez a televíziós jogdíjak miatt van. Amikor hatvankétmillió eurót fizetett értem a Real Madrid, mindenki azt hitte, az a csúcs. Ez is csak azt bizonyítja, hogy a futball egyre több pénzt generál.

– Bár továbbra is kényes témának számít, mintha a mai játékosok a kelleténél többet foglalkoznának a külsejükkel.
– Valóban többet foglalkoznak a kinézetükkel, mint mi. Amikor elkezdtem futballozni, volt tízfajta krém, ma több száz márka közül lehet választani. Egyébként sohasem érdekelt, mit gondolnak az emberek, ahogy a társadalom minden területén, a futballban is mindenféle ember megfordul.

– A homoszexualitás viszont továbbra is tabu a sportágon belül.
– Soha egyetlen meleg futballistával sem találkoztam. Vagy legalábbis nem vettem észre. De ha így lett volna, akkor sem történt volna semmi.

– Mi a véleménye a sokat kritizált videobíróról?
– Még tökéletesíteni kell, de sokat segíthet abban, hogy igazságosabbá váljon a játék, és kiküszöbölheti a játékvezetői tévedéseket.

– Noha sikerekben gazdag pályafutása volt, a szurkolókat továbbra is az érdekli a leginkább, miért igazolt 2000 nyarán a Barcelonától az ősi rivális Real Madridhoz.
– Egy-egy klubváltásnál minden játékos abban bízik, hogy a következő csapatánál még jobb lesz. Az első nagy lépés az volt, amikor légiósnak álltam, és Portugáliából Spanyolországban szerződtem. Megnyertük az U20-as világbajnokságot Lisszabonban, és hirtelen kinyílt előttünk a világ. Én Barcelonába igazoltam, ami kulcsfontosságú pillanat volt a karrieremben. Új országot, új kultúrát kellett megismernem, egyúttal nemzetközi szinten is sokkal ismertebbé váltam. A második klubváltásnál minden tekintetben előrébb akartam lépni. Ebbe az anyagi feltételek is beletartoznak, és emellett persze trófeákra, elismerésre vágytam. Az Internazionalénál pedig az volt a szempont, hogy élvezzem a játékot.

– A két spanyol topklub szurkolótábora közül melyiknek nehezebb megfelelni?
– A madridi tábor kíméletlenebb. Barcelonában csodálják, bálványozzák a játékosokat, lenyűgöző érzés ilyen légkörben futballozni. Ha gyengébben teljesít a csapat, akkor sem fütyülik ki, ezzel szemben Madridban mindig a maximumot várják el a szurkolók, a legjobbhoz vannak szokva, ezért nagyon magasra teszik a lécet.

– Ki volt a leginkább meghatározó edző a pályafutása során?
– Rengeteget tanultam Johan Cruyfftól, a játékról alkotott filozófiája, a gondolkodása lenyűgözött. A válogatott karrierem szempontjából Carlos Queiroznak köszönhetem a legtöbbet, de említhetném Vicente del Bosquét és José Mourinhót is, nehéz lenne egyvalakit kiemelni.

– El tudja képzelni magát edzőként?
– Előbb lennék elnök vagy sportigazgató. Túl jól ismerem a futballistákat, tudom, mennyire veszélyes terep az edzői szakma.

– Hogyan jellemezné a Real Madrid galaktikus korszakának támadóit?
– Raúl mindig mindent beleadott, ő húzta a csapat szekerét, Ronaldo volt a legtehetségesebb, mindenki tőle várta a gólokat, Zidane-nál pedig senki sem bánt elegánsabban a labdával.

– Igaz, hogy a mai játékosok közül kedveli Sergio Ramos játékát?
– A képességei alapján megérdemelné, hogy aranylabdás legyen. Persze tudom, védőként vagy kapusként sokkal nehezebb megkapni az elismerést, de Fabio Cannavaro példája bizonyítja, hogy nem lehetetlen.

– Meglepte, hogy Cristiano Ronaldo távozását követően mennyire visszaesett a Real Madrid teljesítménye?
– A világ egyik legjobb játékosáról beszélünk, logikus, hogy hatalmas űrt hagyott maga után. Szinte lehetetlen őt pótolni vagy hozzá hasonló futballistát találni a piacon. A Real Madrid fantasztikus volt Cristiano Ronaldóval, de nélküle is a világ egyik legnagyobb klubja.

Forrás: Marca, XLSemanal