Németország: lavinát indított el Uli Hoeness önfeljelentése

A német lapokban csütörtökön ismertetett adatok szerint az év első három hónapjában 13 500 önfeljelentést regisztráltak a tartományi adóhivataloknál, ami nagyjából háromszoros növekedés 2013 első negyedévéhez képest.

A tartományok több tízmillió euróra számíthatnak, például Bajorországban – Uli Hoeness szűkebb hazájában – 80 millió euró többletbevétele keletkezhet a költségvetésnek a három hónap alatt megtett 2030 – az egy évvel korábbinál háromszor több – adóügyi önfeljelentés révén.

Az esetek többsége külföldön, jellemzően Svájcban vagy Liechtensteinben elért tőkehozam után járó adó eltitkolásával kapcsolatos. Hasonló ügyben ítélték három és fél évre Uli Hoenesst, aki svájci számlák révén lebonyolított tőke- és pénzpiaci műveletek nyereségét mulasztotta el megemlíteni adóbevallásaiban, és azután tett feljelentést saját maga ellen, hogy a német törvényhozásban elbukott az adóelkerülés elleni küzdelemről szóló német-svájci egyezmény.

Az önrevízióval elkerülhető az esetleges büntetőjogi számonkérés, de csak akkor, ha a hatóságok elsőként az érintettől szereznek tudomást az adócsalásról és korábban nem indítottak vizsgálatot. Hoeness esetében az ügyészség és a bíróság sem fogadta el az önfeljelentést.

Szakértők szerint a „Hoeness-hatás” – vagyis az adókerülő félelme attól, hogy a Bayern München elnökének sorsára jut – egyedül nem magyarázza az önfeljelentések számának emelkedését. Markus Söder bajor pénzügyminiszter szerint tovább emelkedhet az ügyek száma, mert jövőre jóval szigorúbb feltételekkel lehet majd önfeljelentést tenni, az utóbbi öt év helyett az utóbbi tíz év valamennyi adatát fel kell tárni és az adóhátralékon felül befizetendő pótdíj mértéke is emelkedik.

Mások azt emelik ki, hogy a Svájci bankok üzletpolitikája is változik, egyre több bank szólítja fel ügyfeleit, hogy az év végéig rendezzék adózási ügyeiket hazájukban.

A német-svájci megállapodás egy anonim eljárást irányzott elő, amelynek révén a pénzüket Svájcba menekítő németek egy különadó megfizetésével legalizálhatták volna eltitkolt megtakarításukat. A megállapodást baloldali pártok buktatták meg a törvényhozásban 2012 végén, arra hivatkozva, hogy igazságtalan a becsületes adózókkal szemben.

Időközben számos eljárás indult adócsalás gyanúja miatt svájci bankok német ügyfeleire vonatkozó adatok alapján, főleg baloldali vezetésű tartományokban, amelyek adóellenőrei gyakran svájci bankoktól kiszivárogtatott – és a tartományi hatóságok által megvásárolt – ügyfél-adatbázisokból tájékozódnak.

Német becslések szerint német magánszemélyek több mint 60 milliárd eurót helyezhettek el Svájcban adókerülés céljával.