Női röpi: szárnyakat kaptak a mieink, de a földön maradtak

Volt minek örülni mexikói idő szerint vasárnapról hétfőre virradó éjszaka, hiszen a magyar női röplabdázók 3:0-ra megverték a házigazdát a World Grand Prix harmadik vonalának mexikói tornáján, így három győzelemmel zártak, ráadásul a nyolc csapat legjobbjaként várják a caracasi folytatást.

A diadal jelentőségéhez illően ünnepelt a csapat, amely hétfőre szabadnapot kapott.

„Ráérek keddtől főnök lenni” – jegyezte meg mosolyogva Alberto Salomoni szövetségi edző, aki tényleg szabadságot adott a csapatnak: a máskor szigorú és precízen megtervezett programot ezúttal a reggelitől kezdve a vacsoráig a játékosok alakíthatták ki.

Alapvetően pihenéssel és városnézéssel telt a nap – illetve telt volna. Kiderült ugyanis, hogy gyorsan le kell adni az ausztráliai vízumigényeket: még nem dőlt el, hogy a válogatott ott lehet-e a canberrai négyes döntőben, mindenesetre esélye nem is kevés van rá, márpedig az ilyen hivatalos ügyekkel nem lehet várni. Csakhogy a 25 oldalas igény kitöltése nem két percet vett igénybe, így a városnézés későbbre tolódott.

A maga összevisszaságában és nyüzsgésében szimpatikus, kedves városban néhány szuvenírt is beszereztek a játékosok, s ezúttal arra is jutott idő, hogy megkóstolják a mexikói konyha legjavát.

„Amióta ideértünk, sűrű a programunk, edzés, meccs, videózás, mentálisan is készülni kell a feladatokra, így jól jött a szabadnap – mondta el Dobi Edina, a csapat centereinek egyike. – Persze a hivatalos papírok kitöltése sok időt elvett, de így is ki tudtunk kapcsolódni. Aguascalientes szép, ahogyan olvastam, ez az ország legbiztonságosabb és legtisztább városainak egyike, s amit láttunk, mindezt igazolta.”

A válogatott hazai idő szerint keddről szerdára virradóra utazik el – két átszállással – Caracasba, ahol ismét összecsap Mexikóval, illetve találkozik Algériával és a házigazda Venezuelával is. A canberrai négyes döntőben a házigazdán kívül a legjobb három csapat vehet részt.

„Most tudatosult bennünk, hogy megint hosszú utazás vár ránk, de semmi gond, azt érzem, hogy jöhet nekünk bármi – folytatja Dobi. – Szárnyakat kaptunk, igaz, gyorsan vissza is zökkentünk, mert százszázalékosan kell koncentrálnunk a folytatásban. Szerintem már önmagában az hatalmas siker, hogy három meccset megnyertünk, ráadásul csak egy szettet veszítettünk. Ha még kétszer győzünk, biztosan a fináléba kerülünk, de én egyszer sem akarok kikapni. A négyes döntőben pedig másik álom kezdődhet…”