MAROSI GERGELY
MAROSI GERGELY
2017.11.07 18:56 Frissítve: 2017.11.07 18:56

Mit ér a csúcs, ha skót? Százéves rekordot zúztak szét, így is lefitymálják őket

Százéves skót – sőt, brit – rekordot döntött meg az előző hétvégén a Celtic labdarúgócsapata, mely a St. Johnstone elleni idegenbeli 4–0-s sikerrel egymást követő 63. tétmérkőzését is sikerrel vette a hazai porondon. Magáról a csúcsdöntésről már beszámoltunk, de a rekord kapcsán érdemes feltenni a kérdést: mit ér a csúcs, ha skót?

„Legyőzhetetlenek” – a Celtic veretlenségi sorozata skót földön párját ritkítja (Fotó: AFP)

 

„Van néhány körzeti ligás csapat is, amely ezt elérte.”

Kicsit erős reakció a Celtic rekordjára, jó, hogy Joey Bartontól jött, aki fékezhetetlen futballdúvadból az angol labdarúgás Twitter-főhuszárja lett. Szóval Barton nem feltétlenül mérvadó, de több szakértő is kétségbe vonta a Celtic újonnan felállított csúcsának sportszakmai értékét, mondván, kvázi egycsapatos a skót futball, a tán sosem látott dominanciát élvező Bhoys agyba-főbe veri a névleges konkurenciát. Az elismerés közel sem egyöntetű, pedig...

ÍGY ÉRT VÉGET SZÁZ ÉVE A SOROZAT

„Szombaton a Parkhead stadionban a Kilmarnock véghez tudta vinni azt, amihez néhány hete már közel volt, és le tudta győzni a Celticet – első csapatként ebben a bajnokságban. Ezzel véget is vetett a Celtic 1915 óta íródó veretlenségi sorozatának (...) Kár, hogy a bajnokcsapat csak most, az utolsó hazai mérkőzésén szenvedte el első vereségét, hiszen ha kikap a pontvadászat korábbi szakaszában, akkor élénkebbé vált volna a küzdelem a bajnokságban, mely így csak névleg minősül versenynek.”


(The Glasgow Herald, 1917. április 23. A jelek szerint a Celtic egyeduralmát már akkor is volt, aki unta)

 

...pedig még ha igaz is az, hogy a Celtic a skót futballban ritkán látott szintű egyeduralmat valósított meg, egy 63 mérkőzéses veretlenség extrém ritka dolog. 62 mérkőzéses veretlenségi sorozatot is egyet látott csak a skót labdarúgás közönsége. 2012-ben Sportlegek sorozatunk keretében szedtük össze a legnagyobb (bajnoki) veretlenségi sorozatokat, említést téve a Celtic legendás, Willie Maley vezette csapatáról, mely 1915 és 1917 között 62 találkozón nem talált legyőzőre.

1917. április 21-én, amikor Maley együttese vereséget szenvedett a Kilmarnocktól, az első világháború nyugati frontján az angolok és a németek az ocsmány sártömeggé lőtt Menin Road környékén folytatták a vérontást a harmadik ypres-i csata keretében.

XV. Benedek pápa békekötést javasló levelére „kedvezően válaszolt” a Szentatyának IV. Károly, az utolsó osztrák császár és magyar király. Oroszországban lemondott Mihail Alekszijev vezérkari főnök, a londoni tőzsdén óvatosan bizakodó volt a hangulat – röviden, átlagos háborús nap volt. Az aznap felállított futballrekord pedig több mint száz évet ért meg, bár ekkor ezt még senki sem sejthette (sőt – azt sem, hogy száz év múlva lesz még labdarúgás).

Az ötvenmeccsesnél hosszabb veretlenségi sorozatok igen ritkák a futballvilágban – ennyi találkozón még a legjobb csapatoknak is becsúszik egy-egy pocsék vagy igen balszerencsés nap. A világcsúcsot (most csak bajnoki mérkőzéseken elért veretlenségi sorozatokat számolunk) a mai napig az elefántcsontparti ASEC Mimosas tartja (108 találkozó), az abidjani Mimózákat a román (és a Ceausescu-korszakban, mondjuk azt, erősen támogatott) Steaua Bucuresti követi, 104 találkozóval. A gibraltári Lincoln Red Imps 88, a tunéziai Espérance 85, az egyiptomi al-Ahli 71 mérkőzésig őrizte bajnoki veretlenségét, aztán a moldovai Sheriff jön, majd Willie Maley Celticje, amely még mindig tartja a skót bajnoki veretlenségi csúcsot. Brendan Rodgers csapatának még 11 veretlenül megvívott bajnoki hiányzik ahhoz, hogy ezt a rekordot is beérje.

LEFITYMÁLNI A REKORDOT? SÚLYOSAN IGAZSÁGTALAN!

Nos, szóval csak maroknyi csapat tudott hatvan veretlen mérkőzés fölé kerülni hazája legmagasabb szintű sorozataiban, ez már önmagában is jelzi, hogy – gyenge konkurencia ide vagy oda – Brendan Rodgers legénysége nagy tettet hajtott végre. Hogy mennyire nagyot? Adjuk át a szót a Magyarországon élő skót futballblogger Kevin McCluskie-nak.

„Bizonyos szempontból megértem, hogy miért kicsinyli le néhány szakértő a Celtic rekordját, mondván, ezt csak Skóciában érte el a csapat. Ugyanakkor az előző rekord száz évig tartotta magát, és ez önmagában is jelzi, mennyire nehéz egy ilyen hosszú veretlenségi szériát összerakni, attól függetlenül, hogy milyen az ellenfelek szintje. Lefitymálni ezt az eredményt súlyosan igazságtalan, hiszen a futballisták végig hihetetlenül egyenletes teljesítményt nyújtottak. Nem botlottak meg egyszer sem, nem hagyták, hogy rossz játékvezetői döntések befolyásolják, végig rendkívüli eltökéltséget mutattak, hogy nyerjenek és még jól is futballozzanak közben.

Azt is érdemes figyelembe venni, hogy minden skót csapat teljes erőbedobással hajt a Celtic ellen, ezeken a presztízsmeccseken mindent beleadnak a riválisok – minél hosszabbra nyúlik a sorozat, annál jobban vágynak arra, hogy ők legyenek azok, akik megállítják a domináns csapatot. A Celtic az előző években sokszor megszenvedett a makacsul védekező ellenfelekkel szemben, Brendan Rodgers csapata azonban kíméletlenül felőrli ellenfeleit. Celtic-szurkolóként óriási büszkeség, hogy a csapatom elért egy ilyen csúcsot – az előző idényben a veretlen triplázás is olyan eredmény volt már, amelyet sosem tudtam volna elképzelni, hiszen ritka bravúrról van szó. Skócián kívül, úgy hiszem, nem lesz nagy visszhangja ennek a rekordnak, hiszen nem topligáról beszélünk – de ez nem kisebbíti a játékosok érdemeit” – magyarázta McCluskie a Nemzeti Sportnak.

A CELTIC VERETLENSÉGI SZÉRIÁJA
 

Első mérkőzés: 2016. május 15., Celtic–Motherwell 7–0
Legutóbbi mérkőzés: 2017. november 4., St. Johnstone–Celtic 0–4
Mérleg: 63 mérkőzés, 56 győzelem, 7 döntetlen
Gólkülönbség: 181–35
Legjobb gólszerző: Moussa Dembélé (33 gól)
Legutóbbi vereség: 2016. május 11., St. Johnstone–Celtic 2–1
Edzők a veretlenségi sorozat alatt: Ronny Delia (1 mérkőzés), Brendan Rodgers (62 mérkőzés)

A Celtic dominanciája alaposan megfeküdheti a riválisok gyomrát, és ami azt illeti, nem is látszik a vége. A zöld-fehérek nemezise, a Rangers a 2012-ben kezdődött alsóbb ligás pokoljárás után ugyan visszakapaszkodott az élvonalba, ám minden téren nagyon messze van attól, hogy meg tudja szorítani a Celticet.

Az Aberdeen párszor „megfuttatta” a Bhoyst, de az idény végére mindig elfogyott, a Hearts és a Hibernian szintén megjárta a másodosztályt – az, hogy a Celtic akár egymás után tíz bajnoki címet szerez (most egymás után hatnál tart) egyáltalán nem elképzelhetetlen. Más kérdés, hogy a hazai dominancia ellenére a Celtic az európai porondon elsősorban a stadionjában uralkodó szenzációs hangulattal, nem pedig óriási sikerekkel tud feltűnést kelteni.

„A skót futball tűrhető állapotban van. A Celtic egyértelműen kiemelkedik, az övék a legjobb játékoskeret, a legjobb menedzser és a pénzügyi lehetőségeik is messze jobbak a riválisoknál. Ugyanakkor ha az európai porondon játszik a Celtic, akkor óriási a szakadék a klub és a legjobbak között. Mintha teljesen a feje tetejére állna a világ a skót futballvalósághoz képest: a BL-ben a Celtic olyan a nagyok ellen, mint a skót bajnokságban mondjuk a Dundee a Celtic ellen. Ha a Celtic bejut a Bajnokok Ligája csoportkörébe, az 20–30 millió fontot jelent szezononként, ez pedig ahhoz járul hozzá, hogy a glasgow-i zöld-fehérek még jobban elhúznak a hazai konkurenciától.

Ez az összeg hatalmas dolog a Celticnek, de aprópénz az elithez képest, és csak a hazai dominancia fenntartásához fog hozzájárulni. Csak a Celtic képes arra, hogy ígéretes fiatalokat csábítson a klubhoz a BL-csoportkör reményével, illetve azzal, hogy 2-3 év múlva sokmilliós játékosok lehetnek a Premier League-ben, lásd Fraser Forster, Victor Wanyama vagy Virgil van Dijk példáját. A skót futball többi klubja is részesül a Celtic BL-pénzéből – de a többi csapat képtelen ugyanolyan erővel fellépni az átigazolási piacon, és közel sem olyan vonzó. Az európai kupaszereplése ráadásul az utóbbi időben egészen pocsék a többi klubnak, amely meglepő a játékoskeretek erejéhez képest. Közben minden klub igyekszik a lehető leghamarabb áruba bocsátani a piacképes játékosait, mert kétségbeejtően szükségük van a pénzre” – vélekedik McCluskie.

Fogadkozás a Bayern elleni BL-meccsen: a Celtic 4 forduló után elvesztette reményét a nyolcaddöntőbe jutásra (Fotó: AFP)
BORÚS KÉP AZ EURÓPAI SZÍNTÉREN

SKÓT–MAGYAR KAPCSOLAT

Ha már szó esett az 1910-es évek futballjáról, említsük meg, hogy akkoriban a skót stílus teljesen más volt, mint az angol – látványosabb és kombinatívabb. A Queen's Park csapatától eredő kombinatív, sokpasszos skót stílust sok csapat átvette Angliában is, de a kontinentális Európában is teret hódított. Magyarországon a skót stílus úttörője a legendás edző, Jimmy Hogan volt, aki internáltként ragadt az Osztrák–Magyar Monarchiában az első világháború kitörése után, és ha már így esett, döntő hatással volt Ausztria és Magyarország (és még valamennyire Németország és Svájc) futballjára is.

Hogan az MTK-nál meghonosította a skót passzjátékot, amely a Duna-menti iskola egyik alapeleme lett. Az MTK – talán a magyar klubok közül leginkább – megőrzött valamit hagyományos stílusából, a kék-fehérekre a sokpasszos, sokmozgásos, kombinatív játék mindig is jellemző volt. Hogant a mai napig a magyar futballkultúra egyik legfontosabb alakítójaként tisztelhetjük – pályafutásáról itt olvashatnak bővebben.

A kép az európai porondon, ahogy McCluskie is említette, igencsak borús. A skót futballnak egy BEK-győztes (Celtic) és két KEK-győztes (Rangers, Aberdeen) csapata van, ehhez képest a 2017–2018-as európai kupaszezonban kínosnál kínosabb vereségek érték az ország klubjait.

A St. Johnstone-t a litván FK Trakai „pöckölte ki” az Európa-liga 1. selejtezőkörében, a Rangers pedig ugyanekkor a skót labdarúgás történetének tán legkellemetlenebb kiesését élte át a luxemburgi Progres Niederkorn ellen (mielőtt a Celtic drukkerei gúnykacajra fakadnának, itt jegyezzük meg, hogy a zöld-fehérek a 2016-os BL-selejtezőben kikaptak a gibraltári Lincoln Red Impstől, de legalább továbbjutottak, mert 3–0-ra megnyerték a visszavágót).

Az Aberdeen ment egy kört, majd a ciprusi Apollon Limassol áldozatává vált – a halovány szereplés következtében Skócia koefficiense Ciprus és Azerbajdzsán mögé esett vissza (bár, tegyük hozzá, még így is a magyar klubok előtt van az UEFA rangsorában).

A válogatott sem áll sokkal jobban: 1998 óta nem szerepelt világ- vagy Európa-bajnokságon, az UEFA tagállamai közül csak Izrael (1970) vár hosszabb ideje egy újbóli nagy szereplésre nagy tornán.

Az, hogy a skót futball azért a mostaninál jobban is tud teljesíteni, valószínű. Az, hogy meghatározó szerepet töltsenek be a skót csapatok Európában, szinte kizárt, de hát ez hasonlóképpen elmondható a belga és (az Ajax El-döntője ellenére is) a holland klubokról, amelyek egykor álmodhattak nagy kontinentális dicsőségről, most viszont örülnek, ha a morzsákhoz hozzájutnak az asztalról. Az európai futball kétsebességes fejlődése (a gazdag bajnokságok és klubok sokkal nagyobb ütemben növelik bevételeiket, mint akár a közepesen tehetősek) nekik sem kedvez.

Mindenesetre addig, amíg a Celtic ki tudja használni versenyelőnyeit (tradíciók, hatalmas szurkolótábor, a skót és ír expat-közösség miatt nemzetközi érdeklődés, rendszeres magas szintű európai kupaszereplés), tovább íródhat a zöld-fehérek sikersorozata. Ettől a skót bajnokság persze nem lesz izgalmasabb – de hát ez nem a Celtic problémája, és nem is kell, hogy az legyen.

MINDENNEL SZEMBENÉZTEK
„Ha visszatekintünk Willie Maley csapatára, akkor rendkívüli minőségű együttest látunk – ezt mutatja az is, hogy én is úgy nőttem fel, hogy ismertem a nagy játékosaikat. Egy ilyen sorozat létrehozásához nagyon egyenletes teljesítmény szükséges. A játékosaim mindennel szembenéztek. Hátrányba kerültek, játszottak pocsék pályákon, játszottak műfüvön, játszottak fáradtan, játszottak elődöntőket, döntőket. A mentalitásunk és a munkamorálunk hozta ezt a sorozatot. Ahogy egyre hosszabbodik, úgy szívja fel magát minden ellenfelünk – minden csapat arra hajt, hogy az legyen, amelyik véget vet a szériánknak, és legyőzi a Celticet. Minden Celtic elleni találkozó óriási presztízsmeccs nekik. Nyilván véget fog érni a sorozatunk, de nem nagyon foglalkozunk ezzel, és nem próbálunk jósolni semmit a jövőre nézve. Ez a futballban veszélyes dolog. Az én feladatom pedig az, hogy gondoskodjak róla: a játékosaim továbbra se bízzák el magukat.”

(Brendan Rodgers, a Celtic menedzsere a BBC Scotlandnek) 
„Ember, aki ide belépsz…” A Celtic otthonából újabban nagyon kevesen visznek el pontot (Fotó: AFP)
2021.01.15 10:56:03

Minden más foci BODNÁR ZALÁN

„Felvette a vállára a keresztet, hogy a legjobb legyen/ a legnagyobb idegen hatalommal szemben.”

2021.01.12 14:40:53

Minden más foci MATYKÓ KÁROLY

A két csoportgyőztes által vívott döntőben a házigazdák Brazíliát győzték le.

2021.01.12 12:34:25

Minden más foci BOROS MIKLÓS

Két piros lap is villant a rangadón, a szentgyörgyiek ikszeltek a Craiovával.

2021.01.08 10:58:00

Minden más foci CSILLAG PÉTER

Castro, Chávez, Morales – ilyen volt az  „isteni” Diego kapcsolata a tekintélyelvű államvezetőkkel.